megokol szinonimái

ige
  • okát adja, okadatol, bizonyít, érvel, argumentál (szaknyelvi)
  • megindokol, megmagyaráz, megértet
  • igazol, motivál

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hónapos

melléknév
  • havi, egyhónapi, egyhavi
  • (zöldség): friss, primőr, fiatal, zsenge, gyenge, korai

megokolás

főnév
  • okvetés (régies), ok, okadatolás
  • indoklás, igazolás, motiváció, argumentáció (idegen), bizonyítás, érvelés, indok
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megokol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

meggebed

ige
  • (durva): megdöglik (durva), meghal, elvész, megtikkan (tájnyelvi), felfordul (durva), kipurcan (szleng)
  • (tájnyelvi): elfárad, kimerül, ellankad, eltikkad
  • (tájnyelvi): megmerevedik, megfagy, meggémberedik
  • (tájnyelvi): megduzzad, megdagad, megvetemedik

lepecsétel

ige
  • lebélyegez, lestempliz (régies), leragaszt
  • (lakást, palackot) lezár, leplombál

legyengül, legyöngül

ige
  • elfárad, ellankad, elcsigázódik, lanyhul, elfittyen (tájnyelvi)
  • leromlik, lesoványodik, elesik (tájnyelvi), elposzkul (tájnyelvi), megcsigálódik (tájnyelvi)

körutazás

főnév
  • körút, túra, turné

megkoszorúz

ige
  • felékesít, megkoronáz, koszorúval övez, megemlékezik
  • megjutalmaz, díjaz

merész

melléknév
  • bátor, vakmerő, elszánt, talpraesett, rettenthetetlen, halálmegvető, hősies, belevaló (bizalmas), vagány (bizalmas)
  • arcátlan, hetyke, szemtelen, emberkedő
  • kockázatos, bravúros, kalandos, hazárd, rizikós, esztelen, nyaktörő, meredek (szleng)
  • meglepő, újféle, modern
  • kihívó, szeméremsértő, szégyentelen

volt

melléknév
  • hajdani, egykori, ezelőtti, régi, néhai (választékos), korábbi, ex-
  • kiszolgált

kinevel

ige
  • kiképez, kifejleszt
  • kialakít, létrehoz
  • kinemesít

kihatás

főnév
  • hatás, következmény, fejlemény, eredmény, kimenetel, okozat
  • fontosság, horderő, jelentőség, folyomány

hangsúlyoz

ige
  • megnyom (szótagot), nyomatékol (szaknyelvi), nyomatékoz (régies), kiemel (szót), akcentuál (idegen)
  • aláhúz, megjelöl, állít, kidomborít, előtérbe állít, előtérbe helyez, nyomatékossá tesz, hangoztat, rámutat, súlyt fektet (valamire), felhívja a figyelmet, megerősít

kiszökik

ige
  • távozik, kimegy, kimenekül, kisurran, kioson, eloson, kilóg (szleng), kipucol (szleng), kisunnyog (bizalmas), kioldalog, kicsusszan, kilopózik, kiszelel (tájnyelvi), kilókhecol (tájnyelvi), kidobbant (szleng), kidobizik (szleng)
  • kibuggyan, kilövell, kitódul, kicsordul

mezőny

főnév
  • játéktér

nagyarányú

melléknév
  • nagyszabású, nagyfokú, nagyméretű, hatalmas, monstre (idegen), grandiózus (választékos), kolosszális (bizalmas), emberfölötti, szerfölötti, eget verő, gigantikus, egyedülálló, tekintélyes, tetemes, lenyűgöző, széles körű

cukormáz

főnév
  • cukorbevonat, glazúr

plébánia

főnév
  • paplak, papház, parókia, plébániahivatal
  • egyházközség, eklézsia

öl2

főnév
  • belseje, mélye (valaminek)
  • szeméremtest
  • anyaméh
  • nyaláb

megolvas

ige
  • (tájnyelvi): megszámlál, megszámol, összeszámol, számba vesz, kalkulál
  • (tájnyelvi): elolvas, felolvas, végigolvas

megfertőz

ige
  • elfertőz, ráragaszt, inficiál (szaknyelvi), kontaminál (szaknyelvi)
  • megmérgez, megmételyez
  • megront, bemocskol, megveszteget (régies), beszennyez
  • rossz példát mutat, rossz útra vezet

méh2

főnév
  • anyaméh, uterus (idegen)

ostoroz

ige
  • üt, ver, korbácsol, flagellál (idegen), vesszőz
  • büntet, sújt
  • fedd, dorgál, korhol, szid
  • gúnyol, csúfol, szatirizál (régies)

megsirat

ige
  • meggyászol, megkönnyez, könnyeket ejt, könnyeket hullat, elsirat
  • megbán, sajnál, fájlal

letakar

ige
  • betakar, beborít, leterít, elborít, befed, leborít, lefed, lelapol (tájnyelvi)

mélyút

főnév
  • vízmosás, szurdok, horhos (tájnyelvi), hegyszoros, horog (tájnyelvi)

őgyeleg

ige
  • lépdegél, jár-kel, ődöng, csavarog, kóvályog, csatangol, csámborog, tekereg, kujtorog, kódorog, lődörög, sétálgat, flangál, ténfereg, lézeng, kóborol, kószál, lófrál, bolyong, kavillál (tájnyelvi), tészeleg (tájnyelvi), császkál, andalog, cselleng