kihatás szinonimái

főnév
  • hatás, következmény, fejlemény, eredmény, kimenetel, okozat
  • fontosság, horderő, jelentőség, folyomány

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

búsul

ige
  • búsong (választékos), búslakodik, búnak ereszti a fejét, szomorkodik, kesereg, sóhajtozik, bánkódik, el van szontyolodva, le van lombozódva (bizalmas), el van kenődve (bizalmas), maga alatt van (szleng), le van hervadva, el van kámpicsorodva, lógatja az orrát, emészti magát, emésztődik (régies), árválkodik (tájnyelvi), búskodik (tájnyelvi), búsonkodik (tájnyelvi), bozsenkol (tájnyelvi), öli a bánat, marcangolja a bánat, nyomja a szívét (valami) Sz: örül, mint az ablakos, mikor hanyatt esik; száraz ágon ül; örül, mint akinek az orra vére csepeg

sivatag II.

melléknév
  • terméketlen, kopár, sivár, kietlen, elhagyatott, lakatlan, puszta
  • örömtelen, vigasztalan, meddő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kihatás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kéve

főnév
  • nyaláb, köteg, marok

játékos II.

főnév
  • sportoló, versenyző, induló, résztvevő

hívás

főnév
  • szólítás, hívogatás, nevezés, invitálás (idegen), citálás, idézés
  • hívó szó, üzenet
  • felhívás
  • hívójel, aktiválás (szaknyelvi), telefonbeszélgetés, telefoncsengetés, tárcsázás, távválasztás (szaknyelvi)
  • szózat, segélykérés, megidézés, felszólítás, fohászkodás (múzsákhoz), invokáció (szaknyelvi), evokáció (idegen)
  • előhívás (fényképé)

kiejt

ige
  • kipottyant, kihullat, kicseppent, kisuvaszt (tájnyelvi)
  • kimond, kifejez
  • artikulál, akcentuál (idegen)

kivisz

ige
  • kihord, kicipel, kihurcol, kivonszol, kivezet
  • kiszállít, kicsempész, exportál
  • (könyvet): kikölcsönöz, kölcsönvesz, kivesz
  • (foltot): eltávolít, eltüntet, kitisztít, kimos, kivesz
  • véghezvisz, megvalósít, valóra vált, teljesít, kivitelez, végrehajt, elér, kiharcol, kieszközöl

szórakozott

melléknév
  • figyelmetlen, szétszórt, konfúzus (régies), feledékeny, vigyázatlan, szenilis Sz: kóvályog az esze; se lát, se hall

hajlít

ige
  • görbít, horgaszt, kajlaszt (tájnyelvi)
  • (régies): ragoz, deklinál (szaknyelvi), konjugál (szaknyelvi)

gyúró I.

melléknév
  • dagasztó
  • dörzsölő, masszírozó, dögönyöző

eltorzít

ige
  • deformál, elnyomorít, elcsúfít, elrútít (választékos), eléktelenít, defigurál (régies)
  • elfordít, kifacsar, kiforgat, félremagyaráz, meghamisít

hangverseny

főnév
  • koncert, dalest (szaknyelvi)
  • (bizalmas): zsivaj, lárma

kombinál

ige
  • összekapcsol, összeköt, összecsatol, összeilleszt, társít, egyesít, ötvöz, egybeolvaszt, egybeszerkeszt
  • elképzel, találgat, következtet, kikövetkeztet, kitalál, számításba vesz
  • ügyeskedik, manipulál, machinál (bizalmas)

közélet

főnév
  • nyilvánosság, politika

megpiszkál

ige
  • hozzányúl, megmozgat, megkavar, felkavar
  • megbolygat, megszurkapiszkál (tájnyelvi), megturkál (tájnyelvi), megpiszkitál (tájnyelvi)
  • (tüzet): felszít, feléleszt

literátor

főnév
  • író, irodalmár, tollforgató

kihúz

ige
  • kivon, előhúz, kivonszol, kihalász, kiemel, kifog, kimer, extrahál (idegen), kivontat, kivonszikál (tájnyelvi)
  • eltávolít, kitép, kiránt
  • kisegít, kiszabadít, kiment
  • (léghuzat légnemű anyagot): kivisz, kisodor
  • kisorsol
  • kihörpint, kiiszik, felhajt
  • széthúz, elhúz, meghosszabbít, kifeszít
  • kivakar, kiradíroz, kitöröl, áthúz, deleál, sztorníroz (szaknyelvi)
  • megrajzol, kifest
  • túlél, átvészel, kibír, kiböjtöl
  • halaszt, elhalaszt
  • (kihúzza magát vmiből, vmi alól): kibújik, mentesül, kivonja magát (valamiből)

kétely

főnév
  • kétség, aggály, szkepszis (idegen), skrupulus, gyanú, gyanúper, bizonytalanság, habozás, tétovázás, kétkedés, tamáskodás, kételkedés
  • hitetlenkedés, bizalmatlanság

kispolgár

főnév
  • nyárspolgár, filiszter (idegen)

leugrik

ige
  • (járműről): leszáll, lelép
  • lemegy, leutazik, lefárad, lerándul, leruccan (bizalmas)(bizalmas)
  • leválik, leesik, lepattan, lejön

kimagasló

melléknév
  • kiváló, kitűnő, kiugró, kiemelkedő, jelentékeny, jeles, jelentős, eredményes, páratlan, legelső, legnagyobb, rendkívüli, óriási, fontos, tekintélyes, neves, hírneves, nagyhírű, közismert, utolérhetetlen, összehasonlíthatatlan, elsőrangú, illusztris, domináns (idegen), prominens, eminens, excellens (régies)

jelkulcs

főnév
  • kód, rejtjelkulcs, jelmagyarázat, nyitja (valaminek)

kitisztít

ige
  • megtisztít, kisúrol, kisikál, kipucol (bizalmas), kiharázsol (tájnyelvi), lemos, megmos, kimos, kiöblít, kitakarít, kikefél, kifényesít, kitöröl, fertőtlenít, rendbe tesz, rendbe vág, kivesz (foltot), kikártol (régies), elgyaratol (régies)
  • kiürít, üressé tesz (gyomrot, belet), kisalakol, purgál (régies), expurgál (szaknyelvi)
  • kiseper, kikotor, eltávolít

liheg

ige
  • fúj, fújtat, szuszog, zihál, piheg, levegő után kapkod, lehicskel (tájnyelvi), lihel-pihel (tájnyelvi), lillékel (tájnyelvi), nyelvel (tájnyelvi) Sz: fúj, mint a gőzgép; úgy szuszog, mint a dugott liba
  • sóvárog, eped, epekedik, epedezik, áhítozik, ácsingózik (valami után), szomjaz (vmit, vmire), szomjúhoz (valamit), szomjazik, vágyik, vágyakozik, vágyódik (valamire)
  • eszi a fene (vmiért, vkiért) (bizalmas), veszkődik (vmiért, vkiért) (tájnyelvi), meghal (vmiért, vkiért)