kihatás szinonimái

főnév
  • hatás, következmény, fejlemény, eredmény, kimenetel, okozat
  • fontosság, horderő, jelentőség, folyomány

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

lusta

melléknév
  • tunya, rest, henye, lomha, naplopó, renyhe, tohonya, lajhár, tespedt, semmittevő, semmirekellő, tétlen, dologtalan, munkátlan, dologkerülő, munkakerülő, császárlustája (tájnyelvi), langallóleső (tájnyelvi), lazsa (tájnyelvi), szuszma (tájnyelvi) Sz: a dolognak a könnyebb végét keresi; addig alszik, míg a hasára nem süt a nap; a föld terhe; annak jó volna, hogy Bécsbe a vásárra tetűt hajtson; aratás idején megfagy a munkában; billeg-ballag, meg-megáll; büdös neki a munka; egész nap a háti bőrön; elmenne a munka temetésére; este virrad neki; fázik, mikor búzát arat; friss, mint az ólommadár az iszapban; fürge, mint a döglött sajtkukac; hasára süt a nap; jó lenne tetűpásztornak; kutyavér van benne, mint a palócban; lusta, mint a dög; lusta, mint a lajhár; magával hordozza a széket; megkergette a varasbéka; nem öli meg az ördögöt; nem tér a dolog a nyakába; nem töri össze a hámfát; nyámmog, mint az ökör a sásos szénán; olyan friss, mint a pépbe esett légy; serény, mint a malom legalsó köve; sír a kezében a munka; tavaszi idejét az ágyban elhenyélte, őszit ispotályban örömest töltötte; tegnapi sár a csizmáján; többet dolgozna két nap, mint egy nap; vasszöget vár, mint a bivaly
  • hétalvó, álmos, álomszuszék, álomtáska (tájnyelvi), aluszékony, álomkóros, Mátyás lustája
  • (lépés): lomha, nehézkes, kényelmes, komótos (bizalmas)

kiplakátoz

ige
  • közzétesz, kiragaszt
  • meghirdet
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kihatás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kéve

főnév
  • nyaláb, köteg, marok

játékos II.

főnév
  • sportoló, versenyző, induló, résztvevő

hívás

főnév
  • szólítás, hívogatás, nevezés, invitálás (idegen), citálás, idézés
  • hívó szó, üzenet
  • felhívás
  • hívójel, aktiválás (szaknyelvi), telefonbeszélgetés, telefoncsengetés, tárcsázás, távválasztás (szaknyelvi)
  • szózat, segélykérés, megidézés, felszólítás, fohászkodás (múzsákhoz), invokáció (szaknyelvi), evokáció (idegen)
  • előhívás (fényképé)

kiejt

ige
  • kipottyant, kihullat, kicseppent, kisuvaszt (tájnyelvi)
  • kimond, kifejez
  • artikulál, akcentuál (idegen)

kivisz

ige
  • kihord, kicipel, kihurcol, kivonszol, kivezet
  • kiszállít, kicsempész, exportál
  • (könyvet): kikölcsönöz, kölcsönvesz, kivesz
  • (foltot): eltávolít, eltüntet, kitisztít, kimos, kivesz
  • véghezvisz, megvalósít, valóra vált, teljesít, kivitelez, végrehajt, elér, kiharcol, kieszközöl

szórakozott

melléknév
  • figyelmetlen, szétszórt, konfúzus (régies), feledékeny, vigyázatlan, szenilis Sz: kóvályog az esze; se lát, se hall

hajlít

ige
  • görbít, horgaszt, kajlaszt (tájnyelvi)
  • (régies): ragoz, deklinál (szaknyelvi), konjugál (szaknyelvi)

gyúró I.

melléknév
  • dagasztó
  • dörzsölő, masszírozó, dögönyöző

eltorzít

ige
  • deformál, elnyomorít, elcsúfít, elrútít (választékos), eléktelenít, defigurál (régies)
  • elfordít, kifacsar, kiforgat, félremagyaráz, meghamisít

hangverseny

főnév
  • koncert, dalest (szaknyelvi)
  • (bizalmas): zsivaj, lárma

kombinál

ige
  • összekapcsol, összeköt, összecsatol, összeilleszt, társít, egyesít, ötvöz, egybeolvaszt, egybeszerkeszt
  • elképzel, találgat, következtet, kikövetkeztet, kitalál, számításba vesz
  • ügyeskedik, manipulál, machinál (bizalmas)

közélet

főnév
  • nyilvánosság, politika

megpiszkál

ige
  • hozzányúl, megmozgat, megkavar, felkavar
  • megbolygat, megszurkapiszkál (tájnyelvi), megturkál (tájnyelvi), megpiszkitál (tájnyelvi)
  • (tüzet): felszít, feléleszt

literátor

főnév
  • író, irodalmár, tollforgató

kihúz

ige
  • kivon, előhúz, kivonszol, kihalász, kiemel, kifog, kimer, extrahál (idegen), kivontat, kivonszikál (tájnyelvi)
  • eltávolít, kitép, kiránt
  • kisegít, kiszabadít, kiment
  • (léghuzat légnemű anyagot): kivisz, kisodor
  • kisorsol
  • kihörpint, kiiszik, felhajt
  • széthúz, elhúz, meghosszabbít, kifeszít
  • kivakar, kiradíroz, kitöröl, áthúz, deleál, sztorníroz (szaknyelvi)
  • megrajzol, kifest
  • túlél, átvészel, kibír, kiböjtöl
  • halaszt, elhalaszt
  • (kihúzza magát vmiből, vmi alól): kibújik, mentesül, kivonja magát (valamiből)

kétely

főnév
  • kétség, aggály, szkepszis (idegen), skrupulus, gyanú, gyanúper, bizonytalanság, habozás, tétovázás, kétkedés, tamáskodás, kételkedés
  • hitetlenkedés, bizalmatlanság

kispolgár

főnév
  • nyárspolgár, filiszter (idegen)

leugrik

ige
  • (járműről): leszáll, lelép
  • lemegy, leutazik, lefárad, lerándul, leruccan (bizalmas)(bizalmas)
  • leválik, leesik, lepattan, lejön

kimagasló

melléknév
  • kiváló, kitűnő, kiugró, kiemelkedő, jelentékeny, jeles, jelentős, eredményes, páratlan, legelső, legnagyobb, rendkívüli, óriási, fontos, tekintélyes, neves, hírneves, nagyhírű, közismert, utolérhetetlen, összehasonlíthatatlan, elsőrangú, illusztris, domináns (idegen), prominens, eminens, excellens (régies)

jelkulcs

főnév
  • kód, rejtjelkulcs, jelmagyarázat, nyitja (valaminek)

kitisztít

ige
  • megtisztít, kisúrol, kisikál, kipucol (bizalmas), kiharázsol (tájnyelvi), lemos, megmos, kimos, kiöblít, kitakarít, kikefél, kifényesít, kitöröl, fertőtlenít, rendbe tesz, rendbe vág, kivesz (foltot), kikártol (régies), elgyaratol (régies)
  • kiürít, üressé tesz (gyomrot, belet), kisalakol, purgál (régies), expurgál (szaknyelvi)
  • kiseper, kikotor, eltávolít

liheg

ige
  • fúj, fújtat, szuszog, zihál, piheg, levegő után kapkod, lehicskel (tájnyelvi), lihel-pihel (tájnyelvi), lillékel (tájnyelvi), nyelvel (tájnyelvi) Sz: fúj, mint a gőzgép; úgy szuszog, mint a dugott liba
  • sóvárog, eped, epekedik, epedezik, áhítozik, ácsingózik (valami után), szomjaz (vmit, vmire), szomjúhoz (valamit), szomjazik, vágyik, vágyakozik, vágyódik (valamire)
  • eszi a fene (vmiért, vkiért) (bizalmas), veszkődik (vmiért, vkiért) (tájnyelvi), meghal (vmiért, vkiért)