megnyugtató szinonimái

melléknév
  • biztató, derűs, bátorító, bizalmat keltő, reményteljes
  • kellemes, jóleső, kielégítő, csillapító, pihentető, mérséklő, békés, csendes

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

világcsúcs

főnév
  • világrekord

békebontó

melléknév
  • békeszegő, békétlen, békétlenkedő, kötekedő, verekedő, civakodó, bajszerző, galibaszerző, egységbontó, pártoskodó
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megnyugtató szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megfutamodik

ige
  • elmenekül, elfut, elszökik, meglóg (bizalmas), futásnak ered, kereket old, meghátrál, elszalad, eliramodik, elinal, meglép (bizalmas), odébbáll Sz: sarkával fenyegeti az ellenséget; hátul van a sebe, vitéz katona volt; inába száll a bátorsága; lábába száll a bátorsága; bocskorába száll a bátorsága; száz vitézt is hajt maga után; felköti a nyulak bocskorát; nyúllá válik; illára veszi a dolgot
  • meghátrál, enged (valakinek) , visszakozik, retirál (régies), visszatáncol, meghunyászkodik

lepaktál

ige
  • (pejoratív): (titokban) összefog, összeszövetkezik, szövetkezik, szövetséget köt, szövetségre lép, összeszűri a levet, összepaktál, lepaklizik (tájnyelvi)

légvár

főnév
  • képzelődés, ábránd, délibáb, fantázia, fantazmagória, utópia

köröz

ige
  • kering, körben jár, (levegő) áramlik, cirkulál
  • üldöz, nyomoz, kerestet, kurrentál (régies)

megkonstruál

ige
  • megalkot, megszerkeszt, megtervez, létrehoz, elkészít
  • eltervez, elgondol, elképzel

méregzsák

főnév
  • (tréfás): hörcsög, pukkancs, pukantyú (tájnyelvi), méregtarisznya (tájnyelvi), méregduda (tájnyelvi), méregbeteg (tájnyelvi), méregdugó (tájnyelvi)

vodka

főnév
  • gabonapálinka, burgonyapálinka

kínálkozik

ige
  • ígérkezik, csábít, ajánlkozik
  • ajánlkozik, akad, adódik, jelentkezik, mutatkozik, látszik, nyílik
  • (tájnyelvi): kínálgat

kiharcol

ige
  • kivív, kiverekszik, kiküzd, kierőszakol, kikényszerít, kivisz, keresztülvisz, kibrusztol (szleng), elintéz

hangoskodik

ige
  • nagyhangúskodik, kiabál, ordítozik, lármázik, ricsajoz, zajong, zajt csap, hőbörög, handabandázik, kurjong (tájnyelvi), pofázik (durva)
  • nacsorál (tájnyelvi), csicsereg (tájnyelvi)
  • méltatlankodik, lázít

kiszolgáltatottság

főnév
  • függőség, függés, alávetettség, alárendeltség

mező

főnév
  • mezőség, rét, kaszáló, legelő, pusztaság, határ, síkság, róna, ugar, rétség, szérű, cárina (tájnyelvi)
  • szántóföld, tábla, tarló
  • színtér, csatatér, csatahely
  • pajzsmező, mezőny (régies)
  • erőtér

nagy II.

határozószó
  • igen, nagyon, nagymértékben

cukorbeteg

melléknév
  • cukorbajos, diabéteszes (szaknyelvi), diabetikus (szaknyelvi), cukros (bizalmas), cukra van (bizalmas)

plasztika

főnév
  • szobrászat, szobrászművészet, képfaragás (régies)
  • szobor, szobrocska, faragvány, statua (idegen)
  • térhatás
  • (bizalmas): plasztikai műtét

ökörfarkkóró

főnév
  • ökörfarkvirág, misegyertya (tájnyelvi), gyapjúfű (régies), királygyertya (régies), királydárda (régies)

megoldatlan

melléknév
  • kérdéses, kétséges, rendezetlen, tisztázatlan, vitás, polemikus, problematikus, megfejtetlen, nyitott, homályos, talányos, rejtelmes, titokzatos, eldöntetlen, meghatározatlan

megfen

ige
  • megélesít, megköszörül

megy

ige
  • halad, tart, igyekszik, gyalogol, kutyagol (bizalmas), sétál, ballag, cammog, bandukol, baktat, lépdel, lépked, lépeget, talpal, mendegél, meneget (tájnyelvi), vonul, totyog, tipeg
  • siet, fárad, zarándokol, eregel (tájnyelvi)
  • távozik, távolodik, elmegy, odébbáll, elszállingózik
  • jut, érkezik, kerül, hatol
  • (idő): múlik, telik, halad
  • (gép, szerkezet): jár, működik, dolgozik
  • közlekedik, üzemel
  • végbemegy, történik, folyik
  • műsoron van, játsszák, adják
  • (valamihez): illik, passzol (bizalmas)
  • (áru): fogy, veszik
  • kelendő
  • (tájnyelvi): felszaporodik (mennyiség)

ostoba

melléknév, főnév
  • buta, tökkelütött, korlátolt, balga, üresfejű, féleszű, tyúkeszű, fajankó, nehézfejű, hülye, idióta, hólyag, süsü (bizalmas), félcédulás, szamár, együgyű, bárgyú, oktalan, tökfej, gyagya, sötét (bizalmas), fúrtagyas (régies) Sz: a kovács se tudna neki észt koholni; annyi esze sincs, mint egy tyúknak; az anyja alól is vasvillával vették el; bámul, mint borjú az új kapura; buta, mint a lúd; csupa csiriz a fejében; fél tehenet se ér az esze; ha zacskóba kötné az eszét, megenné a kutya; híg az agyveleje; kevés van a sótartójában; majd megbődül; megbődül a borjú benne; morzsa esze sincs; néz, mint birka az új kapura; nincs annyi esze, mennyi egy dióhéjba beleférne; olyan, mint a fejetlen láb; tizenkét ökör fel nem ér az eszével; tök a feje, gané a veleje; tudatlan, mint a szamár; úgy bámul, mint a sült hal; üres a felház; vasvillával vették el az anyjától
  • meggondolatlan, értelmetlen, nevetséges, oktondi, botor, esztelen, képtelen, visszás, felelőtlen, semmitmondó, üres

megsértés

főnév
  • megsebezés, felhorzsolás
  • vétség, botlás, áthágás, megszegés, túllépés
  • megalázás, lepiszkolás, becsmérlés, rágalmazás, arculcsapás, inzultus

leszűr

ige
  • lecsapol, megszűr, átszűr
  • kikövetkeztet, következtetést levon, kihámoz

mélypont

főnév
  • talppont, minimum, nadír (szaknyelvi)
  • depresszió, krízis, hullámvölgy

öblös

melléknév
  • hasas, vastag, telt, bögyökös (tájnyelvi)
  • odvas
  • mély, dörgő, zengő, sztentori (régies)