megolvas szinonimái

ige
  • (tájnyelvi): megszámlál, megszámol, összeszámol, számba vesz, kalkulál
  • (tájnyelvi): elolvas, felolvas, végigolvas

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

köszönés

főnév
  • üdvözlés, süvegelés, meghajlás, tisztelgés, biccentés, bólintás
  • hálálkodás, hála, köszönet

szentírás

főnév
  • Biblia, a könyvek könyve, az Írás, a kinyilatkoztatás, Septuaginta, Vulgata, Ó- és Újszövetség, Ó- és Újtestamentum
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megolvas szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

meggyilkol

ige
  • megöl, legyilkol, leöldös, agyoncsap, agyonüt, agyonver, agyonvág, kiirt, kivégez, elpusztít, felnyársal, felkoncol, lemészárol, lekaszabol, kardélre hány, elolt (tájnyelvi), hazavág (szleng), hidegre tesz (bizalmas), eltesz láb alól, likvidál

lépked

ige
  • lép, lépdel, lépeget, lépik (tájnyelvi), megy, jár, ballag, ballagdál (tájnyelvi), battyog, slattyog (bizalmas), bandukol, baktat, cammog

lehagy

ige
  • megelőz, felülmúl, túlszárnyal, túlhalad, lepipál (bizalmas), leköröz (bizalmas)

körülötte

határozószó
  • körös-körül, körötte, közelében, környékén, közel, körben, körüle (tájnyelvi)

megközelít

ige
  • közelít, közeledik, odamegy, melléáll, odahúzódik, hozzáférkőzik (választékos), közeleg, súrol, becserkész (bizalmas), megcserkél (tájnyelvi)
  • utolér, elér
  • megkörnyékez, csábít, kerülget, környez (választékos), rástartol (szleng)
  • vetekedik (valamivel)

mérgelődik

ige
  • dühöng, bosszankodik, haragszik, dúl-fúl, pukkadozik (bizalmas), haragoskodik, neheztel, torzsalkodik, haragra lobban, füstölög, dühbe gurul, zsörtölődik, acsarkodik, dühösködik, háborog, tajtékzik, toporzékol, tüszköl Sz: fújja a hályogkövet; aligha meg nem eszi a méreg; dúl-fúl magában, mint a vadkan; forr a méreg (valakiben); pöszög, mint a kása; kígyókövet fúj

vonás

főnév
  • vonal, vessző, ékezet
  • strigula
  • ecsetvonás, tollvonás
  • tulajdonság, jellegzetesség, ismertetőjegy, ismérv, sajátosság, sajátság, jegy
  • jellemvonás, beütés

kínos

melléknév
  • fájdalmas, fájó, fájós, bántó, gyötrelmes, gyötrő, éles, heves, kínzó
  • fárasztó, fáradságos, nehéz, vesződséges, kimerítő, keserves, nyomorúságos
  • kellemetlen, kényelmetlen, kényes, zavaró, nyugtalanító, nyomasztó, feszélyező, kényszerű, aggályos, szorult (helyzet), alkalmatlan, peníbilis (idegen), zsenáns (idegen), zsenánt (bizalmas)

kihúz

ige
  • kivon, előhúz, kivonszol, kihalász, kiemel, kifog, kimer, extrahál (idegen), kivontat, kivonszikál (tájnyelvi)
  • eltávolít, kitép, kiránt
  • kisegít, kiszabadít, kiment
  • (léghuzat légnemű anyagot): kivisz, kisodor
  • kisorsol
  • kihörpint, kiiszik, felhajt
  • széthúz, elhúz, meghosszabbít, kifeszít
  • kivakar, kiradíroz, kitöröl, áthúz, deleál, sztorníroz (szaknyelvi)
  • megrajzol, kifest
  • túlél, átvészel, kibír, kiböjtöl
  • halaszt, elhalaszt
  • (kihúzza magát vmiből, vmi alól): kibújik, mentesül, kivonja magát (valamiből)

hangversenyez

ige
  • koncertez

kitakarodik

ige
  • távozik, kimegy, kivonul, kitisztul, kiköltözik, kihurcolkodik
  • kisurran, elhordja magát, kikotródik, kioldalog, kieblábol (régies), kivakarodik (tájnyelvi), marsol (tájnyelvi)

micsoda II.

névmás
  • miféle, milyen, minő
  • mennyire

nagyböjt

főnév
  • böjt, böjtölés, böjtidő, önmegtartóztatás, koplalás

cuppan

ige
  • csattan, csettint, loccsan, szotyog (tájnyelvi)

pliszíroz

ige
  • berak, ráncol, ráncba rak, ráncba szed, redőz, redőbe von

öltözék

főnév
  • ruházat, gúnya, kosztüm, öltözet, öltöny, ruha, toalett, viselet, szerelés (szleng), cucc (bizalmas)

megöregedik, megöreg

ige
  • megvénül, megkorosodik, megtörődik, megaggik (régies), élemedik (tájnyelvi), megvénhedik (régies), aggódik (tájnyelvi), megőszül, elvirágzik (választékos), elhervad (választékos) Sz: elérte a sok péntek (tájnyelvi); eljár felette az idő; eljár rajta az idő, mint az öreg lányon
  • berozsdásodik, eltompul

megfigyelő II.

főnév
  • kém, auszkultáns (idegen), obszerváns (idegen), szemtanú, tanú
  • megbízott, küldött

mélabús

melléknév
  • borongós, borús, melankolikus, búskomor, édesbús (választékos), keserédes, szomorú, vigasztalan, örömtelen, elégikus, levert, kedvetlen, életunt, lehangolt, csüggedt, deprimált, kedveszegett, búvalbélelt, letargikus, pesszimista

oszlik

ige
  • oszladozik
  • derül, tisztul, felszakad
  • széled, elmegy
  • bomlik, szétesik, rohad, porladozik
  • foszlik
  • részekre válik, tagolódik, elkülönül, elágazik, ágazik, szakad, szétszakad, osztódik, tagozódik, divergál (szaknyelvi), differenciálódik
  • múlik, szűnik, csökken, apad, fogy

megszabadul

ige
  • mentesül
  • megtisztul, letesz (valamit), hátat fordít (valaminek)
  • kiszabadul, kimenekül, megmenekül
  • (tájnyelvi): megszül, világra hozza gyermekét
  • megszabadítja magát (valakitől, valamitől)
  • leráz (bizalmas), túlad (valamin), kiselejtez, kiszuperál (bizalmas), kimustrál, sutba dob, lepasszol (szleng), ejt (szleng), dob (szleng)
  • elveszt, elveszít, elkölt Sz: lerázza magáról, mint az eb a vizet(valakihez)

leteper

ige
  • lenyom, legyűr, legyőz, lefektet, lebír, leterít, maga alá gyűr, két vállra fektet, földre visz, földre penderít (tájnyelvi), elgyűr (tájnyelvi), lecsombolyít (tájnyelvi), legyürköl (tájnyelvi), lekavarint (tájnyelvi) Sz: földet fogat vele, két vállra fektet

menedékház

főnév
  • turistaház, turistaszálló, szállás, kulcsos ház, menház (régies)

ököljog

főnév
  • erőjog (régies), jogtiprás, farkastörvény