megnyugszik szinonimái

ige
  • lecsillapodik, lecsillapszik, elcsitul, lecsendesül, lecsendesedik, lehiggad, megenyhül
  • megpihen
  • belenyugszik, megbékül, megelégszik, meghúzza magát, meghunyászkodik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

identikus

melléknév
  • azonos, megegyező

védőszent

főnév
  • védszent (régies), védőszellem, patrónus (régies), patróna (idegen), védőasszony (régies)
  • oltalmazó
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megnyugszik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megfőz

ige
  • párol, puhít, kifőz
  • köveszt (tájnyelvi), megabál (tájnyelvi)
  • elkészít
  • (bizalmas): rávesz, rábír, rábeszél, megpuhít, meggyúr, megdolgoz (bizalmas)
  • (szleng): elcsavarja a fejét, meghódít, behálóz

lép1

ige
  • megy, halad, lépeget, lépdel, hág, tapos, tapod, tipor, gázol, lépked, lépik (tájnyelvi)
  • toppan
  • elhatározza magát, dönt, cselekszik
  • intézkedik
  • (sakkfigurával): húz
  • (felsőbb osztályba): jut, kerül
  • (szervezetbe): belép

legutóbb

határozószó
  • legutoljára, legkésőbb
  • nemrég, nemrégen, nemrégiben, minap, legunton (tájnyelvi)

körönd

főnév
  • körtér

megkíván

ige
  • kíván, vágyik, vágyódik, kívánkozik, áhít, áhítozik (választékos), sóvárog, eped, epedez (választékos), eseng (választékos), epedezik, bazsil (tájnyelvi), megáhítozik (tájnyelvi), bukik (valakire) (szleng), fáj a foga (valamire) (szleng)
  • megkövetel, elvár, előír, igényel, óhajt, kér, kiköt, kötelez, kényszerít, kierőszakol, pretendál (régies), szükségel (régies)
  • előfeltétele (valaminek), feltételez

méreget

ige
  • méricskél (bizalmas), mértékel (szaknyelvi), mércsigél (tájnyelvi)
  • végigmér, taksál, szemrevételez, figyelget, fixíroz (bizalmas)
  • latolgat, fontolgat, tekintetbe vesz

vizsgáztat

ige
  • feleltet, kérdez, számon kér, próbáztat (választékos), egzaminál (régies)
  • kihallgat, kifaggat, vallat, kikérdez, kérdőre von, firtat, puhatol

kínál

ige
  • kínálgat, kínálkodik (tájnyelvi), felszolgál, (ételt) nyújt, ellát (valamivel)
  • ajánl, árul, árusít, áruba bocsát

kihámoz

ige
  • kihüvelyez, hámoz, meghámoz, hánt, toklászol (tájnyelvi)
  • kibont, kifejt
  • megtud, kikövetkeztet, megfejt, megért

hangos

melléknév
  • hallható, messze hangzó
  • zajos, lármás, harsány, zsivajgó, nagyhangú, eget verő, fülsiketítő, fülhasogató, dobhártyarepesztő, bömbölő, rikácsoló, ricsajos, fülsértő, átható

kiszolgáló I.

melléknév
  • készséges, követő, alázatoskodó, behódoló, talpnyaló, lakájkodó, lakájtermészetű, nyalizó, csicskás (szleng), törleszkedő (szleng)

mézesmázas, mézesmáz

melléknév
  • mézédes, színméz, mézes (régies), hímes (tájnyelvi), édeskés, szirupos, behízelgő, negédes, hízelgő, émelyítő, émelygős, nyájas, csepegős, csöpögős, nyálas (szleng)

nadrágtartó

főnév
  • hózentróger (idegen), kantár

cudar

melléknév
  • komisz, galád, hitvány, alávaló, kegyetlen, gyalázatos, rongyos, aljas, becstelen, gaz, rossz, semmirekellő, rebences (tájnyelvi), rébancos (tájnyelvi), ribirongy (tájnyelvi), sandra (tájnyelvi)
  • komisz, kutya

pláne II.

módosítószó
  • különösen, kivált

ökölvívás

főnév
  • boksz, bokszolás, öklözés, bunyó (szleng), ökölharc, ökölviadal

megolajoz

ige
  • megken, beken

megfélemlít

ige
  • eliszonyít, megijeszt, elijeszt, elriaszt, rettent, félelembe ejt, elrémít, intimidál (idegen), elborzaszt, megbénít, terrorizál, rettegésben tart, rémít

megzavar

ige
  • kizökkent, megakaszt, megháborít, alterál (választékos)
  • felver, felriaszt, meghajt, megszalaszt, megfuttat
  • összezavar, elködösít, zavarba ejt, zavarba hoz, dezorientál (idegen), konfundál (választékos), megtéveszt, megkever
  • felkavar, feldúl, összedúl, szétdúl, fölizgat, fölpiszkál, felzaklat, megbolygat, deranzsál (idegen), összezilál, összekuszál, szétzilál, felforgat, (egységet) megbont, (egyezséget) megtör

orvvadász

főnév
  • vadorzó, lesipuskás

megsemmisül

ige
  • elpusztul, ledől, leomlik, romba dől
  • meghal, életét veszti, semmivé válik, elenyészik, odavesz, ottmarad
  • kihal
  • elég, elhamvad, tűz martalékává válik
  • elhasználódik, tönkremegy, elromlik, szétfoszlik
  • elillan, tovaszáll
  • elkedvetlenedik, kedvét veszti, összeomlik, csalódik, megtörik

leszorít

ige
  • leprésel, lenyom, lesajtol
  • lefog, rögzít
  • redukál, korlátoz, visszafog
  • (hajat): hátraszorít, lekötöz, összefog

mélyhűtés

főnév
  • fagyasztás, behűtés, gyorsfagyasztás

ő

névmás
  • az, amaz