jeles I. szinonimái
melléknév
- kiváló, kitűnő, elsőrangú, elsőrendű, eminens
- példás, ötös
- derék, tiszteletre méltó, tekintélyes, érdemes, híres, nevezetes, előkelő, illusztris, közismert, koszorús, kimagasló, nagynevű, neves, ünnepelt, profi (bizalmas), notabilis (régies)
- fontos, nevezetes, ünnepélyes, kiemelkedő
jeles II. szinonimái
főnév
- ötös, gól (szleng), hasas (szleng), hintó (szleng), horgas (szleng), ödön (szleng), pedálmedál (szleng), peti (szleng), pityorka (szleng), tízes (szleng)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
utánamegy
ige
- követ, nyomába szegődik
- ellenőriz, megnéz, utánanéz, tájékozódik, átnéz, utánajár, kinyomoz
házaló
főnév
- árus, ügynök, vándorárus, mozgóárus, vándorkereskedő, nepper (bizalmas), handlé (régies), zsibárus, ócskás (régies), ószeres, kolportőr (régies), bális (régies), bugyros (régies), pedlár (régies), hanglér (tájnyelvi), babéros (tájnyelvi)
gyenge, gyönge I.
melléknév
- erőtlen, elesett, legyengült, leromlott, energiátlan, bágyadt, fáradt, pilledt
- vézna, nyápic, csenevész, törékeny, beteges, fejletlen, nyamvadt, nyiszlett (bizalmas), venyige (szleng), hadibéna (szleng), halnivaló (tájnyelvi), nyüszüge (tájnyelvi)
- munkaképtelen, hasznavehetetlen Sz: a szél is elfújja; alig áll a lábán; elfújja, mint aszott szénát a szél; erős, mint a kócmadzag; erős, mint aki csutkán telelt; erős, mint a sörecet; erős, mint az oláh ecet, két liter egy főzet; erőtlen, mint a bőréből kivetkezett kígyó; erőtlen, mint a tót kaszás; gyenge lábon áll; gyenge, mint a puliszka; gyenge, mint a bőrehagyott kígyó; gyenge, mint a pókháló; gyenge, mint a harmat; gyenge, mint az őszi légy; hálni jár belé a lélek; jó húsban van, fél kézzel eszi a nápolyit; majd elfújja a szél; olyan erőtlen, még a lehelet is árt neki; olyan, mint a váltott gyerek; olyan, mint az árnyékon nőtt bodza; rossz bőrben van; szédeleg, mint az őszi légy
- korai, fiatal, zsenge, tejes
- puha, lágy, finom
- erélytelen, puhány, elpuhult, határozatlan, gyengekezű, tehetetlen, gyámoltalan, pipogya
- befolyásolható, ingatag, bizonytalan, habozó
- gyatra, silány, elégtelen, vacak, jelentéktelen, csekély, gyér, szerény
- hatástalan, ügyetlen
- (szél): enyhe, mérsékelt
- (ebéd): könnyű, sovány, tartalmatlan, híg
- (hang): halk, suttogó, fályolos, fakó, erőtlen
kedvesség
főnév
- szeretetreméltóság, nyájasság, báj, bűbáj, kellem, amabilitás (régies), charme (idegen), grácia (választékos), delícia (régies)
- előzékenység, szívesség, jóindulat
- (régies): kegy, kegyesség, kegyeltség
egyénileg
határozószó
- egyénenként, egyenként, egyedileg, fejenként, külön-külön, ki-ki, személyesen, személyileg, magánúton(idegen)
kihagy
ige
- elhagy, húz, töröl, mellőz, kivesz, kizár, megnyirbál, átugrik, kiradíroz, kivakar, figyelmen kívül hagy, számításon kívül hagy, semmibe vesz, elhallgat, kirekeszt, kiküszöböl, eliminál (idegen), deleál
- kifelejt (valakivel)
- elszalaszt, elmulaszt
- akadozik, félbeszakad, szünetel, megakad, elakad
letöröl, letörül
ige
- megtöröl, megtisztít, megtakarít (tájnyelvi)
- letörölget, letörülget, felitat (könnycseppet), elmorzsol
- (szleng): (pofont) leken, lezavar (szleng), lekever (szleng)
kötés
főnév
- bandázs (idegen), pólya, kötszer, sebkötő, kötözés
- kötelék
- könyvkötés, könyvborító, könyvborítás, fedőlap
- rögzítés, ereszték, illesztés, forrasztás
- hurok, hurkolás, bog, csimbók, csomó
- kötőív (szaknyelvi), ligatúra (szaknyelvi)
- (régies): szerződés, szövetség, egyezség, kontraktus (régies), megegyezés, megállapodás, szövetkezés
- üzletkötés
- (jelzőként): köteg, kötegnyi
jellegzetesség
főnév
- sajátság, ismertetőjel, ismertetőjegy, ismérv, alapvonás, különlegesség
- specifikum (idegen), karakterisztikum
köpköd
ige
- pökdös, köpözik (tájnyelvi), köpöd (tájnyelvi), kahicsol (bizalmas)
- (bizalmas): rágalmaz, szidalmaz, kikel (valaki ellen)
jótáll
ige
- kezeskedik (valamiért), garantál, garanciát vállal (valamiért), kezességet vállal, szavatol, felelősséget vállal (valamiért), felel, biztosít
himnusz
főnév
- ünnepi dal, magasztalás, dicsének, óda, örömének, istenáldás (tájnyelvi)
- (bizalmas): dicshimnusz
kárpótol
ige
- megtérít, visszatérít, visszafizet, ellensúlyoz, kártalanít, jóvátesz
- kompenzál, rekompenzál (idegen), bonifikál (idegen), gratifikál (régies), regresszíroz (idegen, régies)