jeles I. szinonimái

melléknév
  • kiváló, kitűnő, elsőrangú, elsőrendű, eminens
  • példás, ötös
  • derék, tiszteletre méltó, tekintélyes, érdemes, híres, nevezetes, előkelő, illusztris, közismert, koszorús, kimagasló, nagynevű, neves, ünnepelt, profi (bizalmas), notabilis (régies)
  • fontos, nevezetes, ünnepélyes, kiemelkedő

jeles II. szinonimái

főnév
  • ötös, gól (szleng), hasas (szleng), hintó (szleng), horgas (szleng), ödön (szleng), pedálmedál (szleng), peti (szleng), pityorka (szleng), tízes (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

sírás

főnév
  • sírdogálás, könnyezés, pityergés, szepegés, szipogás, picsogás (tájnyelvi), könnyhullatás (választékos), sírás-rívás, rívás (tájnyelvi), jajgatás, jajveszékelés
  • (pejoratív): kesergés, panaszkodás, panasz, elégedetlenség, siralom (régies)

monogram

főnév
  • névkezdőbetűk, névelőbetű (régies), névjelzés
  • kézjegy
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a jeles szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

irkafirka

főnév
  • firkálás, firkálmány, ákombákom, krikszkraksz, macskakaparás (bizalmas), iromány

hétszilvafás

melléknév
  • bocskoros, elszegényedett, kis, kurta, kisbirtokos, vagyontalan

házaló

főnév
  • árus, ügynök, vándorárus, mozgóárus, vándorkereskedő, nepper (bizalmas), handlé (régies), zsibárus, ócskás (régies), ószeres, kolportőr (régies), bális (régies), bugyros (régies), pedlár (régies), hanglér (tájnyelvi), babéros (tájnyelvi)

gyenge, gyönge I.

melléknév
  • erőtlen, elesett, legyengült, leromlott, energiátlan, bágyadt, fáradt, pilledt
  • vézna, nyápic, csenevész, törékeny, beteges, fejletlen, nyamvadt, nyiszlett (bizalmas), venyige (szleng), hadibéna (szleng), halnivaló (tájnyelvi), nyüszüge (tájnyelvi)
  • munkaképtelen, hasznavehetetlen Sz: a szél is elfújja; alig áll a lábán; elfújja, mint aszott szénát a szél; erős, mint a kócmadzag; erős, mint aki csutkán telelt; erős, mint a sörecet; erős, mint az oláh ecet, két liter egy főzet; erőtlen, mint a bőréből kivetkezett kígyó; erőtlen, mint a tót kaszás; gyenge lábon áll; gyenge, mint a puliszka; gyenge, mint a bőrehagyott kígyó; gyenge, mint a pókháló; gyenge, mint a harmat; gyenge, mint az őszi légy; hálni jár belé a lélek; jó húsban van, fél kézzel eszi a nápolyit; majd elfújja a szél; olyan erőtlen, még a lehelet is árt neki; olyan, mint a váltott gyerek; olyan, mint az árnyékon nőtt bodza; rossz bőrben van; szédeleg, mint az őszi légy
  • korai, fiatal, zsenge, tejes
  • puha, lágy, finom
  • erélytelen, puhány, elpuhult, határozatlan, gyengekezű, tehetetlen, gyámoltalan, pipogya
  • befolyásolható, ingatag, bizonytalan, habozó
  • gyatra, silány, elégtelen, vacak, jelentéktelen, csekély, gyér, szerény
  • hatástalan, ügyetlen
  • (szél): enyhe, mérsékelt
  • (ebéd): könnyű, sovány, tartalmatlan, híg
  • (hang): halk, suttogó, fályolos, fakó, erőtlen

janicsár

főnév
  • áruló, hitehagyott, bérenc

kedvesség

főnév
  • szeretetreméltóság, nyájasság, báj, bűbáj, kellem, amabilitás (régies), charme (idegen), grácia (választékos), delícia (régies)
  • előzékenység, szívesség, jóindulat
  • (régies): kegy, kegyesség, kegyeltség

sötétkamra

főnév
  • camera obscura (régies)

folyamán

névutó
  • során, közben, idején, alatta

finomkodik

ige
  • kényeskedik, affektál (idegen), negédeskedik, pipeskedik (tájnyelvi), pipiskedik

egyénileg

határozószó
  • egyénenként, egyenként, egyedileg, fejenként, külön-külön, ki-ki, személyesen, személyileg, magánúton(idegen)

fröccsen

ige
  • spriccel, csapódik, feccsen (tájnyelvi)

kénytelen-kelletlen

határozószó
  • akarva-akaratlan, kedvetlenül, kényszerűen, nolens volens (idegen)

kihagy

ige
  • elhagy, húz, töröl, mellőz, kivesz, kizár, megnyirbál, átugrik, kiradíroz, kivakar, figyelmen kívül hagy, számításon kívül hagy, semmibe vesz, elhallgat, kirekeszt, kiküszöböl, eliminál (idegen), deleál
  • kifelejt (valakivel)
  • elszalaszt, elmulaszt
  • akadozik, félbeszakad, szünetel, megakad, elakad

letöröl, letörül

ige
  • megtöröl, megtisztít, megtakarít (tájnyelvi)
  • letörölget, letörülget, felitat (könnycseppet), elmorzsol
  • (szleng): (pofont) leken, lezavar (szleng), lekever (szleng)

kötés

főnév
  • bandázs (idegen), pólya, kötszer, sebkötő, kötözés
  • kötelék
  • könyvkötés, könyvborító, könyvborítás, fedőlap
  • rögzítés, ereszték, illesztés, forrasztás
  • hurok, hurkolás, bog, csimbók, csomó
  • kötőív (szaknyelvi), ligatúra (szaknyelvi)
  • (régies): szerződés, szövetség, egyezség, kontraktus (régies), megegyezés, megállapodás, szövetkezés
  • üzletkötés
  • (jelzőként): köteg, kötegnyi

jellegzetesség

főnév
  • sajátság, ismertetőjel, ismertetőjegy, ismérv, alapvonás, különlegesség
  • specifikum (idegen), karakterisztikum

ír3

melléknév, főnév
  • írországi, írlandi (régies)

kapcsolatos

melléknév
  • kapcsolódó, összefüggő, fűződő, együtt járó, illető

köpköd

ige
  • pökdös, köpözik (tájnyelvi), köpöd (tájnyelvi), kahicsol (bizalmas)
  • (bizalmas): rágalmaz, szidalmaz, kikel (valaki ellen)

jótáll

ige
  • kezeskedik (valamiért), garantál, garanciát vállal (valamiért), kezességet vállal, szavatol, felelősséget vállal (valamiért), felel, biztosít

himnusz

főnév
  • ünnepi dal, magasztalás, dicsének, óda, örömének, istenáldás (tájnyelvi)
  • (bizalmas): dicshimnusz

kárpótol

ige
  • megtérít, visszatérít, visszafizet, ellensúlyoz, kártalanít, jóvátesz
  • kompenzál, rekompenzál (idegen), bonifikál (idegen), gratifikál (régies), regresszíroz (idegen, régies)

köszörűs

főnév
  • fenő