megfélemlít szinonimái
ige
- eliszonyít, megijeszt, elijeszt, elriaszt, rettent, félelembe ejt, elrémít, intimidál (idegen), elborzaszt, megbénít, terrorizál, rettegésben tart, rémít
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
likacsos
melléknév
- lyukacsos, lukacsos, likas-bikas (régies), lyuggatott, furdalt (régies), szivacsszerű, pókhálószerű, pórusos (idegen), porózus (idegen)
kényszerű
melléknév
- erőszakolt, megkövetelt, megszabott, kötelező, elkerülhetetlen, kikerülhetetlen, elengedhetetlen, imperatív (idegen), obligát (idegen)
- szükséges, szükségszerű, elmaradhatatlan
másvilág
főnév
- túlvilág, örökkévalóság
- menny, mennyország, paradicsom
- alvilág, hadész (idegen), seol (idegen)
megcáfolhatatlan
melléknév
- megdönthetetlen, kétségbevonhatatlan, kétségtelen, biztos, szilárd, megalapozott, tagadhatatlan, vitathatatlan, megtámadhatatlan, elvitathatatlan, perdöntő, sérthetetlen, apodiktikus (szaknyelvi)
megszületik
ige
- világra jön, napvilágot lát, meglesz, megszülemlik (régies), meghozza a gólya, a világra születik, meglátja a napvilágot
- létrejön, elkészül, formát ölt
kicsal
ige
- előcsalogat, elővarázsol, kihúz, kiprésel, előhív
- kiszed, kisvindliz (bizalmas), kicigánykodik, ablézol (tájnyelvi), hucsor (tájnyelvi)
- megszólaltat
készülődés
főnév
- készülés, készülgetés, kászálódás, kászolódás (tájnyelvi), hozzákészülés, nekigyürkőzés, nekivetkőzés
- előkészítés, ráhangolódás
kiképzés
főnév
- gyakorlatozás, oktatás, drill (idegen), nevelés, edzés
- képzettség, készség, tudás
- megformálás, kialakítás, formázás, forma, alak, külső
megveszik
ige
- megvész, megkergül, elmegy az esze, megdühödik (tájnyelvi), megbomlik (tájnyelvi), megveszekedik (tájnyelvi)
módosít
ige
- változtat, alakít, modifikál (szaknyelvi), transzformál, alternál (szaknyelvi)
- helyesbít, javít, korrigál, revideál, átértékel, felülvizsgál, átdolgoz, átír, átalakít, átgyúr
buktat
ige
- gáncsol
- (vizsgán): elhúz (bizalmas), meghúz, megvág
- alámerít, lemerít
- megdönt, megbillent, feldönt
- (szőlőt): bújtat (tájnyelvi), bujt, homlít (tájnyelvi)
megokolatlan
melléknév
- alaptalan, megalapozatlan, indokolatlan, motiválatlan, igazolatlan, jogosulatlan
meghiúsul
ige
- megbukik, összeomlik, összedől, felborul, megsemmisül, felbomlik, odalesz, romba dől (választékos), megfeneklik, füstbe megy, szertefoszlik, semmivé válik, dugába dől, balul üt ki (választékos), hajótörést szenved, csütörtököt mond, kútba esik, elmarad, visszamegy, kudarcba fullad, zátonyra fut, kudarcot vall, sikertelenségbe fullad, csődöt mond, elúszik (bizalmas), fuccsba megy (bizalmas), bezápul (bizalmas), kipurcan (szleng), felsül, bedöglik (bizalmas)