megnyilatkozás szinonimái

főnév
  • kijelentés, beszéd, közlés, állásfoglalás, nyilatkozat, véleménynyilvánítás, kifejezési forma, manifesztáció (idegen), megnyilvánulás, reveláció (idegen), kinyilvánítás, megjegyzés, közzététel, bemutatás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

félbemarad

ige
  • abbamarad, félbeszakad, megszakad, szünetel, megszűnik

ócsárol

ige
  • becsmérel, szid, megszid, megszól, lehord (bizalmas), csepül (tájnyelvi), abcúgol (bizalmas), gyaláz, rosszall, szapul (bizalmas), leszedi a szenteltvizet (valakiről), kifogásol, pocskondiáz, mocskol, lemarház, csácsárol (tájnyelvi), lekárpál (tájnyelvi), gácsmál (tájnyelvi), piszmál (tájnyelvi), mindenfélének elmond, rongyol (régies) Sz: mindennek csak úgy viccit-vaccát hányja
  • alábecsül, kisebbít, kevésre tart, lealacsonyít, fitymál, kicsinyel, lenéz, bagatellizál (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megnyilatkozás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megfogódzik, megfogó

ige
  • belekapaszkodik, megkapaszkodik, beleakaszkodik

lenyom

ige
  • lelapít, leprésel, leszorít, ledöngöl (tájnyelvi), ledöncöl (tájnyelvi)
  • letapos, letapod, legázol
  • leteper, letipor, lefektet
  • leültet
  • (nehezen) lenyel, legyűr
  • (árat): csökkent, leszállít
  • (időt) eltölt, letölt
  • (bizalmas): elvégez, befejez

legördül

ige
  • leereszkedik, lemegy, leszalad, leszáll
  • legurul, lehengeredik, legörög
  • lecsúszik

környék

főnév
  • környezet, körzet, tájék, táj, vidék, kerület, negyed, szomszédság, telep
  • határ, vidék

megkeserít

ige
  • elront, megront, megnehezít, megmérgez, megmételyez
  • elkeserít, nekikeserít, elszomorít, elbúsít, elkedvetlenít, keserűséggel tölt el, keserűséget okoz

mennykő

főnév
  • villámcsapás, villám, istennyila (bizalmas), ménkő (tájnyelvi)

vizuális

melléknév
  • látási, látó

kimondhatatlan I.

melléknév
  • kiejthetetlen, artikulálhatatlan (idegen)
  • megnevezhetetlen, leírhatatlan, elmondhatatlan, mondhatatlan, különös, furcsa, hallatlan, felfoghatatlan, rejtélyes, elképzelhetetlen, hihetetlen, tabu, titkos
  • nagyfokú, módfelett nagy, túlságos, számtalan, tömérdek, töméntelen, miriád (idegen), maximális, rettentő nagy

kihágás

főnév
  • törvényszegés, szabályszegés, szabálysértés, rendbontás, garázdálkodás, csendháborítás, vétség, vétek, áthágás, megszegés, botlás, törvénytelenség, eltévelyedés, jogsértés, jogtiprás, excesszus (idegen)

hangerősítő

főnév
  • megafon, hangszóró, hangtölcsér, hangosbemondó, hangosanbeszélő, hangosbeszélő
  • hangfal, erősítő

kiszed

ige
  • kivesz, kitép, kihúz, kiszaggat, kiszakít
  • kiás, kihantol, kikapar
  • kimer, kikanalaz
  • kipiszkál, kisodorít (tájnyelvi)
  • kiválogat, kiselejtez
  • eltávolít
  • (valakiből valamit): kihúz, kicsikar, kierőszakol, kiprésel, kifacsar, kicsavar, kipisz (tájnyelvi), kisrófol (tájnyelvi), kiorvosol (tájnyelvi)

metsző I.

melléknév
  • (tájnyelvi): levágnivaló
  • (fájdalom, hideg): éles, hasító, csontig ható, dermesztő, átható, kegyetlen
  • (megjegyzés): sértő, maró, gúnyos, szúrós, csípős, mardosó, szarkasztikus (választékos), fülsértő, elevenbe vágó, szatirikus, kíméletlen, fullánkos, égető, epés

náci

melléknév
  • nemzetiszocialista, hitlerista, fasiszta

coca

főnév
  • (bizalmas): disznó, sertés, hízó, koca, malac, röfi (bizalmas)

pitymallik

ige
  • világosodik, hajnallik, hajnalodik, fölvirrad, virrad, dereng, nappallik, hasad, pirkad

őgyeleg

ige
  • lépdegél, jár-kel, ődöng, csavarog, kóvályog, csatangol, csámborog, tekereg, kujtorog, kódorog, lődörög, sétálgat, flangál, ténfereg, lézeng, kóborol, kószál, lófrál, bolyong, kavillál (tájnyelvi), tészeleg (tájnyelvi), császkál, andalog, cselleng

megnyomorít

ige
  • nyomorékká tesz, elcsúfít, megcsonkít, eltorzít, munkaképtelenné tesz, megbénít, harcképtelenné tesz, megfélszegít (tájnyelvi), meggyámbászt (tájnyelvi)
  • tönkrejuttat, nyomorba dönt, romlásba dönt

megfázás

főnév
  • meghűlés, grippe (idegen), nátha

megvigasztalódik

ige
  • vigaszt talál, vigasztalást talál, kihever, földerül, megvigasztalkodik (tájnyelvi)

ortológia

főnév
  • nyelvhelyesség

megrövidül

ige
  • fogy, sorvad, megkurtul (régies), kisebbedik
  • csorbul, gyengül, mérséklődik, hátrányt szenved

leszázalékolás

főnév
  • rokkant-nyugdíjasítás, rokkantosítás (bizalmas)

méltóság

főnév
  • tartás, tekintély, tisztelet, erő, magasztosság, emelkedettség, fenség
  • cím, titulus, tisztség, beosztás, állás, rang, rendfokozat, státusz, hatalom, társadalmi helyzet

óvás

főnév
  • intés, figyelmeztetés, intelem
  • védés, védelem, oltalom
  • ellenvetés, ellenvélemény, panasz, tiltakozás, exceptíva (idegen), remonstráció (idegen)(szaknyelvi)