környék szinonimái

főnév
  • környezet, körzet, tájék, táj, vidék, kerület, negyed, szomszédság, telep
  • határ, vidék

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elég I.

melléknév
  • elegendő, elégséges, kellő mennyiségű, megfelelő, kielégítő, megnyugtató, elfogadható, megjárós (tájnyelvi), adekvát, satis (régies), sufficit (régies) Sz: adja, kifutja; huncut, aki többet akar

hektoliter

főnév
  • hektó (bizalmas), hl
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a környék szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

konok

melléknév
  • makacs, önfejű, akaratos, csökönyös, nyakas, megátalkodott, hajthatatlan, hajlíthatatlan, eltántoríthatatlan, megingathatatlan, rugalmatlan, rendíthetetlen, kérlelhetetlen, megrögzött, keményfejű, fafejű, keménynyakú, vastagnyakú, dacos

kézitusa

főnév
  • közelharc, ember ember elleni küzdelem

kereszt

főnév
  • feszület, krucifix (idegen), crux (idegen), keresztfa
  • sírfa (régies), sírkereszt, fejfa, síremlék
  • kereszthalál
  • (bizalmas): keresztszülő
  • keresztapa
  • keresztanya
  • teher, szenvedés, megpróbáltatás, kín, baj
  • (szaknyelvi): felemelőjel, diesis (idegen)
  • gabonakereszt, kalangya (tájnyelvi)

java

főnév
  • (valaminek): nagy része, zöme, dandárja, oroszlánrésze
  • lényege, veleje, eleje, sava-borsa, krémje, színe-java, színe-virága, színe-lángja (tájnyelvi)
  • (valakinek): haszna, előnye, érdeke, üdve

kovakő

főnév
  • kvarc
  • kova, tűzkő, flint (régies), tűzélesztő (régies), silex (szaknyelvi)

lakályos

melléknév
  • otthonos, barátságos, kedélyes, kényelmes, kellemes, meghitt, családias

tetanusz

főnév
  • merevgörcs
  • (bizalmas): tetanuszoltás

horizont

főnév
  • látóhatár, láthatár, szemhatár, égalj, szemkör (régies), szemsík (régies), sík
  • látókör, felfogás, gondolatvilág, színvonal, szint
  • lehetőség, perspektíva, kilátás

hitetlen

melléknév
  • kétkedő, hitszegő, kételkedő, kétségeskedő, tamáskodó, szkeptikus, hitetlenkedő, bizalmatlan, gyanakvó
  • istentagadó, ateista, istentelen, pogány, vallástalan, agnosztikus (szaknyelvi)
  • kutyahitű, gyaur Sz: se istene, se hite
  • (régies): megbízhatatlan, hűtlen, hitszegő, áruló, csalárd, kérdéses, gyanús

felbuzdul, fölbuzdul

ige
  • nekibuzdul, fölhevül, felindul, felélénkül, nekihevül, tűzbe jön
  • fellelkesedik
  • (régies): felfortyan, nekimérgesedik (régies)

idea

főnév
  • eszme, fogalom
  • gondolat, ötlet, elképzelés, elgondolás, tipp, sziporka, elmeszikra (régies), éca (bizalmas), écesz (szleng)
  • alapeszme, vezéreszme, teória
  • sejtelem

láttamoz

ige
  • aláír, kézjegyével ellát, szignál (bizalmas), ellenjegyez
  • hitelesít, jóváhagy, vidimál (régies), coramizál (régies)

leüt

ige
  • lever, ledob, lelök, ledönt, lesodor, letaszít, lekatancol (tájnyelvi), lekavar (tájnyelvi), lezuhít (tájnyelvi)
  • (ütéssel): leválaszt, levág, lecsap
  • leterít, lebunkóz, agyonüt, letaglóz, lesújt, földre terít, kifektet (szleng), megborít (szleng), padlót fogat (valakivel) (szleng)
  • lecsalaváz (szleng)
  • (figurát): kiüt, leszed, levesz
  • (földbe): rögzít, lever, lezuhol (tájnyelvi)

aranyszőke

melléknév
  • aranyhajú

muszkli

főnév
  • izom, karizom, bicepsz, béka (bizalmas), malacka (tájnyelvi)

megnyílik

ige
  • kinyílik, kifakad, kitárul, feltárul
  • széthasad, szétnyílik, kilyukad
  • kitárulkozik, kipakol (szleng), kiönti a szívét, könnyít a lelkén, kibeszél, megnyilatkozik(bizalmas)
  • működni kezd, megkezdődik, kinyit

körömvirág

határozószó
  • borongóvirág, kenyérbélvirág, kenyérvirág, körmice, körömke

komponál

ige
  • (versművet): szerez, ír, alkot, létrehoz, költ, szerkeszt
  • összetesz, összerak, összeállít

kulcs

főnév
  • megoldás, megfejtés, nyitja (valaminek), formula, kód, rejtjel
  • számítási alap

megkönnyebbülés

főnév
  • felszabadulás, fellélegzés, megnyugvás, lecsillapodás, megelégedés, megbékülés

közalkalmazott

főnév
  • köztisztviselő, állami hivatalnok, állami alkalmazott, közszolgálati alkalmazott, közhivatalnok (régies)

kicsinyített

melléknév
  • csökkentett, redukált, szűkített

különálló

melléknév
  • elkülönülő, elkülönített, elválasztott, elszigetelt, elkülönült, önálló, külön, szeparált, izolált, szétválasztott, leválasztott, magányos, egyedülálló
  • független, autonóm

megmukkan

ige
  • (bizalmas): megszólal, beszél, hangot ad, felmordul, megkukkan (tájnyelvi)