méltóság szinonimái

főnév
  • tartás, tekintély, tisztelet, erő, magasztosság, emelkedettség, fenség
  • cím, titulus, tisztség, beosztás, állás, rang, rendfokozat, státusz, hatalom, társadalmi helyzet

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

dagadt

melléknév
  • duzzadt, felfújt, püffedt, puffadt, pöffeteg, táskás, ödémás, degesz (tájnyelvi)
  • kövér, hájas, elhízott, pohos, pocakos, testes, hasas (bizalmas), dagi, pufi (bizalmas), pufók (bizalmas), dundi, degedt (tájnyelvi)
  • (főnévként): hájtömeg, hájpacni, töltött zokni (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a méltóság szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megszagol

ige
  • megszaglász, megszagolgat, megszaglál, szimmant (régies), megbűzöl (régies)
  • megszimatol, megsejt, megsejdít, kitalál, gyanít, megérez, megneszel, neszét veszi, megorront, észrevesz

magnókazetta

főnév
  • hangkazetta, kazetta

liter

főnév
  • lityi (tréfás), kőművesdeci (tréfás)

különálló

melléknév
  • elkülönülő, elkülönített, elválasztott, elszigetelt, elkülönült, önálló, külön, szeparált, izolált, szétválasztott, leválasztott, magányos, egyedülálló
  • független, autonóm

megvéd

ige
  • megvédelmez, megoltalmaz, megóv, védelmébe vesz, megőriz, konzervál, megment, lándzsát tör (valaki mellett)
  • (tételt) igazol, bebizonyít, alátámaszt, megindokol

motyog

ige
  • motyorog (bizalmas), suttog, makog (pejoratív), seppeg (tájnyelvi), motyoráz (tájnyelvi), mantyog (tájnyelvi), motyorékol (tájnyelvi), orra alatt beszél, bajusza alatt beszél
  • pusmog
  • dünnyög, mormog, dörmög, dohog, zsörtölődik, böstörög (tájnyelvi), mohog (pejoratív), kummog (tájnyelvi), hummog (tájnyelvi), káricál (tájnyelvi), dödög (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): motoszkál (bizalmas), piszmog, bíbelődik, pepecsel, tesz-vesz, szöszmötöl, szaszmatol (tájnyelvi)

kóc

főnév
  • csepű, hulladék

kitép

ige
  • kiránt, kihúz, kiszed, kiszakít, kiszaggat
  • kivesz, kiragad
  • kiirt, kiöl, kitöröl

helyreáll

ige
  • visszaáll, helyrezökken, normalizálódik, megjavul
  • újraindul

kórház

főnév
  • betegház (régies), hospitály (régies), ispotály (régies), kóroda (régies), lazarett (régies), kórlak (régies), gyógyintézet, gyógyház, klinika

muzeális

melléknév
  • múzeumi
  • régi, ósdi, ódon, idejétmúlt, elavult

növénytan

főnév
  • botanika (szaknyelvi), fitológia (szaknyelvi), növény (szleng)

csontozat

főnév
  • csontrendszer, csontváz, ossatura (szaknyelvi)

rabló I.

melléknév
  • tolvajló, fosztogató, harácsoló, haramiáskodó, garázdálkodó, zsákmányoló, prédáló (régies), zabráló (pejoratív)

öttusa

főnév
  • pentatlon (idegen)

mélyhegedű

főnév
  • brácsa, viola

megront

ige
  • megbabonáz, bűvöl, megigéz, megbájol (régies), megbetegít, megboszorkányoz, varázsol, szemmel ver, megmételyez, megmérgez
  • meggyaláz, megbecstelenít, beszennyez, elzülleszt, elcsábít, tisztátalanít (választékos), megerőszakol, tönkretesz, deflorál (idegen), megfertőz, megmérgez, megmételyez
  • demoralizál(valakire)
  • megrongál, roncsol, elront, leront, aláaknáz, tönkretesz, károsít, elértéktelenít
  • korrumpál (idegen), megveszteget

mint

kötőszó
  • akárcsak
  • mintsem, semhogy, semmint
  • valamiként

összeránt

ige
  • összehúz, összevon, összekap
  • (szemöldököt): összeráncol, összevon

merev

melléknév
  • dermedt, feszes, rugalmatlan, sprőd (bizalmas), kemény, meredt, megmerevedett, mozdulatlan, rigid (idegen), stejf (idegen), hajlíthatatlan, meggémberedett
  • nehézkes, megrögzött, megcsontosodott, bénult, szokott, meggyökeresedett, hajthatatlan, vaskalapos, sztereotip (idegen)
  • kimért, szertartásos, előírásos, formális, hivatalos, rideg, lélektelen, szigorú, zord, katonás, dogmatikus, rigorózus (idegen)

mandátum

főnév
  • megbízás, megbízólevél, megbízatás, felhatalmazás, jogosítvány

mondat

főnév
  • nyilatkozat, ítélet, állítás, kijelentés, frázis (szaknyelvi)

összhatás

főnév
  • összbenyomás, összkép