megnyomorít szinonimái

ige
  • nyomorékká tesz, elcsúfít, megcsonkít, eltorzít, munkaképtelenné tesz, megbénít, harcképtelenné tesz, megfélszegít (tájnyelvi), meggyámbászt (tájnyelvi)
  • tönkrejuttat, nyomorba dönt, romlásba dönt

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

fémkohászat

főnév
  • metallurgia (szaknyelvi)

hetes2

főnév
  • szolgálatos, ügyeletes, szoli (szleng), felelős
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megnyomorít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megfő

ige
  • elkészül, megfől (bizalmas), megpuhul, felfő (tájnyelvi), köved (tájnyelvi)

lep

ige
  • elborít, eltakar, elfed, elrejt, fed
  • talál, lel, kap (tájnyelvi)
  • rajtakap, tetten ér

legurul

ige
  • legördül, legörög, lehengeredik
  • lepottyan, lebukfencezik, leesik, legömbörödik (tájnyelvi), lehandarikázik (tájnyelvi), lehenderedik (tájnyelvi), lehömpölyög (tájnyelvi), lelongárol (tájnyelvi)

körömvirág

határozószó
  • borongóvirág, kenyérbélvirág, kenyérvirág, körmice, körömke

megkísérel

ige
  • próbál, megpróbál, kipróbál, megpróbálkozik, tesz egy próbát, belefog, belebocsátkozik, megkockáztat, ízlel (régies), megvizsgál (régies), megkísért (régies), kísérletet tesz(valamivel)

méreg

főnév
  • toxin (szaknyelvi), maszlag (tájnyelvi), métely (tájnyelvi), mirigy (régies), étek (tájnyelvi), etető (tájnyelvi), étő (tájnyelvi)
  • harag, fölháborodás, düh, bosszúság, indulat, fölindulás, bosszankodás, dühroham, dühkitörés, gyűlölet, epe, pipa (szleng)

vizsgázó

melléknév, főnév
  • felelő, jelölt

kínai

melléknév, főnév
  • sárga (bizalmas), ferde szemű (bizalmas), húzott szemű (szleng), sliccelt szemű (szleng)
  • (szleng): érthetetlen, magas (bizalmas)

kihalt

melléknév
  • kipusztult, magvaszakadt, kiveszett, holt
  • elavult, megszűnt, megsemmisült
  • néptelen, üres, elnéptelenedett, ember nem járta, lakatlan, kietlen, sivár, kopár, puszta, elhagyott Sz: csendes, mint böjtben a mészárszék; csendes, mint a puszta malom

hangol

ige
  • egyeztet, beállít, hozzáigazít, koordinál

kiszolgálás

főnév
  • felszolgálás, eladás, árusítás, kimérés

mézesmadzag

főnév
  • csali, csalétek
  • ígéret

nadrágszíj

főnév
  • szíj, derékszíj, öv

cucli

főnév
  • (bizalmas): cumi, szopóka, dudli, gumidudli, cumli (tájnyelvi), szopacs (régies), csalóka (tájnyelvi)

pláne I.

határozószó
  • főként, különösen, főképpen, kiváltképpen
  • éppenséggel, egyenesen, pontosan, pont (bizalmas)

ököljog

főnév
  • erőjog (régies), jogtiprás, farkastörvény

megokolatlan

melléknév
  • alaptalan, megalapozatlan, indokolatlan, motiválatlan, igazolatlan, jogosulatlan

megfelelően

határozószó
  • jól, helyesen, célszerűen, kellőképpen, kielégítően, megnyugtatóan, méltóképpen, illően, alkalmas módon

megzabál

ige
  • megeszik, felfal, felhabzsol, bezabál (durva), betúr (szleng), bepofáz (durva)

orvul

határozószó
  • alattomban, lopva, titkon, orozva, hátulról

megsemmisítő

melléknév
  • elsöprő, elementáris, ellenállhatatlan, lélegzetelállító, súlyos, döntő, lehengerlő, ledorongoló, katasztrofális
  • romboló, pusztító, gyilkos, irtó, roncsoló, ártalmas
  • érvénytelenítő, hatálytalanító, semmissé nyilvánító, jogvesztő

leszolgál

ige
  • letölt, kitölt
  • ledolgoz, (barterügyletet) lebonyolít

mélyhegedű

főnév
  • brácsa, viola

ózondús

melléknév
  • (levegő): üde, friss, tiszta