megmérgez szinonimái

ige
  • megöl, intoxikál (szaknyelvi), megétet (tájnyelvi), beitat (tájnyelvi), megmételyez, megemészt
  • megfertőz, beszennyez, megront
  • elmérgesít, kiélez, tönkretesz, elront, megkeserít

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

délszaki

melléknév
  • forró égövi, trópusi, tropikus (szaknyelvi), egyenlítői

felsül, fölsül

ige
  • felhólyagosodik, lesül, odaég
  • kudarcot vall, leszerepel, megszégyenül, blamálja magát (bizalmas), kompromittálja magát, megjárja, megbukik, pórul jár, hoppon marad, rajtaveszt, befürdik (szleng), ráfázik (szleng), pofára esik (durva), koppan (szleng), lebőg (szleng), leég (bizalmas), pléhre csúszik (szleng), csúfra jár (tájnyelvi) Sz: beletörik a bicskája; beletörik a foga; dugába dől a terve; büdösben marad
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megmérgez szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megfelel

ige
  • felel, válaszol, befelel (tájnyelvi)
  • visszafelel, visszavág, replikáz
  • állja a próbát, állja a versenyt, állja a sarat
  • megüti a mértéket, eleget tesz (valaminek), kielégít (valakit valami), fekszik (bizalmas), konveniál (idegen), beválik
  • tetszik, jó, kielégítő
  • illik, beillik, összevág, összhangban áll, egybeesik, egyezik, egyenlő, harmonizál, stimmel (bizalmas), passzol (bizalmas)

lemegy

ige
  • leballag, lebandukol, lebaktat, lebattyog, lekullog, lecammog, leslattyog, ledöcög, letipeg, letotyog, lelejt, lelibeg, lekászálódik, aláhág (tájnyelvi), lesétál, lemászik, lelép, lefárad
  • leszalad, lerohan, leszökik, leugrik, lepucol (szleng)
  • leutazik, lerándul, leruccan (bizalmas)
  • leereszkedik, lemerül, alászáll, alámerül
  • leválik, lekopik, lemállik, leázik, lehull, lerongyolódik
  • lefolyik, véget ér
  • (nap): leáldozik, lenyugszik, leszáll, lehanyatlik, lebukik, alábukik, nyugszik, leszentül (tájnyelvi)
  • (étel, ital): lecsúszik, legurul
  • lecsökken, leszáll, esik, zuhan
  • (bizalmas): levonandó
  • (bőr): lekopik, lehorzsolódik
  • (bizalmas): lelohad, lehúzódik, lelappad (tájnyelvi)

legeltet

ige
  • őriz, pásztorkodik, füvel (tájnyelvi), gyepel (tájnyelvi), étet (tájnyelvi)

könyvvitel

főnév
  • könyvvezetés, számadás

megjavít

ige
  • helyrehoz, megcsinál, kijavít, rendbe hoz, helyreállít, visszaállít, megreparál (régies), megéklécel (tájnyelvi), megtákol (tájnyelvi), kireparál (tájnyelvi), megadjusztál (tájnyelvi), rendbe szed (bizalmas), helyrepofoz (bizalmas), talpra állít (bizalmas), regenerál
  • feljavít, megújít, újjáalakít, átdolgoz, megigazít, újít, újjászervez, jobbá tesz, megreformál, összhangba hoz, megjobbít (választékos), fellendít, felvirágoztat, felfrissít, kipofoz (bizalmas), kiigazgat (tájnyelvi)
  • megnevel, jobbít, korrigál, gazdagít, épít (választékos), megnemesít
  • jóvátesz

mentalitás

főnév
  • észjárás, gondolkodásmód, szellemiség, lelkület, életfelfogás, nézet, meggyőződés, viselkedés, vélekedés, beállítottság, hajlam, elképzelés

vízfejű I.

melléknév
  • agyvízkóros
  • ostoba, buta, hülye, üresfejű, bamba

kilyukad

ige
  • kikopik, elvékonyodik, kidörgölődik, kivásik, kisuvad (tájnyelvi), kireped, kiszakad, széttépődik, beszuppan (tájnyelvi), kiég, átég
  • rést kap, léket kap
  • (valahova): jut, eljut, elérkezik, kerül

kifogyhatatlan

melléknév
  • bőséges, gazdag, kimeríthetetlen, kiapadhatatlan, mérhetetlen, határtalan, végtelen, végeérhetetlen, fogyhatatlan (tájnyelvi)

hamarjában

határozószó
  • gyorsan, sietve, sebtiben, rövid úton, ripsz-ropsz, egykettőre, teketória nélkül (bizalmas), hanyatt-homlok, villámsebesen, hevenyében, melegében, mindjártában (tájnyelvi), hamarocskán (tájnyelvi)
  • hirtelenjében, kapásból
  • nagyjából

kispap

főnév
  • papnövendék, növendékpap, teológus, szeminarista (régies), levita (idegen)
  • (tájnyelvi): segédlelkész, káplán

mészárol

ige
  • leöldös, kaszabol, vagdal, öldököl, koncol, vérengzik, kardélre hány, letaglóz

műszer

főnév
  • eszköz, szerszám, instrumentum (régies), készülék, berendezés, felszerelés, gép, szerkezet, apparátus, szerkentyű (bizalmas), herkentyű (tréfás), masina (bizalmas), bigyó (tréfás), ketyere (bizalmas), kütyü (bizalmas)
  • (szleng): hímvessző, szerszám (szleng), farok (bizalmas), karó (szleng), bot (szleng), lőcs (szleng), fütykös (bizalmas), fütyülő (bizalmas), fütyi (bizalmas), kuki (bizalmas), bille (tájnyelvi), csök (tájnyelvi)
  • (szleng): fecskendő

cipősarok

főnév
  • stekli (szaknyelvi)

pironkodik

ige
  • szégyenkezik, szégyenkedik (tájnyelvi), szégyelli magát, zsenírozza magát (bizalmas), pirul, irul-pirul, restelkedik, ég (szleng)
  • el-elpirul

otthon I.

főnév
  • lakás, hajlék, fészek, családi tűzhely, fedél, magánház, kvártély, tanya, rezidencia, lak, kuckó, zug, barlang, odú
  • menhely, szeretetház (régies), szegényház (régies), konviktus (régies)
  • panzió
  • szülőföld, hon

megmozdít

ige
  • megmozgat, megemel, megindít, elmozdít, megmoccant, megpöccint (tájnyelvi), mozgat, motivál
  • buzdít, serkent, elmozdít a holtpontról

megér1

ige
  • elér, betölt, átél, túlél
  • (tájnyelvi): beér, megelégszik
  • (régies): eltalál, megérint

megvalósul

ige
  • beteljesedik, beteljesül, valóra válik, nyélbe ütődik, bekövetkezik, eljön, realizálódik, teljesül, végbemegy, bevalósul (tájnyelvi), sikerül, teljesedésbe megy (tájnyelvi), lesz, létrejön, létesül, befejeződik, bevégződik, összejön (bizalmas)

origó

főnév
  • (szaknyelvi): kezdőpont, kiindulópont, nullpont, zéruspont
  • kezdet, eredet

megremeg

ige
  • megborzong, megrezdül, megrázkódik, meginog, megrezzen
  • megijed, elborzad, irtózik, iszonyodik, fél

les1

ige
  • néz, figyel, leselkedik, bámul, kémlel, kukucskál, vizslat, kukkol, skubizik (szleng), stíröl
  • puskázik (szleng)
  • (valamit): vár, remél, óhajt, vágyik (valamire)

mellékutca

főnév
  • mellékút, sikátor, zugutca (régies), köz, barica (tájnyelvi)

osztálytárs

főnév
  • tanulótárs
  • évfolyamtárs