osztálytárs szinonimái

főnév
  • tanulótárs
  • évfolyamtárs

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

nyughatatlan

melléknév
  • nyugtalan, izgatott, maradhatatlan (tájnyelvi), bohém, vándor, békétlen, változékony, csavajda (tájnyelvi), izgő-mozgó, gyüszmész (tájnyelvi), fitringes (tájnyelvi), váslott (tájnyelvi), eleven, mozgékony, sürgölődő
  • izgága, rakoncátlan, megzabolázhatatlan, elégedetlen, férhetetlen (régies), ideges, nyüzsgölődő (tájnyelvi), zaklatott, izgékony, higany (tréfás) Sz: nem fér a bőrébe
  • (régies): hánykódó, hánykolódó

napközben

főnév
  • nappal, egész nap, a nap folyamán, reggeltől estig
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a osztálytárs szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

odasereglik

ige
  • odaözönlik, odacsődül, odacsoportosul, odatódul, egybecsődül

motoros

főnév
  • motorvezető, motorkerékpáros, motorbiciklista (bizalmas)
  • járőr, motoregér (szleng)
  • motoros hajó, motorcsónak

minimum

határozószó
  • legalább, legkevesebb, legszerényebb számítás szerint(tájnyelvi)

megmagyaráz

ige
  • elmagyaráz, megértet, érthetővé tesz, bebizonyít, kifejt, megvilágít
  • megokol, igazol, tisztáz, értelmez
  • szájba rág, szemléltet, explikál (szaknyelvi), kimagyaráz (tájnyelvi)

oppozíció

főnév
  • ellentét, szembenállás, szembehelyezkedés, ellenállás
  • ellenzék, ellenpárt

pajta

főnév
  • szín, fészer, kocsiszín, szárnyék (régies), hodály, csűr
  • istálló, akol (régies), ól (régies)

lubickol

ige
  • fürdik, úszkál, pancsol (bizalmas), fröcsköl, locsatol (tájnyelvi), locskol (tájnyelvi)

levéltár

főnév
  • oklevéltár, okmánytár, okiratgyűjtemény, irattár, levelestár (szaknyelvi), archívum, kutri (tájnyelvi), limbus (idegen)

kártyázik

ige
  • játszik, zsugázik (bizalmas), blattol (bizalmas) Sz: veri a blattot (bizalmas); üti a filkót (régies); üti a makkot; forgatja a harminckét levelű bibliát; forgatja az ördög bibliáját

margaréta

főnév
  • margitvirág, papvirág (tájnyelvi), katókavirág (tájnyelvi)

parádézik

ige
  • páváskodik, díszeleg, tetszeleg, hivalkodik, illeg-billeg, mutogatja magát, illegeti magát (bizalmas), feszít (bizalmas), dülleszt (pejoratív), flancol (szleng), fényeleg (régies)
  • ceremóniázik, piperézkedik (régies)

pocsék

melléknév
  • rossz, kritikán aluli, utálatos, rettenetes, siralmas, csapnivaló, förtelmes, gyenge, kopott, rozoga, tré (bizalmas), kriminális (bizalmas), lepra (durva), moslék (szleng)
  • ronda, ocsmány, csúnya, visszataszító
  • (tájnyelvi): pocsékoló, pazarló, költekező, pénzpocsékoló, fecsérlő, tobzódó (régies), préda (tájnyelvi)

előző

melléknév
  • korábbi, előbbi, előbbeni (tájnyelvi), megelőző, eddigi, régi, régebbi, hajdani, egykori, tavalyi, korai, előidejű, fentebbi, fenti, nevezett

szardella

főnév
  • ajóka, ajókagyűrű, szardellagyűrű, ringli (idegen)
  • szardellapaszta

roppan

ige
  • reccsen, ropog, törik-szakad
  • (régies): dördül (tájnyelvi), elsül
  • (régies): perdül, harsan

osztozik

ige
  • osztozkodik, risztel (szleng), részesül
  • megoszt
  • részt vesz, oszt
  • (tájnyelvi): civakodik, veszekedik, perlekedik, vitatkozik

odadob

ige
  • odavet, odahajít, odalök, lódít, odataszít, odavág, odaad
  • feláldoz, kiszolgáltat, lemond (valamiről)

összehasonlítás

főnév
  • egybevetés, szembeállítás, párhuzam, komparáció (idegen)

ritka

melléknév
  • ritkás, gyér, szórványos, elszórt
  • kiváló, nagyfokú
  • párját ritkító, páratlan, rendkívüli, különleges, kivételes, egyedülálló, egyedüli, ritkaságszámba menő, nem mindennapi Sz: ritka, mint a fehér holló

öngyilkos

melléknév
  • szuicid (idegen), önpusztító

munkálkodás

főnév
  • tevékenykedés, ténykedés, működés, aktivitás, negotium (idegen), serénykedés, szorgoskodás, sürgés-forgás, dolgolódás (régies), fáradozás
  • igyekezet, vesződés

összetört

melléknév
  • megtört, kimerült, megviselt, elgyötört, elkínzott, elcsigázott, lesújtott

romlatlan

melléknév
  • friss, ép, hibátlan
  • ártatlan, szűzies, szűzi, tiszta, gyermeki, érintetlen, makulátlan, szeplőtlen (régies), feddhetetlen, mocsoktalan