könyvvitel szinonimái

főnév
  • könyvvezetés, számadás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megszállás

főnév
  • elözönlés, invázió, birtokbavétel, elfoglalás, gyarmatosítás, okkupáció (régies)

iszkol

ige
  • siet, fut, rohan, szalad, menekül, kotródik, szedi a lábát, kereket old, nyaka közé szedi a lábát, pucol (szleng), tép (szleng), tűz (szleng), söpör (szleng), rongyol (szleng), húz (szleng), sprintel (szleng), skerál (szleng), kotrecel (tájnyelvi), kotringol (tájnyelvi), licel (tájnyelvi), iszkódik (tájnyelvi), meglép
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a könyvvitel szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

konc

főnév
  • húsos csont, cubák (tájnyelvi), falat
  • haszon, nyereség
  • zsákmány, préda, martalék

kezdeményez

ige
  • javasol, javall, megindít, elindít, lanszíroz (idegen), szervez, alapít, létesít, iniciál (idegen), indítványoz, szorgalmaz
  • megteszi az első lépést

kerekedik2

ige
  • keletkezik, kél, támad, megalakul, létrejön, létesül, képződik, terem, születik, készül, kezdődik
  • ered, származik

járdaszegély

főnév
  • szegélykő, kerékvető

kosarazik

ige
  • (bizalmas): kosárlabdázik

labdarúgás

főnév
  • futball, foci (bizalmas), futballjáték, labdarúgósport

tervszerű

melléknév
  • kitervelt, megtervezett, meggondolt, átgondolt, tudatos, céltudatos, szisztematikus, módszeres, metodikus

honfoglalás

főnév
  • országfoglalás, területfoglalás, prima occupatio (idegen)
  • birtokbavétel, letelepedés

hírmagyarázó

főnév
  • kommentátor, elemző, szakértő

felapróz, fölapróz

ige
  • felaprít, szétdarabol, felvág, összevág, felvagdal, felszabdal, aprogat (tájnyelvi)
  • feloszt, parcelláz
  • szétforgácsol, elveszteget, elfecsérel

hüllő

főnév
  • csúszómászó, hidegvérű
  • (jelzőként): alávaló, aljas, alattomos

lassan

határozószó
  • lépésről lépésre, lépésben, apránként, fokozatosan
  • nehézkesen, ráérősen, kényelmesen, csigalassúsággal, húzódozva, kelletlenül, vontatottan, lantatva (tájnyelvi), rákjártával (tájnyelvi), imígy-amúgy (tájnyelvi)
  • halkan, csendesen, csöndben, óvatosan, leptiben (tájnyelvi), félhámistrángon (tájnyelvi)
  • largo (szaknyelvi), lento (szaknyelvi)

létesítmény

főnév
  • intézmény, építmény, épület, objektum

árammérő

főnév
  • ampermérő
  • áramszámláló, villanyóra

munkálkodás

főnév
  • tevékenykedés, ténykedés, működés, aktivitás, negotium (idegen), serénykedés, szorgoskodás, sürgés-forgás, dolgolódás (régies), fáradozás
  • igyekezet, vesződés

megmételyez

ige
  • (választékos): megmérgez, megfertőz
  • beszennyez, bepiszkít(idegen)
  • (választékos): megront, lezülleszt, lealjasít, károsít

köpű

főnév
  • kaptár, méhkas
  • köpülő, bödön, kelence (régies)
  • (szaknyelvi): tartály

komédiázik

ige
  • (régies): szerepel, föllép, alakít, megszemélyesít, játszik
  • tréfál, bolondozik, viccelődik, mókázik, bohóckodik, marháskodik (bizalmas)
  • (pejoratív): alakoskodik, kétszínűsködik, színlel, színészkedik, megjátssza magát, tettet, tetteti magát, szimulál

krízis

főnév
  • válság, válsághelyzet, szükséghelyzet, szükségállapot, kényszerhelyzet
  • kutyaszorító, slamasztika
  • fordulópont

megkegyelmez2

ige
  • (tájnyelvi): önöz, magáz

kötöz

ige
  • köt, odaerősít, összefűz, madzagol (bizalmas), csomóz
  • kévéz
  • bekötöz, pólyáz

kibírhatatlan

melléknév
  • elviselhetetlen, pokoli, kiállhatatlan, intolerábilis (idegen), tűrhetetlen, utálatos, undorító, förtelmes, undok

kút

főnév
  • vízforrás, itató, kopolya (tájnyelvi)
  • olajkút
  • szökőkút

megmagyaráz

ige
  • elmagyaráz, megértet, érthetővé tesz, bebizonyít, kifejt, megvilágít
  • megokol, igazol, tisztáz, értelmez
  • szájba rág, szemléltet, explikál (szaknyelvi), kimagyaráz (tájnyelvi)