megfelel szinonimái

ige
  • felel, válaszol, befelel (tájnyelvi)
  • visszafelel, visszavág, replikáz
  • állja a próbát, állja a versenyt, állja a sarat
  • megüti a mértéket, eleget tesz (valaminek), kielégít (valakit valami), fekszik (bizalmas), konveniál (idegen), beválik
  • tetszik, jó, kielégítő
  • illik, beillik, összevág, összhangban áll, egybeesik, egyezik, egyenlő, harmonizál, stimmel (bizalmas), passzol (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kenyérkereső

melléknév
  • családfenntartó
  • dolgozó

élesztő I.

melléknév
  • serkentő, ösztönző, inspiráló, propulzív (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megfelel szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

másrészt

határozószó
  • másfelől, másrészről
  • más vonatkozásban, viszont, azonban, ezzel szemben

leánykérés

főnév
  • megkérés, háztűznéző, nászkérés (régies)

lábazat

főnév
  • talapzat, aljzat, alapzat, alapozás, posztamens (idegen), fundamentum

konc

főnév
  • húsos csont, cubák (tájnyelvi), falat
  • haszon, nyereség
  • zsákmány, préda, martalék

megbűnhődik

ige
  • megfizet, meglakol, elveszi méltó büntetését, megszenved, megkeserül (valamit), lakol, levezekel, expiál (régies) Sz: megissza a fekete levest; fejére esett a sulyok; nem viszi el szárazon; nagy árat fizet

megszúr

ige
  • megsért, megsebez, megvág, megbök, megkésel, megbicskáz, megdikicsel (tájnyelvi)
  • megbánt, megsért, megcsipked (bizalmas)

viharedzett

melléknév
  • viharvert, harcedzett
  • cserzett, edzett, kemény, próbált
  • megviselt, elkopott, elkoptatott, elnyűtt

kibukkan

ige
  • felmerül, előtűnik, kibújik, kitűnik, feltűnik

kesztyű

főnév
  • (régies): bilincs

gyűrődik

ige
  • ráncolódik, türemlik, torlódik
  • fárad, igénybe van véve

kiken

ige
  • kizsíroz, kivajaz, bezsíroz
  • kifen, pödör
  • kifest, kenceficél, kiken-kifen, kipingál, kimázgál (tájnyelvi)

megvereget

ige
  • megütöget, megpaskol, meglapogat (tájnyelvi), megpotyol (tájnyelvi)

modoros

melléknév
  • mesterkélt, erőltetett, hamis, színlelt, betanult, kimódolt, keresett, természetellenes, csinált, felvett, finomkodó, negédes, tettetett, affektált, megjátszott

buksza

főnév
  • pénztárca, tárca, erszény, bugyelláris (régies)
  • (szleng): lány, nő
  • (szleng): női szeméremtest, vagina (szaknyelvi), muff (szleng), pina (durva), kéjbarlang (szleng)

patália

főnév
  • veszekedés, civakodás, civódás, lárma, dulakodás, perpatvar, csetepaté, ramazúri (bizalmas), balhé (szleng), aréna (szleng), cirkusz, műsor (bizalmas)

odavalósi

melléknév
  • ottani, odavaló, bennszülött, ottani illetőségű

megfertőz

ige
  • elfertőz, ráragaszt, inficiál (szaknyelvi), kontaminál (szaknyelvi)
  • megmérgez, megmételyez
  • megront, bemocskol, megveszteget (régies), beszennyez
  • rossz példát mutat, rossz útra vezet

más

névmás
  • egyéb
  • másvalaki, másvalami
  • eltérő, elütő, különböző, másmilyen, másféle, másfajta, másforma

megnyúz

ige
  • lenyúz, lefejti a bőrét, lebőröz, bőrtelenít, lehámoz, lehánt
  • kifoszt, kihasznál, tönkretesz, rászed (bizalmas), bepaliz (bizalmas), becsap

ó2

indulatszó
  • óh!, oh!, ah!, aj!, jaj!, jé!, á!, ejnye!

meghirdet

ige
  • kihirdet, nyilvánosságra hoz, elhíresztel, közread, bejelent, kikiált, hírré tesz (régies), közhírré tesz, kikürtöl
  • felolvas, kiplakátoz, kiír, közzétesz, kitűz (választékos), felkínál

lefúj

ige
  • (szél): levisz, levet, eltávolít, lesodor
  • véget vet, befejez
  • visszavon, sztorníroz
  • megsemmisít
  • lepermetez, lespréz
  • elkábít

megrövidít

ige
  • megkurtít, lerövidít, csorbít, levág (szleng), felhajt (szoknyát), megnyirbál
  • meghúz, kivonatol (szöveget)
  • megkárosít, megkisebbít (tájnyelvi), becsap, rászed, palira vesz (szleng), átver (bizalmas), átcsesz (szleng), átráz (bizalmas)
  • csökkent, korlátoz, redukál, megfoszt (jogtól)

odasereglik

ige
  • odaözönlik, odacsődül, odacsoportosul, odatódul, egybecsődül