merthogy szinonimái

kötőszó
  • mivel, mivelhogy, minthogy, ugyanis

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

verődik

ige
  • ütődik, csapódik, koccan, kocódik (tájnyelvi), ütközik
  • esik
  • tömörül, csoportosul, összeáll, összegyűlik

hozzátartozik

ige
  • hozzájárul, hozzászámít, odaszámít, összefügg (valamivel), együtt jár (valamivel), velejár, benne rejlik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a merthogy szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megvalósíthatatlan

melléknév
  • kivihetetlen, keresztülvihetetlen, elképzelhetetlen, utópisztikus, lehetetlen, illuzórikus, impraktikábilis (idegen), elérhetetlen, halva született, életképtelen, irreális, képtelen

márt

ige
  • merít, belemárt, megmárt, áztat
  • mártogat, tunkol (bizalmas), itatgat
  • (választékos): (fegyvert) döf, mélyeszt

magános

melléknév
  • magányos, magában álló, társtalan, elszigetelt
  • egyedülálló, elhagyatott, családtalan, facér Sz: árva, mint az ágon ülő madár; csak magának él, mint az özvegy ürge; csendes, mint a puszta malom; se kutyája, se macskája; se tücske, se bogara; úgy él, mint egy remete; úgy van, mint az árva lúdfiak

lapály

főnév
  • síkság, róna, orgovány (régies), térmező (régies), lapány (tájnyelvi), lapföld (tájnyelvi), lapság (tájnyelvi)

menetirány

főnév
  • útirány, irány
  • (szaknyelvi): útvonal, marsruta (régies)

műsorközlő

főnév
  • műsorvezető, kommentátor
  • bemondó, konferanszié (idegen)

konvencionális

melléknév
  • közkeletű, megszokott, szokásos, elfogadott, bevett, elterjedt, meghonosodott, meggyökeresedett, hagyományos, tradicionális, általános, elismert, mindennapi
  • elkoptatott, elcsépelt, semmitmondó, tartalmatlan, üres, közhelyszerű, lapos, sablonos, triviális, banális

koalíció

főnév
  • szövetség, tömb, egyesülés, társulás, együttműködés
  • kormánykoalíció

hinta

főnév
  • hinga (régies), lóba (régies), lóga (régies), limba (tájnyelvi), lólinka (tájnyelvi), galló (tájnyelvi), hajsóka (tájnyelvi), hilinta (tájnyelvi), gallóka (régies), libikóka, mérleghinta

könyöklő I.

melléknév
  • ambiciózus, nagyravágyó, becsvágyó, csörtető, törtető, stréber (bizalmas), karrierista, pedálozó (pejoratív), buzgómócsing (szleng)

nagyszabású

melléknév
  • nagy, grandiózus (választékos), nagyméretű, nagymérvű, nagyarányú, gigantikus, monumentális (választékos), lenyűgöző, impozáns, kolosszális (bizalmas), szédületes, eget verő, remek

nyomdok

főnév
  • (régies): nyom, lábnyom, nyomjelzés, útvonal, csapás, csapa (tájnyelvi), kerékvágás, nyomvonal
  • emlék, maradvány, jel
  • (választékos): útmutatás, példamutatás, példa, tanítás

dália

főnév
  • krumplirózsa, georgína (szaknyelvi)

ráncol

ige
  • (homlokot): redőkbe von, összeráncol, összevon
  • ráncba szed, berak, redőz, összehúz, drapíroz (régies), pliszíroz (szaknyelvi)

parádézik

ige
  • páváskodik, díszeleg, tetszeleg, hivalkodik, illeg-billeg, mutogatja magát, illegeti magát (bizalmas), feszít (bizalmas), dülleszt (pejoratív), flancol (szleng), fényeleg (régies)
  • ceremóniázik, piperézkedik (régies)

mestergerenda

főnév
  • szelemen, gyámgerenda, általgerenda, födémgerenda, mesterászok, kötőgerenda

megtorol

ige
  • megbosszul, bosszút áll, revansot vesz, elégtételt vesz, tromfol, megfizet, meglakoltat, megbüntet, visszavág, törleszt, visszaüt, viszonoz

mosópor

főnév
  • mosószer, takarítószer, szabadidőpor (szleng), perborát (szaknyelvi)

pálinkáspohár

főnév
  • kupica, stampedli, pohárka, kispohár

mimika

főnév
  • arcjáték, arckifejezés
  • némajáték

maximális

melléknév
  • legnagyobb, legmagasabb, legmesszebbmenő, legfelső, legjobb, legkülönb, legtöbb

munkaképes

melléknév
  • egészséges, munkabíró, keresőképes, ereje teljében, dologtehető (tájnyelvi), dologtehetős (tájnyelvi), megfoghatós (tájnyelvi), munkára fogható

pápista

főnév
  • katolikus, római katolikus
  • (arcszín): halvány, sápadt, falfehér, egészségtelen