ostyatartó szinonimái

főnév
  • cibórium (idegen), tabernákulum (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

utcakereszteződés

főnév
  • útkereszteződés, keresztút, általút (régies)

pászka

főnév
  • macesz, laska (tájnyelvi), kovásztalan kenyér (régies)
  • (tájnyelvi): húsvéti kalács
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ostyatartó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

odakap

ige
  • odanyúl, hozzáér
  • odaránt, magához ránt
  • (bizalmas): megég, leég, odakozmál, lekozmásodik
  • (tájnyelvi): odaszokik

most

határozószó
  • jelenleg, pillanatnyilag, e pillanatban, ez idő szerint, jelen pillanatban (választékos), egyelőre, mostan (tájnyelvi)
  • ezúttal (választékos), ez alkalommal (választékos), ez esetben (választékos), ezennel
  • mostanában, napjainkban, mostanság, manapság
  • az imént, nemrég, az előbb
  • rögtön, rögvest, azonnal, mindjárt, sürgősen, haladéktalanul, üstöllést (régies)

mindenség

főnév
  • világmindenség, világegyetem, világ, végtelenség
  • univerzum, makrokozmosz (idegen), kozmosz

meglazít

ige
  • lazít, enged, kienged, kiereszt, megold, kioldoz, kibont, kibogoz, megbont, kitágít, elernyeszt, megereszt, megenged, borzít (tájnyelvi)
  • (kapcsolatot): gyengít, felbont, elhanyagol

ón

főnév
  • cin, stannum (régies)
  • irón

páciens

főnév
  • beteg, delikvens (tréfás)

lökés

főnév
  • taszítás, dobás, vetés, lendítés
  • ösztönzés, indítás, indíttatás, hajtóerő, löket (tréfás), impulzus (szaknyelvi), stósz (bizalmas), motiváció, rukk (idegen)
  • injekció (bizalmas)

levág

ige
  • leválaszt, lemetsz, lereszpitel (tájnyelvi), lenyes, lemetél, lenyisszant, lecsíp, lenyiszál
  • leborotvál, leberetvál, lehúz, levesz, leszed, lenyírdes (tájnyelvi)
  • megnyír, lestuccol (szaknyelvi), lefajkol (tájnyelvi)
  • (kenyeret): leszel, lekanyarít, lekaszarint (tájnyelvi)
  • (végtagot): csonkol, amputál (szaknyelvi), leoperál
  • lekaszál, lesarlóz, learat, betakarít, letarol, kiirt
  • (állatot): leöl, leszúr, ledöf, agyonszúr, lebök (bizalmas), leszudorint (tájnyelvi)
  • megöl, elaprít (tájnyelvi)
  • (nagy erővel): lecsap, ledob, lehajít, letaszít, lelök, odacsap, odavág
  • lesújt, leüt
  • (villám): lecsap, beüt
  • (szleng): lehúz (szleng), megbírál, lecsepül, leszapul, lebírál, kritizál (bizalmas)
  • kicikiz (szleng), lecikiz (szleng)
  • (beszédet): rögtönöz, kanyarít, improvizál, nyom (szleng)
  • (szleng): megfej (szleng), megpumpol (szleng), megvág (szleng), megkopaszt (szleng), kunyerál, pumpol (bizalmas), tarhál (szleng)
  • (útról): letér, lefordul, lekanyarodik
  • lerövidít
  • (tájnyelvi): lekaszabol, felkoncol, lemészárol, felmészárol (régies)

kárpitos

főnév
  • szőnyegész (régies), tapecírer (régies), tapacíros (régies)

manysi

melléknév, főnév
  • vogul

pápista

főnév
  • katolikus, római katolikus
  • (arcszín): halvány, sápadt, falfehér, egészségtelen

platinaszőke

melléknév
  • világosszőke, hirtelenszőke, svédszőke

előterjesztés

főnév
  • beterjesztés, javaslat, javaslattétel, indítványozás, indítvány, expozé (szaknyelvi), bejelentés, jelentés, jelentéstétel, propozíció (idegen), referátum (szaknyelvi)

szántóvető

főnév
  • földműves, földművelő, paraszt, parasztember, pór, gazda, farmer

romlatlan

melléknév
  • friss, ép, hibátlan
  • ártatlan, szűzies, szűzi, tiszta, gyermeki, érintetlen, makulátlan, szeplőtlen (régies), feddhetetlen, mocsoktalan

oszt

ige
  • bont, választ, tagol, elapróz, elvagdal, megfelez, felnégyel, darabol, parcelláz, felszeletel, szétválaszt, szakít
  • adagol, porcióz (idegen), juttat, részeltet, részesít, szolgáltat, osztogat, kioszt, szétoszt, kimér, adományoz, ajándékoz, adakozik, ad, mér
  • kategorizál, csoportosít, besorol, rangsorol, kartotékol (szaknyelvi), elrendez

ócskás

főnév
  • ószeres, házaló, zsibárus, handlé (régies), használtruha-kereskedő

összefut

ige
  • összeszalad, összeröffen (tréfás), gyülekezik, egybegyűlik, csoportosul, odatódul, összeverődik, összecsődül (pejoratív)
  • találkozik, összetalálkozik
  • összeütközik, karambolozik
  • egyesül, összefolyik, összeér
  • összemegy

rikkant

ige
  • kiált, felkiált, rikolt, rikít (tájnyelvi), kurjant, hujant (tájnyelvi), rivalg (régies), ordít, üvölt

önálló

melléknév
  • független, abszolút (idegen), maga ura, maga embere, önellátó, maga gazdája, szuverén, autonóm, különálló, szabad, szeparált (idegen), korlátlan, egyedülálló, önrendelkezésű, egyéni, privát
  • eredeti Sz: megáll a maga lábán; maga kenyerén van
  • felszabadult

munkabér

főnév
  • bér, munkadíj, díjazás, fizetés, fizetség, honorárium, illetmény, járandóság, javadalmazás, juttatás, zsold (szleng), kereset, keresmény (régies), sallárium (régies)

összetapad

ige
  • összeragad, összeáll, összecsomósodik, összeszigorosodik (tájnyelvi), összepogácsásodik (tájnyelvi)

rokonság

főnév
  • atyafiság (régies), família, had (régies), nemzetség (régies), vérség, pereputty (bizalmas), retyerutya (tájnyelvi), család, sógorság (régies)
  • hasonlóság, hasonlatosság, affinitás (idegen), közelség, analógia, párhuzam