meglett szinonimái

melléknév
  • felnőtt, nagykorú, teljes korú, érett, javakorabeli, kinőtt (régies)
  • idős, koros, élemedett, zülledt (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

magaslat

főnév
  • emelkedés, kiemelkedés, csúcs, hegy, domb, halom, dűne, földhát, bérc (választékos)

erőltetett

melléknév
  • megerőltető, hajszolt, megfeszített, feszített
  • erőszakolt, kényszeredett, csinált
  • mesterkélt, természetellenes, hajánál fogva előráncigált, légből kapott, mondvacsinált
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a meglett szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megerősít

ige
  • megszilárdít, izmosít, megedz, keményít, acéloz
  • merevít, odaerősít, erősít, megtámogat, rögzít
  • alátámaszt, kidúcol
  • elpalánkol, elsáncol, erődít, biztosít, fedez
  • felfegyverez
  • buzdít, biztat, serkent, ösztönöz
  • felvértez
  • (szaknyelvi): kiegészít
  • bizonyossá tesz, tanúsít, hitelesít
  • jóváhagy, szentesít, konszolidál (idegen), approbál (idegen), helybenhagy, engedélyez, láttamoz, törvényesít, törvényerőre emel, becikkelyez, ratifikál (idegen), fixál, véglegesít
  • hangoztat, hangsúlyoz

lelketlen

melléknév
  • szívtelen, embertelen, kegyetlen, könyörtelen, érzéketlen, részvétlen, keményszívű, gonosz, szőrösszívű
  • (régies): oktalan
  • (régies): halott, élettelen

lefog

ige
  • lenyom, leszorít, lefektet
  • rögzít
  • letartóztat, lecsuk, bezár, lestoppol (bizalmas), őrizetbe vesz
  • (nap): lekap, lebarnít

könnyít

ige
  • mérsékel, kisebbít, megkönnyít, enyhít, könnyebbít (régies)
  • megsegít, megszabadít, felment, mentesít, tehermentesít, segítségére siet, segítséget nyújt, leveszi a terhet valakinek a válláról (választékos)
  • (könnyít magán): kitárulkozik, megkönnyebbül, lecsillapodik, kitárja a szívét (választékos), kiönti a szívét, elsírja a baját (választékos)
  • (tájnyelvi): székletet ürít

megindokol

ige
  • indokol, megokol, bizonyít, bebizonyít, kimutat, megvéd, alátámaszt, okadatol, motivál

menekül

ige
  • visszavonul, megfutamodik, meghátrál, menekedik (régies), szabadul, szökik, elszökik, elszalad, elfut, elinal, eliszkol, pucol (bizalmas), lelép (bizalmas), menti a bőrét, menti az irháját
  • bujkál
  • emigrál
  • (valamitől): őrizkedik, elhárít magától, elfordul, elutasít, felhagy, távol tartja magát

vitriol

főnév
  • kénsav
  • (választékos): gúny, szatíra

kilábal

ige
  • kijut, kivergődik, kimenekül, kiszabadul, kievickél, kiárkódzik (tájnyelvi), kibocsolódik (tájnyelvi)
  • felgyógyul, kigyógyul, felépül, megerősödik, kiiperedik (tájnyelvi), kipendül (tájnyelvi)

kifejező

melléknév
  • beszédes, expresszív (idegen), kifejezésteljes, jellegzetes, markáns, plasztikus, élénk, erőteljes, velős, magvas, tömör, szemléletes, jelentőségteljes, sommás

halogatás

főnév
  • elhalasztás, halasztás, huzavona, húzás-halasztás, időhúzás, időveszteség, elodázás, elnapolás, haladék, késleltetés, késedelem, késlekedés, obstrukció (régies), moratórium (szaknyelvi)

kisiet

ige
  • kimegy, kifut, kiszalad, kirohan, kivonul, kifutamodik (régies), kirugaszkodik (régies), kifákol (tájnyelvi), eltávozik

mértani

melléknév
  • geometriai, geometrikus

műfog, műfogsor

főnév
  • fogpótlás, protézis (szaknyelvi), protkó (szleng), proti (szleng)

címzetes

melléknév
  • tiszteletbeli, dísz-, tituláris (régies)

pióca

főnév
  • nadály, ivóka (régies), vérszopó (régies)
  • parazita, élősdi, potyaleső, potyázó (bizalmas), vérszívó (szleng)

osztályfőnök

főnév
  • (régies): osztályvezető
  • osztálytanító, tyúkanyó (tréfás), lélekidomár (tréfás), oszi (bizalmas), ofő (szleng), ufó (szleng), törzsfőnök (szleng)

megmar

ige
  • megsebez, megsért
  • megharap, megkarmol, megcsíp, megkap
  • (vegyszer) kimar

megelégedés

főnév
  • megnyugvás, derű
  • megelégedettség, elégülés, boldogság
  • elégtétel

megúsz

ige
  • megmenekül, átvészel

óraütés

főnév
  • kongatás, ütés

megpiszkál

ige
  • hozzányúl, megmozgat, megkavar, felkavar
  • megbolygat, megszurkapiszkál (tájnyelvi), megturkál (tájnyelvi), megpiszkitál (tájnyelvi)
  • (tüzet): felszít, feléleszt

lepke

főnév
  • pillangó, pille, lepe (régies), lepentőcske (régies), lependék (tájnyelvi), lövöldék (tájnyelvi)

melegpadló

főnév
  • linóleum
  • parketta, hajópadló

ostromállapot

főnév
  • szükségállapot, hadiállapot