bírálat szinonimái

főnév
  • kritika, kifogás, kifogásolás, helytelenítés, rosszallás, ledorongolás (bizalmas), lerántás (bizalmas), levágás (bizalmas)
  • méltatás, műbírálat, recenzió (szaknyelvi), ismertetés, értékelés, elemzés

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

egyedi

melléknév
  • egyéni, saját, sajátos, különálló, individuális, speciális, példátlan
  • szinguláris (idegen), sajátságos, jellemző, jellegzetes, karakterisztikus, eredeti, specifikus, különös, különleges

alpakka

főnév
  • újezüst, tulaezüst, pakfon, kínaezüst (régies), argentán, fehérréz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a bírálat szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

bércsökkentés

főnév
  • bérleszállítás, keresetcsökkentés, fizetéscsökkentés

átbukik

ige
  • keresztülesik, átesik, átbukfencezik, átbillen, átfordul, átbucskázik (tájnyelvi)

archaikus

melléknév
  • ősi, ős, ősrégi, őseredeti, ókori, antik
  • ódon, régi, ásatag, hajdani, hajdankori
  • (kifejezés): elavult, divatjamúlt, idejétmúlt, ódivatú, régimódi, ósdi, túlhaladott, régies

adagol

ige
  • feloszt, szétoszt, kimér, porcióz (tájnyelvi), kiporcióz, dozíroz (választékos)
  • berak, betesz

betűrím

főnév
  • előrím, alliteráció (idegen)

butykos

főnév
  • üveg, butélia, flaska, palack
  • demizson

kimenetel

főnév
  • kimenés, eltávozás, elmenés, kivonulás
  • következmény, eredmény, kifejlet, folyomány, végpont, végeredmény, kimenet, fejlemény, utóhatás, kihatás, okozat, foganat
  • (régies): kijárat

centenáris

melléknév
  • centenáriumi

csiricsáré

melléknév
  • rikító, feltűnő, cifra, tarka, tarkabarka, harsány, hivalkodó, szedett-vedett, hitvány, ízléstelen, olcsó, ordenáré, girigáré (tájnyelvi), kiabáló színű

embertárs

főnév
  • felebarát

elbánás

főnév
  • bánásmód
  • eljárás

birkózó II.

főnév
  • díjbirkózó, pankrátor (idegen)

benyomul

ige
  • benyomakodik, behatol, betör, beront, bejut, beüt, beverekedi magát
  • betolakodik, befurakodik, beférkőzik, beügyeskedi magát, beszemtelenkedik
  • betódul, betolul, beömlik, beárad, beáramlik, beözönlik

bögre

főnév
  • csupor, csésze, findzsa (tájnyelvi), szilke, fazék, bögörcse (tájnyelvi), korsócska (régies)
  • (szleng): vagina (szaknyelvi), hüvely
  • lány

éhkopp

főnév
  • éhség, éhezés, koplalás, böjt, böjtölés

bodros

melléknév
  • (tájnyelvi): fodros, fodrozott
  • göndör, bondor (tájnyelvi), bodréjos (tájnyelvi), bongyor (tájnyelvi)

átkoz

ige
  • átkot mond, átkot szór (valakire), átokkal sújt, elátkoz, elvarázsol
  • átkozódik, káromol, szid, szidalmaz, korhol, piszkol, kígyót-békát okád rá, lehord (bizalmas), leszúr (bizalmas), karsol (tájnyelvi), kápol (tájnyelvi)

buggyos

melléknév
  • puffos, bő

elapróz

ige
  • elaprít (tájnyelvi), összeaprít, elmorzsál, elmorzsol, csipcsupol (tájnyelvi), szakmatol (tájnyelvi)
  • elpazarol, elfecsérel, elveszteget, elherdál, elforgácsol, szétforgácsol