megindokol szinonimái

ige
  • indokol, megokol, bizonyít, bebizonyít, kimutat, megvéd, alátámaszt, okadatol, motivál

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

fotel

főnév
  • karosszék, párnásszék, fotőj (régies)

táplálék

főnév
  • tápanyag, alimentum (régies)
  • ennivaló, élelem, étel, eleség, eledel, élelmiszer, betevő (régies), elemózsia, étek (régies), koszt, kaja (bizalmas), zaba (szleng), flamó (szleng)
  • takarmány, táp, abrak
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megindokol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megbizonyosodik

ige
  • meggyőződik, bizonyosságot szerez, megerősödik
  • beteljesedik, megvalósul, bekövetkezik, teljesül

legyez

ige
  • hűsít, hűt, hüsel (régies), leppel (tájnyelvi)
  • hízeleg, kedveskedik, bókol

lator

főnév
  • gonosztevő, rabló, zsivány (régies), útonálló, haramia, gyilkos
  • gazfickó, gazember, akasztófáravaló
  • (régies): szerető, kurafi
  • (jelzőként): gonosz, elvetemült, gyalázatos, galád, bitang, hitvány, álnok, istentelen, vásott, engedetlen, csintalan
  • pajzán, huncut
  • buja, parázna, kicsapongó

korosztály

főnév
  • évjárat, évfolyam, nemzedék

megfojt

ige
  • megfullaszt, megnyuvaszt (tájnyelvi), kiszorítja a szuszt (valakiből) Sz: kiszorítja a lélegzetet (valakiből); kiszorítja a lelket (valakiből); beleszorítja a szelet
  • tönkretesz, lehetetlenné tesz, elnyom

megzendül

ige
  • felcsendül, felharsan, megpendül
  • (harang): megkondul, megszólal
  • (ég) megdördül

visszaemlékezik, vis

ige
  • felidéz, emlékezetébe idéz, eszébe jut, megemlékezik (valakiről, valamiről), visszaréved, visszagondol, visszanéz, visszapillant, visszatekint, múltba néz
  • felismer, ráismer

kigördül

ige
  • kigurul, kimozdul
  • (könny): kicseppen, lecseppen

kibicsaklik

ige
  • megrándul, kificamodik, kicsuklik (tájnyelvi), kimegy, kifordul, kimarjul (tájnyelvi)
  • elakad, megbotlik

hajókár

főnév
  • hajótörés
  • havária (régies)

kinyújt

ige
  • kiad, kitesz, kihelyez, kirak, kitol, kinyom, kilök, kidug, (nyelvet) kiölt, (mellkast) kifeszít, (testet) kinyújtóztat, (kart) kitár
  • kiegyenesít, meghúz, feszít, húz, feszesre húz
  • kiszélesít, kibővít, megnövel, kitágít, megnagyobbít, kisodor (tésztát), hengerel, ellapít (régies), laposít (tájnyelvi), (tésztát) elsikál (tájnyelvi), (pulóvert) kitágít
  • (időtartamot): meghosszabbít, prolongál

menetdíj

főnév
  • viteldíj, fuvardíj, taksa (régies)

moziszínész

főnév
  • filmszínész, filmcsillag, filmsztár

cégjelzés

főnév
  • márka, gyári jel, védjegy, bélyeg

perdül

ige
  • fordul, pörög, penderül, penderedik (tájnyelvi), serdül (tájnyelvi), benderedik (tájnyelvi)

operatőr

főnév
  • műtőorvos, sebész
  • filmoperatőr, kameraman (idegen)

mégiscsak

határozószó
  • végül, utoljára, mindamellett, mindazonáltal, végtére, de

megalvad

ige
  • megalszik, megdermed, koagulál (idegen), megszilárdul, besűrűsödik

megszégyenülés

főnév
  • felsülés, blamázs, blama (bizalmas), leégés (bizalmas), ciki (szleng), kudarc, fiaskó, szégyen, gyalázat, szégyenvallás (régies)

okvetlen, okvetetlen II.

határozószó
  • okvetlenül, föltétlenül, persze, minden bizonnyal, szükségszerűen, elkerülhetetlenül, mindenképpen, mindenesetre, igazán, biztosan, akárhogy is, ha törik, ha szakad, mindenáron, kétségkívül Sz: ha a fene fenét eszik is; ha cigánygyerekek potyognak is az égből; ha öreg fejsze esik is; ha a kutya kutyát eszik is; ha a kutya kovászba ugrik is; ha nyaka szakad is

meglett

melléknév
  • felnőtt, nagykorú, teljes korú, érett, javakorabeli, kinőtt (régies)
  • idős, koros, élemedett, zülledt (régies)

lekvár

főnév
  • íz, dzsem, liktárium (régies), marmelád (régies), gyümölcsíz
  • (szleng): baj, pác, nehézség, szósz (szleng)
  • (jelzőként): puhány, nyámnyila, nyiszlett(bizalmas)

megtorló

melléknév
  • megbosszuló, bosszúálló, büntető, represszív (idegen), retorzív (idegen)

omladék

főnév
  • törmelék, rom, romhalmaz, düledék, dőledék (régies), ruina (régies), maradvány
  • sitt, hulladék, szemét