lefog szinonimái

ige
  • lenyom, leszorít, lefektet
  • rögzít
  • letartóztat, lecsuk, bezár, lestoppol (bizalmas), őrizetbe vesz
  • (nap): lekap, lebarnít

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

lebeg

ige
  • leng, libeg, libeg-lobog, imbolyog, himbálódzik, laffog (tájnyelvi)
  • úszik
  • repül, felleng (régies), bringallódzik (tájnyelvi), édez (tájnyelvi), himbeleg (tájnyelvi), palinkózik (tájnyelvi), szellengel (tájnyelvi)

áthallatszik

ige
  • keresztülhallatszik, áthallik (tájnyelvi), átszivárog, átszüremlik, átszűrődik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a lefog szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

külvárosi

melléknév
  • elővárosi, peremvárosi, szuburbán (idegen), periferikus (idegen)

kivetkőzik

ige
  • (szerzetesrendből): kilép, kiugrik
  • (választékos): kikel, átváltozik, megváltozik, kifordul

kiskereskedő

főnév
  • árus, kisárus, boltos, szatócs (régies), kufár, kalmár, kiselosztó, viszonteladó, közvetítő kereskedő, detailista (idegen), maszek (bizalmas)

képzetlen

melléknév
  • iskolázatlan, tájékozatlan, tanulatlan, tudatlan, műveletlen, szakképzetlen, dilettáns, pallérozatlan, kulturálatlan, analfabéta
  • ügyetlen, alkalmatlan, járatlan, tapasztalatlan

lator

főnév
  • gonosztevő, rabló, zsivány (régies), útonálló, haramia, gyilkos
  • gazfickó, gazember, akasztófáravaló
  • (régies): szerető, kurafi
  • (jelzőként): gonosz, elvetemült, gyalázatos, galád, bitang, hitvány, álnok, istentelen, vásott, engedetlen, csintalan
  • pajzán, huncut
  • buja, parázna, kicsapongó

lohol

ige
  • siet, nyargal, vágtázik, fut, futkos, szalad, szaladgál, szaladozik, viharzik, lót-fut, talpal, rohan, lóstat (tájnyelvi)

udvariasság

főnév
  • előzékenység, figyelem, figyelmesség, tapintat, szívesség, illendőség, lovagiasság, körültekintés, gavalléria (régies), tisztességadás (régies), tisztességtudás, illem, illedelmesség, galantéria (régies)

itteni

melléknév
  • helyi, helybeli, helybeni
  • közeli, szomszédos, szomszéd

ínycsiklandozó

melléknév
  • étvágygerjesztő, kívánatos, gusztusos, csábító, hívogató, tetszetős, nyálcsordító
  • finom, ízletes, élvezetes, jóízű, zamatos

fizetési

melléknév
  • kiegyenlítési (meghagyás) (szaknyelvi), vagyoni (mérleg) (szaknyelvi)

jeremiád, jeremiáda

főnév
  • panaszdal, siralomének, siratóének
  • panasz, siránkozás

magamutogatás

főnév
  • kérkedés, dicsekvés, hetvenkedés
  • tetszelgés, páváskodás, exhibicionizmus

megerősít

ige
  • megszilárdít, izmosít, megedz, keményít, acéloz
  • merevít, odaerősít, erősít, megtámogat, rögzít
  • alátámaszt, kidúcol
  • elpalánkol, elsáncol, erődít, biztosít, fedez
  • felfegyverez
  • buzdít, biztat, serkent, ösztönöz
  • felvértez
  • (szaknyelvi): kiegészít
  • bizonyossá tesz, tanúsít, hitelesít
  • jóváhagy, szentesít, konszolidál (idegen), approbál (idegen), helybenhagy, engedélyez, láttamoz, törvényesít, törvényerőre emel, becikkelyez, ratifikál (idegen), fixál, véglegesít
  • hangoztat, hangsúlyoz

becsületes

melléknév
  • megbízható, tisztességes, erkölcsös, erényes, derék, jóravaló, jellemes, gerinces, karakteres, talpig ember, megvesztegethetetlen, tisztakezű, morális, igaz, feddhetetlen, egyenes, egyenes lelkű, őszinte szívű, rendes, korrekt, gáncstalan, frankó (szleng), kóser (szleng)
  • lelkiismeretes, kötelességtudó
  • szabályszerű, szabályos, sportszerű, fair (idegen)
  • rendes, megfelelő, kielégítő
  • (tájnyelvi): nagy, jókora, derekas, istenes (bizalmas)

nyuszi

főnév
  • (bizalmas): nyúl, nyulacska, nyuszika, kisnyúl (bizalmas), tapsifüles (bizalmas), ugrifüles (bizalmas)
  • (személy): félős, gyáva (alak), beszari (durva) Sz: megijed a saját árnyékától
  • (szleng): lövész, bokorugró (szleng), golyófogó (szleng)

mini II.

főnév
  • miniszoknya

lefölöz

ige
  • megszed, leszed, levesz, összegyűjt, leszínel (tájnyelvi)

küldemény

főnév
  • csomag, levél

leszerepel

ige
  • felsül, leég (bizalmas), megbukik, levizsgázik (pejoratív), lebőg (bizalmas)

mező

főnév
  • mezőség, rét, kaszáló, legelő, pusztaság, határ, síkság, róna, ugar, rétség, szérű, cárina (tájnyelvi)
  • szántóföld, tábla, tarló
  • színtér, csatatér, csatahely
  • pajzsmező, mezőny (régies)
  • erőtér

lehuny

ige
  • behuny, lecsuk, lezár, bezár
  • lesüt
  • (régies): elmúlik, múltba vész

kocsiszín

főnév
  • villamoskocsiszín, remíz (idegen), garázs, fészer, kocsicsarnok

levetkőzik, levetkez

ige
  • levet, leöltözik (tájnyelvi), lekötözködik (tájnyelvi), kicsomagolja magát (szleng), kibújik (valamiből), kiugrik a göncből (szleng), ledobja a fehérneműt (szleng), ledobja a textilt (szleng)
  • (tájnyelvi): lesoványodik, lefogy, megcsappan, megvékonyodik, lead
  • (tájnyelvi): elszegényedik, elszegényül (tájnyelvi), leszegényedik, elnincstelenedik, elnyomorodik, tönkremegy, legatyásodik (bizalmas), koldusbotra jut

mindenkor

határozószó
  • mindig, bármikor, mindenha (régies), koroskint (régies)(bizalmas)