megkopik szinonimái

ige
  • elhasználódik, tönkremegy, elvásik, elvékonyodik, elnyűsződik (tájnyelvi), megválik (tájnyelvi), megviselődik (tájnyelvi)
  • elhalványul, elhalványodik (választékos), elhomályosodik (választékos), megfakul (választékos)
  • (tájnyelvi): megkopaszodik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gümőkór

főnév
  • tüdőgümőkór, tüdőbetegség, tuberkulózis, tbc, tébécé

mellett

névutó
  • közelében, környékén, szomszédságában
  • együtt, kíséretében, közepette
  • mentén, oldalán(valamitől, valakitől)
  • kívül (valamin)
  • képest (valamihez)
  • ellenére
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megkopik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megejt

ige
  • elvégez, lebonyolít, eszközöl, foganatosít, megtesz, teljesít, effektuál (idegen), szerét ejti, módját ejti
  • (régies): lelő, elejt
  • tőrbe csal, kelepcébe csal, megfog
  • elcsábít, megbecstelenít, teherbe ejt, felcsinál (durva)
  • elbűvöl, elvarázsol, elbájol, elragad, megfog, rabul ejt, lebilincsel, lenyűgöz

lekopog

ige
  • (bizalmas): legépel, lepötyög (bizalmas), leír

lecsapol

ige
  • elfolyat, leereszt, kiszív, kiereszt
  • levezet, elvezet, kiszárít, víztelenít

ködösít

ige
  • leplez, takargat
  • homályosít, megtéveszt, félrevezet, mellébeszél, elken (szleng), misztifikál (választékos), rizsázik (szleng)

meghatározott

melléknév
  • megállapított, megjelölt, megadott, adott, körülhatárolt, körülírt, kötött, korlátozott, rögzített, pontos, célirányos, előírt, kijelölt, konkrét, bizonyos, kimért (régies), kitett (régies), megszabott, determinált

méltán

határozószó
  • jogosan, megérdemelten, érdemesen

visszaút

főnév
  • (tájnyelvi): visszautazás
  • visszakozás, kibúvó, meghátrálás, menekülés

kikényszerít

ige
  • kierőszakol, kicsikar, kiprésel, kitapos, kiszorít, kizsarol, behajt, bevasal

kiegyezik

ige
  • megegyezik, megállapodásra jut, megállapodik, paktál (régies), tranzigál (idegen)
  • belenyugszik, beletörődik(tájnyelvi)

halasztás

főnév
  • elhalasztás, elnapolás, halogatás, húzás-halasztás, huzavona, elodázás, időnyerés, eltolás, elhúz (valamit), későbbre hagyás, késleltetés, késedelem
  • haladék, moratórium (szaknyelvi), póthatáridő, haladékadás, engedmény

kiront

ige
  • kirohan, kitámad, kitör, kiárad

mereszt

ige
  • kifeszít, kinyújt, kitol, kinyom, kiegyenesít
  • (szemet): tágra nyit, kidülleszt

munkaviszony

főnév
  • alkalmazás, állás, munka, hivatal, kenyérkereset

cigánylegény

főnév
  • csávó (szleng), csávesz (szleng), romacsávó

pihentet

ige
  • kímél, nyugoszt (régies)
  • hevertet, parlagon hagy
  • állni hagy
  • (ügyet): fektet, elodáz, halogat

ortodox

melléknév
  • görögkeleti
  • igazhitű, óhitű
  • konvencionális, hagyományos, maradi, vaskalapos

megkövet

ige
  • bocsánatot kér, elnézést kér, engesztel, kiengesztel, engedelmet kér (régies), deprekál (régies), exkuzálja magát, megkérlel (régies), megkövet (tájnyelvi)

megcsapol

ige
  • csapra ver, csapra üt, meglékel, kilyukaszt
  • kiereszt, kienged
  • megkatéterez
  • (szleng): megkopaszt, kiforgat, megzsarol, megvág (szleng), megpumpol (szleng)

megterhelés

főnév
  • teher, tehertétel, súly
  • jelzálog
  • stressz, megpróbáltatás

olykor

határozószó
  • néha, alkalomadtán, némelykor, néha-néha, hébe-hóba, egyszer-egyszer, egyszer-másszor, időnként, elvétve

megnyúlik

ige
  • megnő, kitágul, megnyúlad (tájnyelvi), megnövekszik, megnövekedik, kiterjed
  • folytatódik, meghosszabbodik, kiegészül
  • (tájnyelvi): meghal, kinyúlik

leng

ige
  • himbálódzik, ing, lóbálódzik, lóbálózik, ide-oda mozog, csapkolódik (tájnyelvi), oszcillál (szaknyelvi)
  • (zászló): lebeg, lobog, libeg, libeg-lobog, bingallódzik (tájnyelvi)
  • hajlong, hajladozik, hajolgat
  • (szél): lengedez, fúj, fú, fújkál, fújdogál
  • hullámzik, áramlik

megvető

melléknév
  • lenéző, lekicsinylő, lebecsülő, fitymáló, lefitymáló, semmibe vevő, lekezelő
  • elítélő, lesújtó, elmarasztaló

orr

főnév
  • szaglószerv, nózi (bizalmas), cice (tájnyelvi), hortyogó (tájnyelvi), ormány (bizalmas), csőr (bizalmas), tokmány (bizalmas), trombita (szleng), cserpák (szleng), tirpák (szleng), hefti (szleng), porszívó (szleng)
  • szaglás, szimat, szaglóérzék
  • megérzés
  • csúcs, kiugró, spicc, (hajó) eleje