meghatalmazás szinonimái

főnév
  • megbízás, engedély, felhatalmazás, feljogosítás, jogosultság, illetékesség, hozzájárulás, jóváhagyás, megerősítés, kijelölés, megbízatás, jogosítvány, akkreditálás (szaknyelvi), prokúra (idegen), meghatalmazvány (régies), kinevezés

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csatlakozó

főnév
  • (szaknyelvi): konnektor, dugó (bizalmas), dugaszolóaljzat (szaknyelvi), falicsatlakozó, érintkező

lőpor

főnév
  • puskapor, robbanópor, gyújtópor (régies), por (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a meghatalmazás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megállapodott

melléknév
  • konszolidált, rendezett, állandó, szilárd
  • józan, komoly, kialakult, megkomolyodott, kiforrott, érett, megfontolt, higgadt, kiegyensúlyozott, nyugodt, lehiggadt, megnyugodott

legfelső

melléknév
  • legmagasabb, első, legfőbb, maximális, extrém
  • felsőfokú

lap

főnév
  • papírlap, papír, oldal, pagina (idegen)
  • sajtóorgánum, közlöny, hírlap, újság, napilap, hetilap, folyóirat, hírlő (régies)
  • kártya, blatt (bizalmas)
  • levelezőlap, képeslap, levlap (bizalmas), anziksz (régies)

korcsolya

főnév
  • jégsaru, csúszóka, csúszkálóvas

megétet

ige
  • megmérgez, eltesz láb alól

megvalósítható

melléknév
  • kivihető, keresztülvihető, lehető, teljesíthető, végrehajtható, járható, lehetséges, elképzelhető, hihető, megtehető, praktikábilis (idegen), praktikus, reális

virtus

főnév
  • virtuskodás, vakmerőség, legénykedés, hősködés
  • (régies): hősiesség, bátorság, vitézség, hőstett
  • (régies): erény, érdem, becsület, tisztesség

kifejleszt

ige
  • kiművel, kifinomít, kiépít, kidolgoz, elaborál (idegen), evolvál (idegen), fellendít, felvirágoztat, kibontakoztat, kinevel, kialakít, kiformál, kibont

kiabál

ige
  • kiált, kiáltozik, kajabál (tájnyelvi), ordibál, ordít, ordítozik, rikolt, rikkant, rikoltoz, rikácsol, harsog, üvölt, süvölt, kurjongat, bőg, bömböl, rivalg (régies), óbégat, csatít (tájnyelvi), arcsít (tájnyelvi), vákog (tájnyelvi), kajdász (tájnyelvi), kornyikál (tájnyelvi)
  • veszekszik, ricsajozik, lármázik, kajdál, hangoskodik Sz: kinyílt a bárzsingja; üvölt, mint akit nyúznak; üvölt, mint a sakál; bőg, mint a marha
  • rikít, kirí, virít, ordít

hajcsizik

ige
  • (bizalmas): alszik, hajcsikál, csucsukál (bizalmas), csicsikál (bizalmas), tentél (bizalmas)

kimozdul

ige
  • kilép, kijön
  • kiruccan, elutazik
  • kibillen, kimoccan, kilendül, kicsusszan, kibiccen, kicsuklik (tájnyelvi), kibicsaklik, kifordul, kirándul, kijön a helyéről

méltányos

melléknév
  • méltó, elfogulatlan, részrehajlatlan, helyes, korrekt, pontos, józan, pártatlan, helyénvaló, tárgyilagos
  • mérsékelt, igazságos, illő, jogos, törvényes, jogszerű, legitim (idegen)

mostoha I.

melléknév
  • szeretetlen, rideg, gonosz, kegyetlen
  • kedvezőtlen, rossz, hátrányos, zord

büntető II.

főnév
  • büntetődobás, büntetőrúgás, tizenegyes

pénzbeszedő

főnév
  • díjbeszedő, inkasszáns (régies)

oltóanyag

főnév
  • vakcina (szaknyelvi), szérum (szaknyelvi)

meghibásodik

ige
  • elromlik, megrongálódik, tönkremegy, felmondja a szolgálatot, bedöglik (bizalmas), meghibál (tájnyelvi), lerobban (szleng), bekrepál (szleng), tropára megy (szleng), kipurcan (szleng),
  • (tájnyelvi): megzavarodik, megbolondul, megőrül, megtébolyodik, megháborodik, meghibban, meggárgyul (tájnyelvi), bedilizik (bizalmas)
  • (tájnyelvi): megnyomorodik, megrokkan, megbénul

medicina

főnév
  • (régies): orvosság, gyógyszer, patikaszer
  • orvoslás, orvostudomány, orvostan

megsebez

ige
  • megsért, megsebesít, sebet ejt, felsebez, felsért, megmar
  • megrongál, megcsonkít
  • megbánt, feldúl, felzaklat, fájdalmat okoz

odavisz

ige
  • odaad, odajuttat, átnyújt
  • odavezet, odakísér

megkondul

ige
  • megszólal, megzendül, felhangzik
  • megcsendül, kolompol

lehuny

ige
  • behuny, lecsuk, lezár, bezár
  • lesüt
  • (régies): elmúlik, múltba vész

megtámadás

főnév
  • rátámadás, megrohanás, rajtaütés, rátörés, rárontás, nekirontás, zaklatás
  • ostrom, roham

oldódik

ige
  • szétoszlik, széjjeloszlik, eloszlik, feloldódik
  • hígul
  • lazul, bomlik, kikötődik
  • olvad, ellágyul, felenged