korcsolya szinonimái

főnév
  • jégsaru, csúszóka, csúszkálóvas

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megilletődik

ige
  • meghatódik, elfogódik, elérzékenyedik, elérzékenyül, megindul (választékos)
  • elszompolyodik (régies), elszontyolodik, megszontyolodik (választékos)

líra

főnév
  • pengetőhangszer, lant
  • lírika, lírikus költészet, poézis (idegen)
  • líraiság, érzelem, érzelmesség
  • (régies): áramszedő (villamosé)
  • (szaknyelvi): kitérővágány
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a korcsolya szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kiveséz

ige
  • ízekre szed, megbírál, kritizál, elemez, analizál, kizsigerel

kerékpár

főnév
  • bicikli, bicaj (szleng), bringa (szleng), drótszamár (tájnyelvi), csőszamár (szleng), vasparipa (tájnyelvi), velocipéd (régies), fenekarika (tájnyelvi), canga (szleng), gyorskerék (tájnyelvi), hidegló (tréfás), ördögkereke (tréfás), pléhkecske (szleng)
  • tandem, tricikli, kvadruplett (régies)

kedves II.

főnév
  • szerető, szerelmes, jövendőbeli, választott, udvarló, barát, ideál
  • feleség, hitves, mátka, angyalka, galambocska, tündér, baba, barátnő, cuca (régies), maca (bizalmas)

irkál

ige
  • írogat, firkál, firkant, papírra vet, irkafirkál, firkálgat (bizalmas), írsokál (tájnyelvi)

komplex

melléknév
  • bonyolult, körülményes, kusza, zavaros, körmönfont, szövevényes, összetett, többsíkú, sokoldalú, sokrétű, szerteágazó, tekervényes, fogas, csavaros, gondolkodtató, nehéz, komplikált

krizantém

főnév
  • katalinrózsa, télimargitvirág, temetőrózsa, Boldogasszony tenyere (tájnyelvi)

telt

melléknév
  • tele, teletömött, tömött, táblás (ház)
  • telített
  • duzzadt, kövérkés, kerek, párnás, párnázott, pufók, gömbölyű, dundi, gömbölyded, hasas (bizalmas), molett, jó húsban lévő, túlsúlyos, pufi (bizalmas), bucó (tájnyelvi)
  • nagy mellű, begyes (tájnyelvi), dús keblű
  • (hang): csengő, erős, zengő, dörgő, sztentori (régies), öblös, zengzetes, hangzatos

hipp-hopp

módosítószó
  • egyszerre, váratlanul, egyszer csak, gyorsan, hirtelen

helyreállít

ige
  • tataroz, kijavít, helyrehoz, rendbe hoz, kipofoz (bizalmas), felújít, újjáépít, rekonstruál, renovál, restaurál
  • regenerál, rehabilitál, meggyógyít, feljavít
  • újjászervez, újjáalakít, megújít, átalakít, restaurál, visszahelyez, visszaállít, restituál (szaknyelvi)

faragatlan

melléknév
  • bárdolatlan, csiszolatlan, neveletlen, modortalan, műveletlen, kulturálatlan, civilizálatlan, barbár, nyers, darabos, közönséges, pallérozatlan, útszéli, alpári, parlagi, póri, pórias, udvariatlan, otromba, primitív, érdes, pimasz, durva, paraszt, prosztó (szleng), mucsai (durva), bumburnyák, surmó, sutyerák, tahó (bizalmas), tapló, bugris (pejoratív), bunkó, tuskó (pejoratív), böszme (tájnyelvi), alafáré (tájnyelvi) Sz: nem volt gyerekszobája; istállóban nőtt fel; ló nézett ki a gyerekszobája ablakából; hullik a vetőmag a szájából
  • (régies): dísztelen, idomtalan
  • rendetlen, csintalan

horog

főnév
  • kampó, kankó (régies), karom, kamó (tájnyelvi), gamó (tájnyelvi), kajmó (tájnyelvi)
  • halászgamó, akasztó
  • (bizalmas): horogütés

küldött

főnév
  • képviselő, megbízott, meghatalmazott, követ, deputátus (idegen), delegátus (idegen)
  • ablegátus (idegen), nuncius (idegen)
  • parlamenter (régies)
  • küldönc

lelép

ige
  • leszáll, leereszkedik
  • lemér, kimér
  • (valakit): legyőz, lenulláz (szleng), leradíroz (szleng), letöröl (szleng)
  • (bizalmas): leköszön, lemond, távozik, elmegy
  • meglóg (bizalmas), dobbant (bizalmas), megpattan (bizalmas), elinal
  • disszidál

általánosság

főnév
  • egyetemesség, univerzalitás, egyetemlegesség
  • felszínesség, semmitmondás, közhely

mókázik

ige
  • tréfálkozik, tréfál, bolondozik, komédiázik, viccel, humorizál, viccelődik, marháskodik (bizalmas), figurázik (tájnyelvi), mókál (tájnyelvi), mocézik (tájnyelvi), maskarál (tájnyelvi)

meghatároz

ige
  • megállapít, rögzít, leír, részletez, értékel, felállít
  • megbecsül, kikalkulál, precizíroz (régies), fixál, körülmér (régies)
  • rendszerez, besorol, elhatárol, definiál, értelmez, körülír, megnevez, kifejez, körvonalaz, megjelöl, jellemez, érteményez (régies)
  • befolyásol, minősít, eldönt, megalapoz, leszögez, megerősít, predesztinál (régies), determinál
  • megad, megszab, előír, előirányoz, kijelöl, kiköt, kitűz, szabályoz, utasít, elrendel, kiszemel (régies), fixíroz (régies), preliminál (régies), értélyez (régies)

korhely

melléknév, főnév
  • léha, léhűtő, dologkerülő, naplopó, semmirekellő, lump (bizalmas), züllött
  • kicsapongó, éjszakázó, mulatozó, dáridózó, tivornyázó, mulatós, dorbézoló, duhaj, részeges, részegeskedő, iszákos, italozó, alkoholista, kocsmatöltelék, szeszkazán, piás (szleng), borissza Sz: oda jár, ahol üveggel harangoznak

kiüldöz

ige
  • kiutál, elmar

közbeiktat

ige
  • beilleszt, betold, beszúr, betesz, bevesz, beékel, közbesző

megfenyít

ige
  • megbüntet, megabriktol (tájnyelvi), megver, megkásztigál (régies), megikkant (tájnyelvi), büntet, elpáhol, elfenekel, elagyabugyál, eltángál, megfedd, megró, megdorgál, megszid, megpirongat, korhol
  • megfegyelmez, megreguláz, ráncba szed

köd

főnév
  • pára, nebula (szaknyelvi), ködfolt, ködfüggöny, ködfátyol
  • homály, homályosság, árnyék, sötétség, zavar
  • mámor, bódulat

kérvényez

ige
  • kérelmez, kér, folyamodik, igényel, instanciázik (régies), instál (régies), felterjeszt

közlés

főnév
  • kijelentés, megnyilatkozás
  • bejelentés, hirdetés, híradás, bemondás, tájékoztatás, értesítés, tudtul adás, közzététel, közhírré tétel, nyilvánosságra hozatal, publikálás, publikáció
  • tudósítás, közlemény, nyilatkozat, kommüniké (szaknyelvi), hirdetmény, tájékoztató

meghajt1

ige
  • hajt, hajszol, megkerget, megszalaszt, megfuttat, meghajszol, elcsigáz, megzavar, sarkall, ösztönöz, ösztökél, buzdít
  • tisztít, purgál (régies), laxál (idegen)
  • mozgásba hoz, megindít, elindít
  • (meghajtja magát): meghajol, köszön, bókol (régies)