kéziszerszám szinonimái

főnév
  • kézbeli (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szatír

főnév
  • kéjenc, élvhajhász
  • pederaszta

pontos

melléknév
  • precíz
  • pedáns, akkurátus (régies), gondos, alapos, aprólékos, lelkiismeretes, egzakt, minuciózus (idegen), passz (tájnyelvi)
  • szabályos, helyes, szabatos, hű, tökéletes, odavágó, hiteles, korrekt, mérvadó, mértékadó, szabályszerű, normális, előírásos, hibátlan, torzításmentes, valósághű
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kéziszerszám szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kényszerű

melléknév
  • erőszakolt, megkövetelt, megszabott, kötelező, elkerülhetetlen, kikerülhetetlen, elengedhetetlen, imperatív (idegen), obligát (idegen)
  • szükséges, szükségszerű, elmaradhatatlan

irányadó

melléknév
  • mérvadó, mértékadó, iránymutató, követendő, vezérfonalul szolgáló, előíró, normatív (idegen), szabályozó, meghatározó, alapvető, döntő, hiteles, példaadó
  • illetékes, hivatalos, kompetens (szaknyelvi)

illetőleg I.

határozószó
  • illetően, ami ezt illeti, erre nézve, e tekintetben, vonatkozólag, kapcsolatban (valamivel)

helyhatóság

főnév
  • törvényhatóság, önkormányzat, elöljáróság, magisztrátus (régies), municípium (régies)

késlekedik

ige
  • késik, elmarad, késedelmeskedik, piszmog, ányorog (tájnyelvi), csóráz-móráz (tájnyelvi), húz-halaszt, késlődik (tájnyelvi), tétováz, totojáz, halaszt

kisded I.

melléknév
  • kis, kicsi, kicsiny, kicsike, kicsinyke, apró, aprócska, pici, picike, pöttöm, parányi, falatka, morzsányi, kicsinyded (tájnyelvi)
  • (pejoratív): szerény, ártatlan, tiszta, naiv

szféra

főnév
  • gömb, gömbfelület
  • égboltozat, éggömb
  • hatáskör, érdekkör, övezet, hatókör

gyógyul

ige
  • javul, lábadozik, felépül, füremedik (régies), üdül (régies), rendbe jön, vígaszik (tájnyelvi)
  • forrad, heged, varasodik
  • vigasztalódik, megnyugszik

gurul

ige
  • gördül, görög, hengereg, hengergőzik, gömbörög (tájnyelvi), hömpölyög (tájnyelvi), hömpölyödik (tájnyelvi)

előre-hátra

határozószó
  • oda-vissza, ide-oda, föl-alá

hajdankor

főnév
  • őskor, előkor (régies), múlt, régmúlt, előidő (régies)

kitanult

melléknév
  • okos, tapasztalt, művelt, szakképzett, iskolázott, pallérozott, felkészült
  • (pejoratív): ravasz, agyafúrt, huncut, minden hájjal megkent, rafinált

ködösít

ige
  • leplez, takargat
  • homályosít, megtéveszt, félrevezet, mellébeszél, elken (szleng), misztifikál (választékos), rizsázik (szleng)

meghűl

ige
  • megfázik, megnáthásodik, náthát kap, meghidegszik (régies), influenzás lesz, meghülemlik (tájnyelvi), megtaknyosodik (durva)
  • kihűl, lehűl, lehülepedik (tájnyelvi)

lenyom

ige
  • lelapít, leprésel, leszorít, ledöngöl (tájnyelvi), ledöncöl (tájnyelvi)
  • letapos, letapod, legázol
  • leteper, letipor, lefektet
  • leültet
  • (nehezen) lenyel, legyűr
  • (árat): csökkent, leszállít
  • (időt) eltölt, letölt
  • (bizalmas): elvégez, befejez

kiad

ige
  • kinyújt, kiszolgáltat, kézbe ad, átad, expediál (idegen)
  • kifizet
  • kioszt
  • kiállít
  • elkölt, költ, elvásárol, fordít, kifizet, kihelyez
  • bérbe ad, albérletbe ad, kikölcsönöz, kölcsönad
  • publikál, megjelentet, kinyomtat, kihoz (bizalmas)
  • kibocsát, forgalomba hoz
  • közöl, megparancsol, elrendel, elküld, utasít
  • odaenged, átenged, rendelkezésre bocsát
  • elárul, kiszolgáltat
  • kibocsát, kienged, szabadjára enged, kisugároz
  • kihány, kiokád, visszaad, kiöklendez, kirókáz, viszontlát (bizalmas), kibuk (tájnyelvi)
  • kiejt, kimond, hallat
  • kifejt, kiáraszt
  • (lelket) kilehel
  • szabadjára enged
  • elég, kitelik

keménység

főnév
  • szilárdság
  • szívósság, kitartás, állhatatosság, erő, ellenállóképesség
  • szigor, szigorúság, erély, zordság, kérlelhetetlenség, könyörtelenség, ridegség, érzéketlenség

kilégzés

főnév
  • exspiráció (szaknyelvi), kilélegzés

leköp

ige
  • lepök (régies), ráköpdös
  • megvet, semmibe vesz

kiegészül

ige
  • pótlódik, rekrutálódik (idegen), feltöltődik, kompletálódik (idegen)

ismérv

főnév
  • ismertetőjegy, ismertetőjel, kritérium, megkülönbözető jegy, sajátosság, jelleg, jellegzetesség, karakterisztikum (idegen), specialitás (idegen), kórtünet, tünet

kinyom

ige
  • kiprésel, kisajtol, kisotul (tájnyelvi), kifacsar, kiszorít, kicsavar
  • kitol, kidug, kinyújt, kilök
  • kijuttat, eltávolít, kitűr (tájnyelvi)
  • kinyomtat, sokszorosít

lendít

ige
  • lódít, mozdít
  • repít, röpít, (hintát) lök
  • előmozdít, előrevisz, dob, segít