megfoszt szinonimái

ige
  • elvesz, elragad, elüt, kizsebel (bizalmas), megkopaszt, meghámoz (szleng), kifoszt, megtolvajol (tájnyelvi), kirabol, kiforgat, kisemmiz

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tévút

főnév
  • tévelygés, csalút (régies), balút (régies)
  • tévedés
  • kerülő

reakciós

melléknév
  • retrográd (szaknyelvi), maradi, haladásellenes
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megfoszt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

mázol

ige
  • fest, beken, bevon (valamivel), pamacsol (bizalmas), ken-fen, kiszínez, pingál, maszatol, ecsetel, pacsmagol, kencefencél (tájnyelvi)
  • (bizalmas): odacsap, odavág

ledob

ige
  • levet, lelök, letaszít, lehajít, levág, lehajint (tájnyelvi), lehány, lerottyant (tájnyelvi), lesuvaszt (tájnyelvi), letosszant (tájnyelvi)
  • lecsap, odacsap, odavág

lakbér

főnév
  • házbér

kontingens

főnév
  • hozzájárulás, járulék, rész, hányad, arány
  • létszám, mennyiség

megédesít

ige
  • megcukroz, megmézesít

megtermékenyül

ige
  • fogan, fogamzik, megfogamzik, teherbe esik
  • beporzódik, rüvik (tájnyelvi)

világoszöld

melléknév
  • halványzöld, pasztellzöld, banánzöld, almazöld, borsózöld, penészzöld

kidug

ige
  • kitol, kiölt, kinyom, kinyújt

kettétörik

ige
  • széttörik, széjjeltörik, eltörik, derékba törik, kettéhasad, kettéválik

haddelhadd

főnév
  • szidás, verés, kikapás, nemulass, baj, szorultság, verekedés, veszekedés, perpatvar, összetűzés, összecsapás, balhé (bizalmas), bunyó (szleng)

kikürtöl

ige
  • elárul, elhíresztel, közhírré tesz, világgá kürtöl, kifecseg, kilocsog, kikotyog (bizalmas), kipletykál (bizalmas), dobra ver, kidobol, kitrombitál, kibeszél (régies), eljár a szája, tereferél, kofálkodik, proklamál (idegen)

mekeg

ige
  • (bizalmas): nyekeg (bizalmas), nyög, nyögdécsel, makog, dadog

monitor

főnév
  • képernyő, display (idegen)
  • (szaknyelvi): hadihajó, páncélos

búsul

ige
  • búsong (választékos), búslakodik, búnak ereszti a fejét, szomorkodik, kesereg, sóhajtozik, bánkódik, el van szontyolodva, le van lombozódva (bizalmas), el van kenődve (bizalmas), maga alatt van (szleng), le van hervadva, el van kámpicsorodva, lógatja az orrát, emészti magát, emésztődik (régies), árválkodik (tájnyelvi), búskodik (tájnyelvi), búsonkodik (tájnyelvi), bozsenkol (tájnyelvi), öli a bánat, marcangolja a bánat, nyomja a szívét (valami) Sz: örül, mint az ablakos, mikor hanyatt esik; száraz ágon ül; örül, mint akinek az orra vére csepeg

pecek

főnév
  • pöcök, ék, kitámasztó, cövek, pőc (tájnyelvi), espély (régies), csapszeg
  • (tájnyelvi): hurkapálcika, pálcika, hurkapálca
  • (tájnyelvi): csikló, pöcök (szleng), borsó (szleng), pige (szleng), pitty (szleng)

oktató I.

melléknév
  • nevelő, tanító, didaktikus, kiképző
  • tanulságos
  • (hang): parancsoló, leckéztető, fölényes

meggémberedik

ige
  • megdermed, elmerevedik, megmerevedik
  • elzsibbad, megzsimberedik (tájnyelvi), megmacskásodik (tájnyelvi)

mássalhangzó

főnév
  • konszonáns (szaknyelvi), főbetű (régies)

megpiszkál

ige
  • hozzányúl, megmozgat, megkavar, felkavar
  • megbolygat, megszurkapiszkál (tájnyelvi), megturkál (tájnyelvi), megpiszkitál (tájnyelvi)
  • (tüzet): felszít, feléleszt

odafigyel

ige
  • odafülel, odahallgat, hegyezi a fülét, kinyitja a fülét
  • meghallgat

megintés

főnév
  • figyelmeztetés, rendreutasítás, szidás, összeszidás, megrovás, feddés (választékos), korholás, szidalom, dorgálás, fejmosás (bizalmas), pirongatás, lehordás (bizalmas), leckéztetés, ledorongolás (bizalmas), intés, fincoltatás (tájnyelvi), lelkifröccs (bizalmas), hegyi beszéd (szleng), prédikáció (bizalmas)

légnyomásmérő

főnév
  • barométer, légmérő (régies), légsúlymérő (régies), légnyomásíró (régies), aneroid (régies), storm-glass (régies)

megszámoz

ige
  • numerál (idegen)

okarina

főnév
  • pikula (tájnyelvi), körtesíp