konc szinonimái

főnév
  • húsos csont, cubák (tájnyelvi), falat
  • haszon, nyereség
  • zsákmány, préda, martalék

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hímvessző

főnév
  • férfi szeméremtest, fallosz (szaknyelvi), pénisz (szaknyelvi), nemzőszerv, nemzőtag (választékos), pöcs (durva), fütykös (bizalmas), fütyülő (bizalmas), fütyi (bizalmas), farok (bizalmas), lődörgő (tréfás), bögyörő (bizalmas), kuki (bizalmas), kukac (bizalmas), szerszám (szleng), karó (szleng), dákó (szleng), műszer (szleng), fegyver (szleng), fasz (durva), bille (tájnyelvi), bőrjankó (tájnyelvi), csőszbőgettyű (tájnyelvi), komagyűjtő (tájnyelvi), lányfúró (tájnyelvi)

bizonyos

melléknév
  • biztos, egyértelmű, határozott, konkrét, hiteles, csalhatatlan, elvitathatatlan, megalapozott, kétségbevonhatatlan, kétségtelen, félreérthetetlen, félreismerhetetlen, nyilvánvaló, cáfolhatatlan, megcáfolhatatlan, megingathatatlan, megdönthetetlen, szilárd, tagadhatatlan, vitán felül álló, vitathatatlan, tuti (bizalmas), frankó (szleng)
  • valamelyes, valamilyen, némely, némiszerű (régies)
  • adott, meghatározott
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a konc szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kitanul

ige
  • elsajátít (szakmát), kiképezi magát, képesítést szerez, kiműveli magát
  • megismer, kiismer, eligazodik, beavatódik
  • (valamiből): elfelejt, kijön a gyakorlatból

ken

ige
  • mázol, maszatol, fen, ken-fen, kenceficél (tájnyelvi)
  • fest (régies), meszel
  • olajoz, zsíroz, vajaz
  • dörzsöl, dörgöl
  • (tájnyelvi): nyomkod, masszíroz
  • veszteget, lepénzel, dug (kenőpénzt), jattol (szleng), smírol (bizalmas)

kárókatona

főnév
  • kormorán

innenső

melléknév
  • közelebbi, közelebb eső, innétső (tájnyelvi)

klub

főnév
  • kör, társaskör, egyesület, egylet, kaszinó
  • sportegyesület, sportklub
  • klubhelyiség, klubház

közjáték

főnév
  • közzene, intermezzo (szaknyelvi)
  • epizód, kitérő

tehetségtelen

melléknév
  • nehézfejű, tompa agyú, antitalentum (idegen), lassú észjárású, értetlen, korlátolt, buta, hülye

hétköznapi

melléknév
  • mindennapi, mindennapos, köznapi
  • szokásos, megszokott, átlagos, közönséges, banális, egyszerű, szimpla, jellegtelen, szürke, fantáziátlan, prózai, unalmas, jelentéktelen

háziállat

főnév
  • haszonállat, jószág, lábasjószág (régies), barom, marha

facsar

ige
  • csavar, gyűr-gyavar (tájnyelvi)
  • kicsavar, víztelenít
  • szikkaszt, présel, sajtol
  • (tájnyelvi): iparkodik, igyekszik
  • (valamiből valamit): szerez, előteremt, nyer, kikényszerít, kiprésel
  • (orrot): mar, ingerel, csíp

hófúvás

főnév
  • hóvihar, hóförgeteg, hófuvat (választékos)
  • hóakadály, hótorlasz, hópustolás (tájnyelvi)

kujtorog

ige
  • csatangol, csavarog, kószál, kódorog, jár-kel, tekereg, lődörög, lézeng, lófrál, őgyeleg, ődöng, ténfereg, barangol, császkál

legyintés

főnév
  • csapintás (tájnyelvi), nyakleves, pofon, pof (régies)
  • (régies): illetés, érintés

állampolgárság

főnév
  • honosság, indigenátus (szaknyelvi)

mindjobban

határozószó
  • mindinkább, egyre jobban, egyre inkább

megfelelően

határozószó
  • jól, helyesen, célszerűen, kellőképpen, kielégítően, megnyugtatóan, méltóképpen, illően, alkalmas módon

kondul

ige
  • megszólal, zendül, harsan

kiszalad

ige
  • kifut, kimegy, kisiet, kirohan, kilohol, kirobog, kinyargal, kiszáguld, kivágtat, kiront, kipucol (szleng), kiiszkol
  • túlfolyik, kicsordul, felhabzik, kiömlik, kifolyik, kiárad, kiáramlik, kilép (medréből)
  • (a kezéből): kicsúszik, kiesik
  • (vkinek a száján vmi): kimond, kiejt, elszólja magát, kiszól (tájnyelvi)

körút

főnév
  • bulvár (régies)
  • túra, turné, körutazás, körséta, kirándulás, utazás, út

megdagad

ige
  • feldagad, felduzzad, felpuffad, megduzzad, felpüffed, felfúvódik, dobzik (régies), bedagad, deformálódik, felpöcced (tájnyelvi), meggebed (tájnyelvi)
  • megárad
  • megkel, meggyűlik

korhű

melléknév
  • stílszerű, stílusos
  • korabeli, egyidejű

kérdezget

ige
  • faggat, kérdezősködik, tudakozódik, tudakol, puhatolózik, tapogatózik, firtat, űz-fűz (tájnyelvi), feszeget, érdeklődik, firtogat (tájnyelvi), vatat (tájnyelvi)

köz3

melléknév
  • közösségi, társadalmi, együttes
  • általános, egyetemes, közös
  • átlagos, közepes, közönséges, egyszerű
  • közbülső

megérzés

főnév
  • előérzet, ösztön, sugallat, ihlet, intuíció, spuri (szleng), hatodik érzék (bizalmas), szimat, telepátia
  • gyanítás, sejtés, sejtelem