megvetendő szinonimái

melléknév
  • megvetésre méltó, hitvány, alávaló, haszontalan, silány, gyalázatos, ócska, rongy

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

fauna

főnév
  • állatvilág

indokolatlan

melléknév
  • alaptalan, megokolatlan, megalapozatlan, felesleges, jogosulatlan, jogalap nélküli (szaknyelvi), motiválatlan, igazságtalan, igaztalan, méltánytalan, tarthatatlan
  • szükségtelen, túlzott, túlságos, mértéktelen, aránytalan, érdemtelen
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megvetendő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

lövészárok

főnév
  • lövészsánc
  • fedezék

létrejön

ige
  • meglesz, keletkezik, terem
  • születik, megszületik, szülemlik (tájnyelvi), megszülemlik (régies), támad, kel (választékos), ered, fakad, előáll
  • összeáll, létesül, organizálódik (idegen), képződik, fejlődik
  • kialakul, alakot ölt, testet ölt, realizálódik, származik, megvalósul, elkészül, koholódik (tájnyelvi), csinálódik (tájnyelvi)

kuksol

ige
  • gubbaszt, csücsül, guggol, kuporog, kucorog, kukog (tájnyelvi)
  • rejtőzik, visszavonult életet él

megtámadhatatlan

melléknév
  • bevehetetlen, legyőzhetetlen
  • feddhetetlen, sérthetetlen, erkölcsös(bizalmas)(tájnyelvi)
  • biztos, vitán felül álló
  • megfellebbezhetetlen, jogerős, végérvényes

molett

melléknév
  • teltkarcsú, telt, kövérkés, gömbölyű, gömbölyded, párnás, testes, dundi, dundus (bizalmas), duci (bizalmas), pufók, pufi (bizalmas), jó húsban levő, terebélyes

zsinatol

ige
  • gyűlésezik, ülésezik
  • lármázik, zajong, zsivajog, zsibong, zúg, hangoskodik

kivallat

ige
  • kifaggat, kikérdez

kiskabát

főnév
  • zakó, zeke (tájnyelvi), ujjas (tájnyelvi), zubbony, bekecs, bujka (tájnyelvi), jánkli (régies), mándli (tájnyelvi)
  • dzseki, lemberdzsek
  • blézer, spencer

házias

melléknév
  • serény, ügyes, jóháztartó (tájnyelvi)
  • (étel): hazai, falusi, ízletes

kondul

ige
  • megszólal, zendül, harsan

mozgolódás

főnév
  • nyüzsgés, mozgás, kavarodás, sürgés-forgás, nyugtalanság, zűrzavar, káosz
  • fészkelődés, nyugtalankodás
  • szervezkedés, forrongás, felkelés

neveléstan

főnév
  • neveléstudomány, pedagógia (szaknyelvi)

csinos

melléknév
  • csini (bizalmas), tetszetős, szemrevaló, bájos, takaros, helyes, helyre (tájnyelvi), mutatós, vonzó, formás, fess, snájdig (bizalmas), nett (bizalmas), sikkes (bizalmas), tipp-topp (bizalmas), guszta (bizalmas), hercig (bizalmas), módos (tájnyelvi), pötyke (tájnyelvi), jó külsejű, jóképű (férfi), jóvágású (férfi), dögös (szleng), macás (szleng), tutajos (szleng), elegáns, szép Sz: mintha skatulyából húzták volna ki
  • (összeg): nagy, jókora, meglehetős (tájnyelvi), tetemes, szép, tekintélyes, számottevő, komoly

prűd

melléknév
  • álszemérmes, szemérmeskedő, szégyenlős, erkölcscsősz

összepiszkít

ige
  • bepiszkít, összepiszkol, bepiszkol, összeken, beszennyez, összemaszatol (bizalmas), összekoszol, bemocskol, összemocskol, összemázol, összesároz, összerondít (tájnyelvi)

megvisel

ige
  • kimerít, elfáraszt, elgyengít, megerőltet, elcsigáz, megkínoz, meggyötör, összetör, elnyű, megtör (választékos), kikészít (szleng), próbára tesz, lestrapál (bizalmas), kicsinál (szleng), megpróbál, megsanyar (tájnyelvi)
  • megrendít

megnyír

ige
  • megrövidít, megkurtít, lenyír, levág, megkopaszt, megmetél, megstuccol
  • megmetsz, megnyes

miatyánk

főnév
  • az Úr imája, az Úr imádsága, úrima, pater noster (idegen)

összecsődül

ige
  • (pejoratív): egybecsődül, összegyűlik, összefut, egybegyűlik, tódul, összegyűl, összeverődik, egybeverődik, csoportosul, összecsődül, összegyülekezik, összesereglik, egybesereglik, összejön

mélypont

főnév
  • talppont, minimum, nadír (szaknyelvi)
  • depresszió, krízis, hullámvölgy

magatartás

főnév
  • magaviselet, magaviselés (régies), viselkedés, viselkedésmód, megjelenés, élésmód (régies), attitűd, habitus, modor, fellépés, közeledés, közeledésmód, hozzáállás, viszonyulás, beállítottság
  • kiállás

minőségű

melléknév
  • kiképzésű, alkatú

összeköt

ige
  • egybeköt, összekötöz, megköt, összebogoz, összecsomóz, csomóra köt
  • összeerősít, összekapcsol, egybekapcsol, összecsatol, összefűz, egybekovácsol
  • összeláncol, drótoz, hozzáköt