megereszt szinonimái

ige
  • meglazít, megtágít, kicsatol, megold, kienged, kitágít, utánaenged, utánaereszt
  • megnyit, megenged, folyat, megcsapol
  • (bizalmas): küld (levelet), felad

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

cigánylegény

főnév
  • csávó (szleng), csávesz (szleng), romacsávó

előkészítés

főnév
  • felkészítés, előkezelés, preparálás (idegen), előkészület, előtanulmány, szervezés, tervezés, kigondolás, kifőzés, begyakorlás, betanítás, szoktatás, edzés, korrepetálás, paukolás (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megereszt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

másfelé

határozószó
  • máshová, másmerre (bizalmas)
  • máshol, másutt, egyebütt (tájnyelvi)

látványos

melléknév
  • mutatós, tetszetős, dekoratív, parádés, pompás, festői, spektakuláris (régies)

külpolitikai

melléknév
  • külügyi

kommunista

melléknév, főnév
  • bolsevik, bolsi (pejoratív), vörös, komcsi (bizalmas)

megbillen

ige
  • billen, meginog
  • (tájnyelvi): megzavarodik, meghabarodik (tájnyelvi), meghibban (tájnyelvi), felbakkan (tájnyelvi)

megszelídít

ige
  • megnevel, kezessé tesz, betör, háziasít, domesztikál, idomít, kitanít, megjuhászít (tájnyelvi)
  • megfékez, megzaboláz, lecsillapít
  • enyhít, csökkent, mérsékel, gyengít

vicsorog

ige
  • acsarog, acsar (tájnyelvi), acsargat (tájnyelvi), cicorog (tájnyelvi), haragszik
  • (tájnyelvi): vigyorog

kiáltás

főnév
  • kurjantás, kurítás (tájnyelvi), rikoltás, sivítás, visítás, sikítás, sikoly, rivallás, dörgés, ordítás, üvöltés, harsogás, bömbölés, bőgés

kérvényez

ige
  • kérelmez, kér, folyamodik, igényel, instanciázik (régies), instál (régies), felterjeszt

gyúró II.

főnév
  • masszőr
  • (tájnyelvi): gyúródeszka, sodródeszka, nyújtódeszka
  • (tájnyelvi): sodrófa, nyújtófa

kihúz

ige
  • kivon, előhúz, kivonszol, kihalász, kiemel, kifog, kimer, extrahál (idegen), kivontat, kivonszikál (tájnyelvi)
  • eltávolít, kitép, kiránt
  • kisegít, kiszabadít, kiment
  • (léghuzat légnemű anyagot): kivisz, kisodor
  • kisorsol
  • kihörpint, kiiszik, felhajt
  • széthúz, elhúz, meghosszabbít, kifeszít
  • kivakar, kiradíroz, kitöröl, áthúz, deleál, sztorníroz (szaknyelvi)
  • megrajzol, kifest
  • túlél, átvészel, kibír, kiböjtöl
  • halaszt, elhalaszt
  • (kihúzza magát vmiből, vmi alól): kibújik, mentesül, kivonja magát (valamiből)

megütközés

főnév
  • összecsapás, összeütközés, szembekelés (régies)
  • megbotránkozás, csodálkozás, elképedés, meghökkenés, fennakadás

misszió

főnév
  • hivatás, küldetés, rendeltetés
  • kiküldetés, megbízás, megbízatás, kirendeltség, képviselet, delegáció, küldöttség, követség
  • hittérítés, hitterjesztés, térítés, misszionálás

búg2

ige
  • (sertés) (tájnyelvi): párzik, rühet (tájnyelvi), görög (tájnyelvi), kanoz (tájnyelvi)

partvidék

főnév
  • tengerpart, partvonal, tengermellék, partmellék (régies), strand

odakiált

ige
  • (valakinek): rákiált, átkiált, átkiabál
  • üdvözöl
  • (valakit): odahív, odaszólít

megerősít

ige
  • megszilárdít, izmosít, megedz, keményít, acéloz
  • merevít, odaerősít, erősít, megtámogat, rögzít
  • alátámaszt, kidúcol
  • elpalánkol, elsáncol, erődít, biztosít, fedez
  • felfegyverez
  • buzdít, biztat, serkent, ösztönöz
  • felvértez
  • (szaknyelvi): kiegészít
  • bizonyossá tesz, tanúsít, hitelesít
  • jóváhagy, szentesít, konszolidál (idegen), approbál (idegen), helybenhagy, engedélyez, láttamoz, törvényesít, törvényerőre emel, becikkelyez, ratifikál (idegen), fixál, véglegesít
  • hangoztat, hangsúlyoz

marháskodik

ige
  • marhul (bizalmas), ökörködik (szleng), hülyül (bizalmas), barmul (szleng), idétlenkedik, bolondozik, mókázik, komédiázik, bomol

megmunkál

ige
  • megformál, kidolgoz, kikészít, megdolgoz, kiképez, cizellál
  • (földet): megművel, kultivál (régies)

nyugton

határozószó
  • nyugodtan, zavartalanul, békésen, csendesen, bántatlanul, türelmesen, higgadtan
  • veszteg (bizalmas), egy helyben, bizton, mozdulatlanul

meghagyás

főnév
  • hátrahagyás, otthagyás
  • utasítás, előírás, rendelkezés, rendelet, parancs, ordré (régies), hagyomás (régies), ukáz (régies), végzés, határozat

leégés

melléknév
  • lesülés, lepirulás
  • elhamvadás, elpusztulás
  • (szleng): bukás, kudarc, balszerencse, balsiker, sikertelenség, fiaskó, csőd
  • felsülés, megszégyenülés, bukta (szleng)

megrázó

melléknév
  • megrendítő, megdöbbentő, fájdalmas, szomorú, megindító, megható, megkapó, szívhez szóló, gyászos, tragikus

odafog

ige
  • becsíptet, rögzít, odaszorít