megbillen szinonimái

ige
  • billen, meginog
  • (tájnyelvi): megzavarodik, meghabarodik (tájnyelvi), meghibban (tájnyelvi), felbakkan (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csődít

ige
  • egybehív, összehív, összetrombitál, győgget (tájnyelvi), összeterel

kislány

főnév
  • lányka, leányka, gyermeklány, leányzó, kisasszony, fruska, bakfis, cica (bizalmas), csirke (bizalmas), babuci (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megbillen szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

malaclopó

főnév
  • köpönyeg, köpeny, felleghajtó (tájnyelvi), lebernyeg

lakberendezés

főnév
  • bútor, berendezés, lakásberendezés
  • bebútorozás, berendezkedés

kulcs

főnév
  • megoldás, megfejtés, nyitja (valaminek), formula, kód, rejtjel
  • számítási alap

kívül II.

névutó
  • kivéve, kivételével, eltekintve (valamitől)
  • mellett

materialista

melléknév
  • anyagelvű, szabadgondolkodó

megpecsétel

ige
  • érvényesít, hitelesít, törvényesít, szentesít, tanúsít
  • megerősít, jóváhagy, helybenhagy, helyesel, elismer

verzátus

főnév
  • (választékos): jártas, tapasztalt, gyakorlott, tájékozott, hozzáértő

kétéves

melléknév
  • kétévi, másodévenkénti, kétévenkénti
  • kétnyári
  • másodfű

képzetlen

melléknév
  • iskolázatlan, tájékozatlan, tanulatlan, tudatlan, műveletlen, szakképzetlen, dilettáns, pallérozatlan, kulturálatlan, analfabéta
  • ügyetlen, alkalmatlan, járatlan, tapasztalatlan

gyermekes

melléknév
  • családos
  • éretlen, infantilis, gyerekes, gyermeki, kiforratlan, naiv, butuska, együgyű, bibasz (régies)

kiéleződik

ige
  • kiélesedik, elmérgesedik, eldurvul, feszültté válik

megszépül

ige
  • kivirul, kivirágzik, kifejlődik, kikupál (tájnyelvi)

mihamarabb

határozószó
  • mielőbb, csakhamar, hamarosan, gyorsan

botlás

főnév
  • botladozás, csetlés-botlás
  • hiba, baklövés, melléfogás, gikszer (bizalmas), félrelépés, félrecsúszás, kisiklás, ballépés, tévedés, lapszus (idegen)

paradicsom2

főnév
  • bobojó (tájnyelvi), járáncsalma (tájnyelvi), járáncsialma (tájnyelvi)

nyugat

főnév
  • napnyugta, napnyugat, bencelyuk (tájnyelvi)
  • újvilág

megbizonyosodik

ige
  • meggyőződik, bizonyosságot szerez, megerősödik
  • beteljesedik, megvalósul, bekövetkezik, teljesül

magyarországi

melléknév
  • magyar, hazai, honi, belföldi
  • magyaros

megkarmol

ige
  • összekarmol, megmar, megkarcol, megkapar, karcolást ejt (választékos), elkörmöz (tájnyelvi), megcsikor (tájnyelvi), megkarimzsál (tájnyelvi), megkörmöz (tájnyelvi), megkörmöl (tájnyelvi)

nyersanyag

főnév
  • alapanyag, anyag, matéria (idegen)

megereszt

ige
  • meglazít, megtágít, kicsatol, megold, kienged, kitágít, utánaenged, utánaereszt
  • megnyit, megenged, folyat, megcsapol
  • (bizalmas): küld (levelet), felad

lassú

melléknév
  • vontatott, nehézkes, lassúdad, elnyújtott, elhúzódó, késedelmes, vánszorgó, rákmenetű (tájnyelvi), sikeretlen (tájnyelvi)
  • lomha, kényelmes, csigatempójú, piszmogó, ráérős, pepecselő, tötyörésző, szuszimuszi, lajhár, teszetosza (bizalmas), komótos (bizalmas), komót (tájnyelvi), langó (tájnyelvi), lepse (tájnyelvi), szeszemosza (tájnyelvi) Sz: a teknősbéka agár hozzá képest; csigaparipán jár; friss, mint az ólomgalamb; friss, mint a teknősbéka; jó volna a halálért küldeni; jó volna halálnak; könnyű, mint az ólomgalamb; lábához ólmot kötött; lomha, mint a lajhár; megalszik a tej a szájában; ólomlábon jár; rákháton jár; tej folyik az ereiben; úgy igyekszik, majd lefekszik; úgy készül, mint a Luca széke; úgy megy, mint az óramutató; úgy mozog, mint a tetű; valóságos lucaszék; víz folyik az ereiben
  • egyenletes, csendes, halk
  • andalgó (régies), lejtős (régies)

megment

ige
  • biztonságba helyez, talpra állít, megszabadít, kiszabadít, kiragad, visszahoz
  • megóv, megoltalmaz, megvéd, megkímél

nyomtalan

melléknév
  • nyom nélküli, járatlan, töretlen, jeltelen