megerőltető szinonimái

melléknév
  • kimerítő, nehéz, fárasztó, strapás (bizalmas), kemény, vesződséges, küzdelmes, embert próbáló, elcsigázó, próbára tevő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bevall

ige
  • megvall, kivall (választékos), beismer, elismer, elmarad, meggyón, vallomást tesz, feltárja a szívét, kinyilatkoztat, bejelent, felfed, köp (szleng), kipakol (szleng), köhög (szleng), dalol (szleng)

bizonyára

határozószó
  • biztosan, bizonyosan, valószínűleg, remélhetőleg, feltehetően, feltehetőleg, feltételezhetően, bizonnyal, minden bizonnyal, emberi számítás szerint, mindenesetre, bízvást, alkalmasint, alighanem, előreláthatólag, kétségkívül, okvetlenül
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megerőltető szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

masíroz

ige
  • menetel, marsol (tájnyelvi), vonul

lázadó

melléknév, főnév
  • felkelő, ellenálló, forradalmár, zendülő, háborgó, pártütő, rebellis (régies), kontrabontos (régies), pártos (régies), kuruc (régies), inszurgens (régies)

külváros

főnév
  • előváros, peremváros, alvóváros, periféria (idegen), hóstát (régies), külterület, kültelek, peremkerület

komornyik

főnév
  • lakáj, inas

megbízólevél

főnév
  • mandátum (szaknyelvi), pátens (régies), kredencionális (idegen), meghatalmazás, felhatalmazás

megszervez

ige
  • megalakít, létrehoz, megrendez, megvalósít, realizál, organizál (idegen)
  • kiépít

víg

melléknév
  • vidám, jókedvű, jókedélyű, derűs, boldog, joviális (régies), mókás, tréfás, bolondos, viccelődő, dévaj (régies), pajzán, bohó, bohókás

kiás

ige
  • kibányász, kitermel, felszínre hoz, kitúr, kifejt, kiáskol (tájnyelvi)
  • feltár, ásatást végez, előás
  • exhumál, kihantol
  • kivés, kimetsz, kimélyít, kivág, kilapátol
  • kiváj
  • (bizalmas): előkeres, előkotor, előszed, előkapar (szleng)

keserűség

főnév
  • fanyarság
  • keserv, bánat, búbánat, bú, búsongás, búsulás, búslakodás, mélabú, szomorúság, kiábrándultság, rosszkedv, búskomorság, elkeseredettség, kesergés, siralom, jajpanasz, jajgatás, sival (tájnyelvi), üröm, ürömpohár, epeség (régies)
  • szívfájdalom, gyász, kín, megpróbáltatás
  • bosszúság, sérelem, kellemetlenség

gyűjtőmedence

főnév
  • tartály, tároló, tározó (szaknyelvi)
  • ciszterna, víztartály, vízgyűjtő

kiismerhetetlen

melléknév
  • problematikus, kétértelmű, dodonai, megoldhatatlan, megfejthetetlen, talányos, rejtelmes, titokzatos, kideríthetetlen, megmagyarázhatatlan, kifürkészhetetlen

megválasztás

főnév
  • kikiáltás, megszavazás
  • kiválasztás, szelekció

mivelhogy

kötőszó
  • mert, minthogy, miérthogy, mivel

bugyogó

főnév
  • bugyi, kisnadrág
  • salavári (régies), alsónadrág
  • örvény, zúgó

paszomány

főnév
  • paszománt (régies), zsinór, zsinórozás, zsinórdísz, sujtás (régies), vitézkötés (régies), szalag

odamutat

ige
  • megmutat, felmutat
  • (valamire): utal, rámutat, vall, következtetni enged

megesz, megeszik

ige
  • elharapdál, lerág, eleszik (tájnyelvi), bekajál (szleng), befal, behabzsol, felzabál, felfal, elfogyaszt, elkölt (választékos), beharap (tájnyelvi), beteper (tájnyelvi), megkajol, megkajál (szleng), lenyel, elpusztít, megpapiz (bizalmas), bekap (bizalmas), bedob (bizalmas), behajít (bizalmas), bevág (bizalmas), bekebelez, bepakol (szleng), megzabál, beburkol, bezabál (durva)
  • megemészt, tönkretesz, elpusztít
  • eláraszt, ellep
  • (szleng): elhisz, becsapódik, bekajál (szleng), becumiz (szleng)

márki

főnév
  • őrgróf, markgraf (idegen)

megneszel

ige
  • (tájnyelvi): megérez, meghall, észrevesz, kifürkész, kimatat (tájnyelvi), kiszagol (bizalmas), megszimatol, megsejt, megorront, megnesszent (tájnyelvi)
  • megtud, ráérez, rájön

nyúl2

főnév
  • nyúlfi (választékos), nyuszi (bizalmas), tapsifüles (bizalmas), ugrifüles (tréfás), muci (bizalmas), bence (tájnyelvi), füles (tájnyelvi)
  • (szleng): lövész

meghall

ige
  • (fülével): érzékel, észlel, felfog, tapasztal
  • kihallgat, lehallgat, megneszel
  • megtud, tudomást szerez, értesül (valamiről), fülébe jut, észrevesz, rábukkan, megszimatol, megszagol
  • odafigyel (valamire), ráfigyel (valamire), figyelembe vesz, belát, felfog, megért, felismer, ráébred, ráeszmél, tudatában van

leértékel

ige
  • lebecsül, lekicsinyel, devalvál (idegen)
  • alábecsül, aláértékel
  • csökkent, leszállít, kisebbít, mérsékel
  • leáraz, olcsóbbít

megrendít

ige
  • megrenget, megmozgat, meghimbál, megtántorít, megrenget
  • földhöz vág
  • letör, lesújt, megráz, lever, megvisel, a földhöz vág, megdöbbent, meghökkent, elképeszt, sokkol, fölzaklat, megindít, meghat, elérzékenyít, megríkat, megingat, megrázkódtat

odaír

ige
  • odafirkál, odafirkant, odavés, odakanyarít (bizalmas), odabiggyeszt (bizalmas), odavet, hozzáír, ráír
  • odahamisít
  • rágépel, odagépel