bugyogó szinonimái

főnév
  • bugyi, kisnadrág
  • salavári (régies), alsónadrág
  • örvény, zúgó

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

rab II.

főnév
  • fogoly, fegyenc, elítélt, sittes (szleng), zebrás (szleng), cinkelt (szleng)
  • hadifogoly, rabszolga Sz: a hűvösön kuruttyol; a császár konyháján főznek neki; a városházánál vasas katona; belső ember lett; hűvösön van a párnája; kezéből kenyerét nem kapja el a kutya; nem veszi el a kutya a kenyerét; lábán van az olvasó, úgy imádkozik

mértani

melléknév
  • geometriai, geometrikus
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a bugyogó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

bókol

ige
  • dicsér, szépeket mond, teszi a szépet, csapja a szelet, udvarol, hízeleg, szépeleg, komplimentez (régies), komplimentíroz (régies), komplimentumoz (tájnyelvi, régies)
  • (régies): hajladozik, hajlong, meghajtja magát, pukedlizik (régies)
  • (tájnyelvi): bóbiskol

barkácsol

ige
  • fabrikál, fúr-farag, eszkábál, faragcsál, farag, javít, összetákol, készít, összeállít, bütyköl (bizalmas), ezermesterkedik

azonban

kötőszó
  • de, hanem, mégis, mindazonáltal, mindamellett, csakhogy, ám, ámde, ezzel szemben, egyébiránt, viszont, csak

áll2

főnév
  • állkapocs, állkapca (tájnyelvi), állcsont

bozót

főnév
  • aljnövényzet, sűrű, erdőalja, sarjúerdő, cserjés, rekettyés, cseplesz (tájnyelvi), ciher (tájnyelvi), csekmet (tájnyelvi), csohó (tájnyelvi), kaszálófenék (régies)

csélcsap

melléknév
  • csapodár, csalfa, ledér, hűtlen, hűtlenkedő, könnyűvérű, kanos (férfi) (tájnyelvi)
  • állhatatlan, ingatag, szeszélyes, változékony, megbízhatatlan

klub

főnév
  • kör, társaskör, egyesület, egylet, kaszinó
  • sportegyesület, sportklub
  • klubhelyiség, klubház

csikorgás

főnév
  • nyikorgás, nyekergés, (hóé) ropogás, recsegés

dinoszaurusz

főnév
  • óriásgyík, sárkánygyík (szaknyelvi), őshüllő

etnikum

főnév
  • népcsoport, nép, nemzetiség, kisebbség

ellenében

névutó
  • fejében, ellenértékül, viszonzásul, cserébe (valamiért)
  • ellenére, dacára, szemben, ellentétben

bújócska

főnév
  • bújósdi, hunyócska, hunyózás, hunyóka, hunyósdi

bodobács

főnév
  • fényköltő, mezei poloska, suszterbogár (tájnyelvi)

civil

melléknév
  • polgári, magán

elit I.

melléknév
  • első osztályú, kiváló, exkluzív, válogatott
  • rangos, úri, arisztokratikus, kékvérű, előkelő

bűnjel

főnév
  • bizonyíték, bűntárgy (régies), corpus delicti (idegen), indicium (régies)

becsíp

ige
  • becsíptet, odacsíp, beszorít
  • berúg, beiszik, becsiccsent (bizalmas), bepityizál (tájnyelvi), bepityókázik (tájnyelvi), becsodálkozik (tájnyelvi), beimádkozik (tájnyelvi), bekortyint (tájnyelvi), bekóstol (tájnyelvi), betütükél (tájnyelvi), bekap (régies), bekaparász (régies), a fejébe száll az ital, a lábába száll az ital Sz: felönt a garatra
  • (régies): letartóztat, becsuk, bezár
  • (tájnyelvi): (lovat) befog

csap1

ige
  • üt, vág, ver, sújt, suhint, legyint, teremt (valakibe), kólint, csaplint (tájnyelvi), rittyent (tájnyelvi)
  • (villám vmibe): becsap, belecsap, üt, vág, sújt
  • tesz, dob, vág, vet, hajít, lódít
  • (valakibe): tér, fordul, vág
  • rendez, csinál okoz, (zajt) üt

elküld

ige
  • felad, postáz, eljuttat, átutal, utalványoz, továbbít
  • elbocsát, meneszt, felmond, eltanácsol, leépít, elmozdít, eltávolít, elutasít, kidob (bizalmas), kirak, elcsap, szélnek ereszt, kirúg (bizalmas), likvidál Sz: kiteszi a szűrét; kiállítja neki a nyúlpasszust; útilaput köt a talpára; kiadja neki az úti cédulát; kiad rajta, mint a sörfőzők az ürmön
  • (valakiért): kéret, hívat