elálmélkodik szinonimái

ige
  • elámul, elcsodálkozik, ámulatba esik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

viselős

melléknév
  • gravida (szaknyelvi), állapotos, másállapotos, másállapotban levő, terhes, teherben levő, várandós, babát váró, gyermeket váró, áldott állapotban levő, anyai örömök elé néző, másodmagával levő (bizalmas), várós (tájnyelvi), hasas (tájnyelvi), vastagodó (tájnyelvi), tolató (tájnyelvi), elődobos (tájnyelvi), nehézkes (tájnyelvi), vastag (tájnyelvi)
  • telt, terhelt

reményvesztett

melléknév
  • reménytelen, kétségbeesett, vigasztalan, vigasztalhatatlan, desperált (idegen), desperátus (idegen), elkeseredett, elfásult, letört, levert, csüggedt, csalódott, kiégett, rezignált, pesszimista, defetista (idegen), borúlátó
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elálmélkodik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

égbolt

főnév
  • ég, égboltozat, éggömb, firmamentum (idegen), mennybolt, égív (régies), égség (tájnyelvi), levegőég (régies)

cseles

melléknév
  • furfangos, ravasz, csavaros, csalafinta, fortélyos, rafinált, agyafúrt, elmés, fondorlatos, fineszes (szleng), fifikás (bizalmas), minden hájjal megkent, leleményes, trükkös (bizalmas)

civilizáció

főnév
  • kultúra, művelődés, műveltség, közműveltség
  • polgárosodás, civilizálódás, polgárosultság

bigott

melléknév
  • vakbuzgó, fanatikus, rajongó, megszállott, hitbuzgó, vakhitű (régies), szenteskedő, szentfazék, enthuziaszta (idegen), dogmatikus, dogmatista (idegen)

egyszálbélű

melléknév
  • (tájnyelvi): kis étkű, sovány, keszeg (bizalmas), gebe, nyápic, nyeszlett, vékonydongájú, bőregér (szleng), csontkollekció, hámozott giliszta (szleng, tréfás), kákabélű (tájnyelvi)

ellop

ige
  • elvesz, eltulajdonít, elsikkaszt, elidegenít, elrabol, elemel, elcsór (szleng), elcsen, elbitorol, megcsap (bizalmas), elcsakliz (bizalmas), megfúj (szleng), elköt, elsinkófál (bizalmas), bezsebel, elhappol (szleng), eloroz, pártját fogja (régies), eltüntet, elkommunizál, megléptet (bizalmas), meglógat (bizalmas), elzabrál (bizalmas), elszajrézik (szleng), megcsap (szleng), meglovasít (szleng), eltiedel (tájnyelvi), elcsirizel (tájnyelvi), elsuvaszt (tájnyelvi), tolvajol (tájnyelvi), eltökít (tájnyelvi)
  • plagizál

lúg

főnév
  • lúgkő, marónátron, nátrium-hidroxid (szaknyelvi), marószóda (tájnyelvi), marólúg, bázis (szaknyelvi)

balsors

főnév
  • balvégzet (régies), vaksors (régies), balcsillag (régies), balszerencse, fátum

átvitt

melléknév
  • (jelentés): képes, képletes, metaforikus

befogadóképesség

főnév
  • térfogat, űrtartalom, köbtartalom, kapacitás

előfizető

főnév
  • megrendelő, abonens (régies), bérletes

énekes

főnév
  • énekművész, dalénekes
  • énekmondó, dalnok, bárd, igric (régies), regős, hegedős (régies), lantos

gázló

főnév
  • zátony, átkelő, átkelőhely

felold, fölold

ige
  • elkever, szétoszlat, feloszlat, felráz
  • (köteléket): kibont, kibogoz, meglazít
  • megszabadít, eloldoz
  • hatálytalanít, hatályon kívül helyez, érvénytelenít, annullál (szaknyelvi)
  • mentesít, felment, feloldoz, abszolvál
  • (ellentétet) megszüntet, kiegyenlít
  • dekódol (szaknyelvi), átír, megfejt

eláraszt

ige
  • elönt, besugároz, beragyog
  • elborít, ellep, elözönöl
  • megtölt, betölt, beillatoz
  • elhalmoz, ellep
  • (érzelem): hatalmába kerít, eluralkodik, úrrá lesz, eltölt, betölt

éber

melléknév
  • álmatlan, nyugtalan Sz: fél szemére alszik, mint a nyúl; úgy alszik, mint a nyúl
  • figyelő, figyelmes, vigyázó (régies), elővigyázatos, körültekintő, őrködő, vigiláns (régies), óvatos, előrelátó, szemfüles, megfontolt, meggondolt, szemes, gyanakvó

elhízik

ige
  • meghízik, elkövéredik, elhájasodik, elterebélyesedik, elzsírosodik, elpocakosodik (bizalmas), pocakot ereszt, elpotrohosodik, tokát ereszt, kidalmahodik (tájnyelvi)

felizgat, fölizgat

ige
  • feldühít, felbosszant, felidegesít, felmérgesít, izgalomba hoz, feldúl, felzaklat, felkavar, megzavar, felingerel, megráz
  • fellelkesít, felvillanyoz, feltüzel, lázba hoz, tűzbe hoz, felpezsdít, felélénkít, felgyújt, felajz, bepörget (szleng), felhúz (szleng), spannol (bizalmas), stenkerol (szleng), felbuzerál (tájnyelvi), felpangál (tájnyelvi), emocionál (idegen), échauffíroz (idegen)
  • uszít, fellázít

elégedettség

főnév
  • megelégedettség, megnyugvás, kiegyensúlyozottság, béke, jókedv, derű, vidámság, boldogság, gondtalanság, léleknyugalom (régies), kielégültség

cseveg

ige
  • társalog, beszélget, szót vált, fecseg, locsog, csacsog, csivitel, csicsereg, szájal, dumál (bizalmas), traccsol (bizalmas), trécsel (bizalmas), kaszinózik (bizalmas), pletykál, tereferél, pusmog, sustorog, kotyog, trafikál, jártatja a száját, szövegel (szleng), konverzál (régies), apacsol (szleng), smúzol (szleng), pofázik (durva)

elkomolyodik

ige
  • elszomorodik, megilletődik, elszontyolodik (tájnyelvi), elkomorodik, elkomorul(valaminek)

felmérhetetlen, fölm

melléknév
  • óriási, végtelen, hatalmas, roppant, rengeteg, megszámlálhatatlan
  • beláthatatlan, felbecsülhetetlen, felfoghatatlan, elképzelhetetlen, fel nem mérhető, immenzurábilis (idegen)