megszokott szinonimái
melléknév
- szokásos, szokott, szokványos, szokásszerű, rendszeres, rendes, elfogadott, bevett, általános, állandó, mindennapi, mindennapos, közönséges, normál (idegen), normális, átlagos, tipikus, habituális (idegen), unalmas, monoton, sablonos, begyakorlott, rutinszerű
- konvencionális, bevett, közkeletű, hagyományos, bevált, régi, tradicionális, hétköznapi, profán, banális, közhelyszerű, elcsépelt
- gépies, mechanikus (régies)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
csorda
főnév
- marhacsorda, gulya, nyáj, konda, ménes, barom (tájnyelvi), göböly (tájnyelvi), falka, raj
- csapat
- tömeg, csőcselék, horda, gyülevész nép, csürhe, banda, bagázs (bizalmas), csődület, sereg, boly, trupp (régies), pereputty (bizalmas), csata (tájnyelvi), közsereg (régies)
megkopik
ige
- elhasználódik, tönkremegy, elvásik, elvékonyodik, elnyűsződik (tájnyelvi), megválik (tájnyelvi), megviselődik (tájnyelvi)
- elhalványul, elhalványodik (választékos), elhomályosodik (választékos), megfakul (választékos)
- (tájnyelvi): megkopaszodik
levitézlett
melléknév
- lecsúszott, tönkrement, elszegényedett, deklasszált (idegen)
- idejétmúlt, divatjamúlt, elavult, túlhaladott, ósdi, avatag, ó (régies), ócska, ásatag (pejoratív), korszerűtlen, időszerűtlen, elmaradott, avas (szleng)
lenyel
ige
- benyel, elnyel, eltüntet, legyűr, megeszik, elfogyaszt, elkölt (választékos), megkajál (szleng), bekap, bedob (bizalmas), bevág, befal, felhabzsol, beburkol (szleng), belapátol (bizalmas), benyom (szleng), bepikköl (szleng), bepuszil (szleng), betermel (szleng)
- elhallgat, magába fojt, elfojt, visszafojt
- elnéz, elszenved, eltűr, elvisel, elkönyvel, zsebre vág
megrándul
ige
- megrezzen, összerezzen, összerándul, megvonaglik
- kibicsaklik, kificamodik, megbicsaklik, meghúzódik, megroppan, megmarjul (tájnyelvi), meggyökkenik (tájnyelvi), megiramkodik (tájnyelvi), megszeglik (tájnyelvi)
kínlódik
ige
- szenved, fáj (valamije), gyötrődik, vonaglik, vergődik, kínokat áll ki, emészti magát, eszi magát, nyűglődik, nyavalyog, vajúdik (régies)
- nyomorog, tengődik, ínségben él, sínylődik, sanyarog
- vesződik, küszködik, bajlódik, fáradozik, erőlködik, munkálkodik, törődik, gürcöl, robotol (bizalmas), cülődik (tájnyelvi)
hasztalan II.
határozószó
- hiába, hasztalanul, mindhiába, potyára (bizalmas), feleslegesen, eredménytelenül
modortalan
melléknév
- udvariatlan, neveletlen, illetlen, tiszteletlen, tapintatlan, kulturálatlan, faragatlan, bárdolatlan, ildomtalan (tájnyelvi), csiszolatlan, pallérozatlan, nyers, durva, bugris (durva), bunkó, útszéli, közönséges, otromba, goromba
négyzetes
melléknév
- négyzet alakú, derékszögű, négyszögű, négyszögletű, szögletes
- kvadratikus (idegen)
cselleng
ige
- járkál, jár-kel, jön-megy, csavarog, kószál, kóborol, bolyong, ténfereg, lődörög, lóg (bizalmas), csámborog, lézeng, tekereg, csatangol, mászkál, császkál, lófrál (bizalmas), lébecol, bitangol (tájnyelvi), cammog, ánkál (tájnyelvi), fityog (tájnyelvi), csügg-lóg (tájnyelvi), ődöng, lebzsel, téblábol, tétlenkedik, lábatlankodik, ólálkodik
őrült I.
melléknév
- ámokfutó, háborodott, háborodott elméjű, tébolyodott, elmebajos, idióta, bolond, dilis, eszeveszett, eszelős, esztelen, mániákus, buggyant (bizalmas), hibbant (bizalmas), dilinyós (bizalmas), pista (szleng), gyengeelméjű, bomlott agyú, zavart, zavarodott, hülye, féktelen, lökött (szleng)
- képtelen, túlzó, hihetetlen, valószínűtlen, borzasztó, nagyarányú, nagyfokú, nagyméretű
- tébolyító
megszökik
ige
- elmenekül, odábbáll, ellopózik, eltűnik, cserbenhagy, angolosan távozik, elpárolog, elszivárog (szleng), eloson, meglép (bizalmas), megpucol (szleng), megugrik (bizalmas), meglóg (bizalmas), lelécel (szleng), elhúz (szleng), megpattan (szleng), télakol (szleng)
- disszidál, dezertál, dobbant (szleng)
- elbujdosik, bujdosásnak adja fejét Sz: az ajtó sarkától vesz búcsút; beadja a kanalat; búcsút mond a kapufélfának; egérutat vesz; égve hagyja a mécset; eladta a szőlőföldet; elhúzza a csíkot (szleng); elteszi a riszát; elteszi a kapcát; elviszi a lépet; hozzálát, hogy merre van a kerékvágás; káposztát eszik; kereket old; megrúgja a gyöpöt; nyúlpasszust vált; olajra lép (szleng); pléhre megy; szélről köti a derest; útifüvet köt a talpára
- kibújik (valami alól)
- elfolyik, kifolyik
- elillan
megjósol
ige
- megjövendöl, prognosztizál, megmond, jövendőt mond, előrevet, kártyát vet, kivet, elémond (tájnyelvi), anticipál (idegen)
- kikövetkeztet, sejt, megsejdít, megérez, kiokoskodik
- jelez
mered
ige
- ágaskodik, nyújtózik, gebeszkedik (tájnyelvi), megfeszül, feláll, kimagaslik, felnyúlik
- merevedik, megdermed
- (valahova, valamire): irányul, néz, bámul
önt
ige
- borít, dönt, tölt, zúdít, ont, csurgat, csórint (tájnyelvi), zuhint (tájnyelvi), loccsant, löttyent, lottyant, csöpögtet
- hozzákever, hozzávegyít
- kiönt, márt, formába önt, mintáz
- kifejez, megformál, megfogalmaz, megszövegez
- csepegtet, kelt, ébreszt, támaszt
megvalósítható
melléknév
- kivihető, keresztülvihető, lehető, teljesíthető, végrehajtható, járható, lehetséges, elképzelhető, hihető, megtehető, praktikábilis (idegen), praktikus, reális
lohol
ige
- siet, nyargal, vágtázik, fut, futkos, szalad, szaladgál, szaladozik, viharzik, lót-fut, talpal, rohan, lóstat (tájnyelvi)
örökség
főnév
- hagyaték, örökrész, juss (tájnyelvi), osztályrész, örök, hereditás (idegen)
- tradíció, hagyomány