major1 szinonimái

főnév
  • majorság (tájnyelvi), gazdaság, tanya, kisbirtok, porta, uradalom
  • (régies): községi bíró, falnagy (tájnyelvi), folnagy (tájnyelvi)

major2 szinonimái

főnév
  • (régies): őrnagy

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

érvénytelenít

ige
  • hatálytalanít, annullál (szaknyelvi), megsemmisít, eltöröl, nullifikál (idegen), invalidál (régies), sztornóz, sztorníroz, áthúz, töröl, visszavon, felbont, fölmond, megszüntet(idegen)

gőg

főnév
  • gőgösség, elbizakodottság, önhittség, önteltség, dölyf, felfuvalkodottság, fennhéjázás, pöffeszkedés, dagály (régies), szuperbia (idegen), prepotencia (idegen), kajtosság (tájnyelvi), hivalkodás, pökhendiség, beképzeltség, önimádás, arrogancia (idegen)
  • önérzet, büszkeség, kevélység, rátartiság
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a major szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

levert

melléknév
  • letört, megtört, nyomott, szárnyaszegett, kedveszegett, kedvét vesztett, elkedvetlenedett, melankolikus, búvalbélelt (tréfás), csüggedt, elkenődött, elcsüggedt, reményvesztett, depressziós, deprimált
  • spleenes (régies), letargikus, rezignált, desperált (idegen)
  • lehangolt, szomorú, apatikus, életunt, egykedvű, rosszkedvű, bánatos, lógatja a fejét, lógatja az orrát, elengedi fülét-farkát, konya (tájnyelvi), lelombozódott (szleng), elkeskenyedett (szleng)(szleng)

közlöny

főnév
  • értesítő, sajtóorgánum, hivatalos lap, hírlap, napilap, folyóirat

körülmény

főnév
  • adottság, helyzet, tény, állapot, kondíció, feltétel, kikötés, lehetőség, sajátosság, környülállás (tájnyelvi)
  • részlet, mozzanat, tényező, momentum

kiplakátoz

ige
  • közzétesz, kiragaszt
  • meghirdet

lusta

melléknév
  • tunya, rest, henye, lomha, naplopó, renyhe, tohonya, lajhár, tespedt, semmittevő, semmirekellő, tétlen, dologtalan, munkátlan, dologkerülő, munkakerülő, császárlustája (tájnyelvi), langallóleső (tájnyelvi), lazsa (tájnyelvi), szuszma (tájnyelvi) Sz: a dolognak a könnyebb végét keresi; addig alszik, míg a hasára nem süt a nap; a föld terhe; annak jó volna, hogy Bécsbe a vásárra tetűt hajtson; aratás idején megfagy a munkában; billeg-ballag, meg-megáll; büdös neki a munka; egész nap a háti bőrön; elmenne a munka temetésére; este virrad neki; fázik, mikor búzát arat; friss, mint az ólommadár az iszapban; fürge, mint a döglött sajtkukac; hasára süt a nap; jó lenne tetűpásztornak; kutyavér van benne, mint a palócban; lusta, mint a dög; lusta, mint a lajhár; magával hordozza a széket; megkergette a varasbéka; nem öli meg az ördögöt; nem tér a dolog a nyakába; nem töri össze a hámfát; nyámmog, mint az ökör a sásos szénán; olyan friss, mint a pépbe esett légy; serény, mint a malom legalsó köve; sír a kezében a munka; tavaszi idejét az ágyban elhenyélte, őszit ispotályban örömest töltötte; tegnapi sár a csizmáján; többet dolgozna két nap, mint egy nap; vasszöget vár, mint a bivaly
  • hétalvó, álmos, álomszuszék, álomtáska (tájnyelvi), aluszékony, álomkóros, Mátyás lustája
  • (lépés): lomha, nehézkes, kényelmes, komótos (bizalmas)

meggyengül

ige
  • elgyengül, ellankad, sorvad, megtörik, meghervad, megtörődik
  • megfogyatkozik, megcsappan, lehanyatlik
  • alábbhagy, ellanyhul, lelohad

vasas II.

főnév
  • vasmunkás, fémmunkás
  • (régies): vértes, páncélos

kegy

főnév
  • jóindulat, jóakarat, pártfogás, leereszkedés, grácia (régies)
  • (régies): kegyelem, irgalom, malaszt, bocsánat
  • részvét, hajlandóság

kar1

főnév
  • brachium (szaknyelvi), jatt (szleng)
  • rúd, nyél, emeltyű (régies)
  • karfa

gizgaz

főnév
  • gaz, gyom, dudva, gezemice (tájnyelvi), burján (tájnyelvi), gyimgyom (tájnyelvi)

keresztút

főnév
  • útkereszteződés, útkeresztezés, általút (régies)
  • válaszút
  • via crucis (idegen), kálvária, kálváriajárás, keresztjárás, hányattatás

megjósol

ige
  • megjövendöl, prognosztizál, megmond, jövendőt mond, előrevet, kártyát vet, kivet, elémond (tájnyelvi), anticipál (idegen)
  • kikövetkeztet, sejt, megsejdít, megérez, kiokoskodik
  • jelez

melankolikus

melléknév
  • bánatos, bús, szomorú, búbánatos, rosszkedvű, mélabús, búskomor, borongós, borús, örömtelen, lehangolt, levert, reményvesztett, csüggedt, búvalbélelt, elégikus, deprimált, kedélytelen, kedélybeteg, bánatbeteg (tájnyelvi), pesszimista, borúlátó

birizgál

ige
  • piszkál, babrál, motoz, fogdos, nyúlkál (valamihez), búgat (tájnyelvi), buzerál (szleng), nyektet (tájnyelvi), toszogat (tájnyelvi), játszik (valamivel)
  • (valami valakit): nyugtalanít, bosszant, háborgat, aggaszt
  • feszeget, firtat

összehajtogat

ige
  • összegöngyölít, berétel (tájnyelvi), felrétel (tájnyelvi)

népvándorlás

főnév
  • vándorlás, elvándorlás, nomadizálás (idegen)

makacsság

főnév
  • önfejűség, megátalkodottság, akaratosság, csökönyösség, konokság, nyakasság, hajthatatlanság, perszisztencia (idegen)
  • trucc (bizalmas), dac, durca (bizalmas), engedetlenség

letört

melléknév
  • levert, megtört, nyomott, szárnyaszegett, búvalbélelt (tréfás), deprimált, letargikus, csüggedt, elcsüggedt, reményvesztett, rezignált, desperált (idegen), desperátus (idegen), lehangolt, lehangolódott, elkedvetlenedett, kedvetlen, kedveszegett, kedélytelen, lehervadt (bizalmas), rosszkedvű, szomorú, bánatos, elesett, lógatja a fejét, lógatja az orrát, elengedi fülét-farkát, konya (tájnyelvi)
  • elszegényedett, lecsúszott, levitézlett, tönkrement, deklasszált (idegen)

megbotlik

ige
  • meginog, megtántorodik, megtoklik (tájnyelvi)
  • félrelép, ballépést követ el, eltévelyedik, megbicsaklik
  • téved

nekilát

ige
  • nekifog, elkezd, hozzáfog, hozzálát, munkához lát, nekiáll, nekiveselkedik, nekidurálja magát (bizalmas), nekigyürkőzik, belefog, belekezd, nekikezd, nekirugaszkodik, nekikavarodik (tájnyelvi), felköti a gatyáját (bizalmas), megfogja a melót (szleng), ráver (szleng), ráhajt (bizalmas)

marmelád

főnév
  • gyümölcsíz, lekvár, dzsem, marmaládé (tájnyelvi), liktárium (régies)

kritikus I.

melléknév
  • bíráló, vizsgálódó, boncolgató, gáncsoskodó, szőrszálhasogató, hiperkritikus (pejoratív)
  • vitás, vitatott, válságos
  • döntő, súlyos, meghatározó

megérlelődik

ige
  • megérik, beérik
  • kifejlődik, kialakul, kiformálódik

népkonyha

főnév
  • ínségkonyha, szegénykonyha, ingyenkonyha, Róbert bácsi konyhája