major1 szinonimái
főnév
- majorság (tájnyelvi), gazdaság, tanya, kisbirtok, porta, uradalom
- (régies): községi bíró, falnagy (tájnyelvi), folnagy (tájnyelvi)
major2 szinonimái
főnév
- (régies): őrnagy
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
érvénytelenít
ige
- hatálytalanít, annullál (szaknyelvi), megsemmisít, eltöröl, nullifikál (idegen), invalidál (régies), sztornóz, sztorníroz, áthúz, töröl, visszavon, felbont, fölmond, megszüntet(idegen)
gőg
főnév
- gőgösség, elbizakodottság, önhittség, önteltség, dölyf, felfuvalkodottság, fennhéjázás, pöffeszkedés, dagály (régies), szuperbia (idegen), prepotencia (idegen), kajtosság (tájnyelvi), hivalkodás, pökhendiség, beképzeltség, önimádás, arrogancia (idegen)
- önérzet, büszkeség, kevélység, rátartiság
levert
melléknév
- letört, megtört, nyomott, szárnyaszegett, kedveszegett, kedvét vesztett, elkedvetlenedett, melankolikus, búvalbélelt (tréfás), csüggedt, elkenődött, elcsüggedt, reményvesztett, depressziós, deprimált
- spleenes (régies), letargikus, rezignált, desperált (idegen)
- lehangolt, szomorú, apatikus, életunt, egykedvű, rosszkedvű, bánatos, lógatja a fejét, lógatja az orrát, elengedi fülét-farkát, konya (tájnyelvi), lelombozódott (szleng), elkeskenyedett (szleng)(szleng)
körülmény
főnév
- adottság, helyzet, tény, állapot, kondíció, feltétel, kikötés, lehetőség, sajátosság, környülállás (tájnyelvi)
- részlet, mozzanat, tényező, momentum
lusta
melléknév
- tunya, rest, henye, lomha, naplopó, renyhe, tohonya, lajhár, tespedt, semmittevő, semmirekellő, tétlen, dologtalan, munkátlan, dologkerülő, munkakerülő, császárlustája (tájnyelvi), langallóleső (tájnyelvi), lazsa (tájnyelvi), szuszma (tájnyelvi) Sz: a dolognak a könnyebb végét keresi; addig alszik, míg a hasára nem süt a nap; a föld terhe; annak jó volna, hogy Bécsbe a vásárra tetűt hajtson; aratás idején megfagy a munkában; billeg-ballag, meg-megáll; büdös neki a munka; egész nap a háti bőrön; elmenne a munka temetésére; este virrad neki; fázik, mikor búzát arat; friss, mint az ólommadár az iszapban; fürge, mint a döglött sajtkukac; hasára süt a nap; jó lenne tetűpásztornak; kutyavér van benne, mint a palócban; lusta, mint a dög; lusta, mint a lajhár; magával hordozza a széket; megkergette a varasbéka; nem öli meg az ördögöt; nem tér a dolog a nyakába; nem töri össze a hámfát; nyámmog, mint az ökör a sásos szénán; olyan friss, mint a pépbe esett légy; serény, mint a malom legalsó köve; sír a kezében a munka; tavaszi idejét az ágyban elhenyélte, őszit ispotályban örömest töltötte; tegnapi sár a csizmáján; többet dolgozna két nap, mint egy nap; vasszöget vár, mint a bivaly
- hétalvó, álmos, álomszuszék, álomtáska (tájnyelvi), aluszékony, álomkóros, Mátyás lustája
- (lépés): lomha, nehézkes, kényelmes, komótos (bizalmas)
meggyengül
ige
- elgyengül, ellankad, sorvad, megtörik, meghervad, megtörődik
- megfogyatkozik, megcsappan, lehanyatlik
- alábbhagy, ellanyhul, lelohad
kegy
főnév
- jóindulat, jóakarat, pártfogás, leereszkedés, grácia (régies)
- (régies): kegyelem, irgalom, malaszt, bocsánat
- részvét, hajlandóság
keresztút
főnév
- útkereszteződés, útkeresztezés, általút (régies)
- válaszút
- via crucis (idegen), kálvária, kálváriajárás, keresztjárás, hányattatás
megjósol
ige
- megjövendöl, prognosztizál, megmond, jövendőt mond, előrevet, kártyát vet, kivet, elémond (tájnyelvi), anticipál (idegen)
- kikövetkeztet, sejt, megsejdít, megérez, kiokoskodik
- jelez
melankolikus
melléknév
- bánatos, bús, szomorú, búbánatos, rosszkedvű, mélabús, búskomor, borongós, borús, örömtelen, lehangolt, levert, reményvesztett, csüggedt, búvalbélelt, elégikus, deprimált, kedélytelen, kedélybeteg, bánatbeteg (tájnyelvi), pesszimista, borúlátó
birizgál
ige
- piszkál, babrál, motoz, fogdos, nyúlkál (valamihez), búgat (tájnyelvi), buzerál (szleng), nyektet (tájnyelvi), toszogat (tájnyelvi), játszik (valamivel)
- (valami valakit): nyugtalanít, bosszant, háborgat, aggaszt
- feszeget, firtat
makacsság
főnév
- önfejűség, megátalkodottság, akaratosság, csökönyösség, konokság, nyakasság, hajthatatlanság, perszisztencia (idegen)
- trucc (bizalmas), dac, durca (bizalmas), engedetlenség
letört
melléknév
- levert, megtört, nyomott, szárnyaszegett, búvalbélelt (tréfás), deprimált, letargikus, csüggedt, elcsüggedt, reményvesztett, rezignált, desperált (idegen), desperátus (idegen), lehangolt, lehangolódott, elkedvetlenedett, kedvetlen, kedveszegett, kedélytelen, lehervadt (bizalmas), rosszkedvű, szomorú, bánatos, elesett, lógatja a fejét, lógatja az orrát, elengedi fülét-farkát, konya (tájnyelvi)
- elszegényedett, lecsúszott, levitézlett, tönkrement, deklasszált (idegen)
megbotlik
ige
- meginog, megtántorodik, megtoklik (tájnyelvi)
- félrelép, ballépést követ el, eltévelyedik, megbicsaklik
- téved
nekilát
ige
- nekifog, elkezd, hozzáfog, hozzálát, munkához lát, nekiáll, nekiveselkedik, nekidurálja magát (bizalmas), nekigyürkőzik, belefog, belekezd, nekikezd, nekirugaszkodik, nekikavarodik (tájnyelvi), felköti a gatyáját (bizalmas), megfogja a melót (szleng), ráver (szleng), ráhajt (bizalmas)
kritikus I.
melléknév
- bíráló, vizsgálódó, boncolgató, gáncsoskodó, szőrszálhasogató, hiperkritikus (pejoratív)
- vitás, vitatott, válságos
- döntő, súlyos, meghatározó