osztag szinonimái

főnév
  • kommandó, különítmény, alakulat, szakasz, raj, őrs, csoport, osztály (régies), brigád, csapat, trupp (régies), banda, részleg, egység

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ropog

ige
  • pattog, csattog, durrog, csetereg (tájnyelvi)
  • csikorog, recseg, reccsen
  • ég
  • zizeg, suhog
  • kattog, csattog, dörög, kelepel, kerepel

kombájn

főnév
  • arató-cséplő gép
  • bányakombájn
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a osztag szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

odamenet

határozószó
  • odaúton

motiváció

főnév
  • indíték, indítóok, indok, hajtóerő, lökés, rugó
  • ösztönző, kiváltó

mindvégig

határozószó
  • fogytig (régies), véges-végig, végig, utolsó leheletéig, mindhalálig, a végsőkig, utolsó csepp véréig, holtig, mindig, váltig

meglesz

ige
  • létrejön, keletkezik, előáll, elkészül, végbemegy, megvalósul, teljesedik (régies), kilesz (tájnyelvi)
  • megszületik
  • előkerül, megvan, megkerül, rendelkezésre áll
  • elér, felér, megüt (mértéket), megfelel

operaház

főnév
  • dalszínház, dalműszínház (régies), opera

padló

főnév
  • padlózat, padozat, pádimentum (régies), padlat (régies), palló (tájnyelvi)

lövedék

főnév
  • töltény, puskagolyó, golyó, sörét, töltet (régies), hákámalac (szleng)
  • (régies): hajítófegyver

leveles

melléknév
  • zöldellő, lombos
  • lemezes, réteges, lamellás (szaknyelvi)
  • vágatlan (dohány)
  • összehajtogatott (tészta)
  • százrétű (gyomor)
  • (régies): levelező
  • (tájnyelvi): bűnös, ludas (bizalmas), hibás, vétkes
  • (régies): gyalázatos, hiteszegett (régies), számkivetett

kártevő

melléknév
  • kártékony, károkozó, károsító, kárkondító (tájnyelvi), kászma (tájnyelvi)
  • diverzáns (idegen)

marat

ige
  • éget (szaknyelvi), kiold (szaknyelvi), etet, étet (régies), macerál (régies)

papsajt

főnév
  • papsajtmályva, mezei mályva, mályva
  • (tájnyelvi): kenyér

pliszé

főnév
  • berakás, hajtás, redőzés
  • ránc, redő

elővigyázatlan

melléknév
  • meggondolatlan, figyelmetlen, könnyelmű, nemtörődöm, óvatlan, hebehurgya, szeleburdi, hűbelebalázs (bizalmas), gondatlan, megfontolatlan, elhamarkodott, szeles, kelekótya, szeleverdi (tájnyelvi)

szár

főnév
  • inda, kacs, kocsány, törzs, törzsök (régies), gally, vessző, csuta (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): kukoricaszár
  • (tájnyelvi): lábszár
  • alsókar
  • nadrágszár, harisnyaszár
  • (tájnyelvi): nyél
  • pipaszár, tollszár

rongyrázás

főnév
  • hivalkodás, felvágás, flancolás (bizalmas), flanc (bizalmas)

osztatlan

melléknév
  • csonkítatlan, csorbítatlan, hiánytalan, egy, egész, egységes, tagolatlan, ép, érintetlen, teljes, tökéletes
  • általános, egyhangú, egynemű

odaát

határozószó
  • túloldalt, túlnan (tájnyelvi), túl, átellenben
  • a szomszédban(tájnyelvi)

összegyűr

ige
  • ráncol, összeráncol, eldörzsöl (tájnyelvi), rücsköl (tájnyelvi)

ringyó

főnév
  • szajha, kurva (durva), utcalány, utcanő, örömlány, prostituált, prosti (szleng), céda, lotyó (durva), cafka (szleng), cafat, rima (tájnyelvi), ribanc (durva), sarkcsillag (szleng), cemende (tájnyelvi), canga (tájnyelvi), csörgőskörmű (tájnyelvi), dajna (tájnyelvi), szotyka (tájnyelvi), repedtsarkú (durva), kéjnő (régies), hetéra (választékos), kurtizán (választékos), közszemély (régies) Sz: minden ember szekere; bérbe adta a szitáját; éjjeli-nappali nimfa; félre faroló rossz szerszám; hét vármegyének szolgálója; sarkon kurva, lábhegyen szajha; uratlan menyecske

önérzet

főnév
  • önbecsülés, öntudat, önértékelés, méltóságérzet, méltóság, méltóságtudat, büszkeség
  • kivagyiság (tájnyelvi), rátartiság, gőg

munkaképtelen

melléknév
  • keresőképtelen, szolgálatképtelen (szaknyelvi), dologképtelen (tájnyelvi), dologtehetetlen (tájnyelvi), hasznavehetetlen, beteg, tehetetlen, rokkant, fogyatékos, nyomorék, béna, gyenge

összetevő

főnév
  • alkotórész, alkotóelem, komponens (szaknyelvi), alkatrész, rész, elem, tényező, faktor

romantika

főnév
  • romanticizmus
  • kalandvágy, regényesség, érzelmesség, álmodozás, rajongás