megszállott szinonimái

melléknév, főnév
  • fanatikus, rajongó, szenvedélyes, vakbuzgó, mániákus, mániás, megrögzött, bigott
  • ördöngös, tébolyodott

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

dördül

ige
  • durran, dörren, robban, csattan, detonál, pukkan, elsül (fegyver), dörög

röppen

ige
  • fölrepül, felszáll
  • villan, felvillan
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megszállott szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megkap

ige
  • hozzájut, megszerez, elér, átvesz, elnyer (választékos), kivív, kiérdemel (választékos), birtokába jut, szert tesz, megkaparint, kieszközöl
  • részesül, részesedik, kap, megilleti, élvez
  • átvesz, kézhez kap
  • elér, létrehoz, megvalósít
  • (betegséget): elkap, felszed (bizalmas), összeszed (bizalmas)
  • megragad, megmarkol, megfog, megszorít
  • megharap, megmar, beleharap
  • megéget
  • magával ragad, meghat, lenyűgöz, megbabonáz (választékos), elbűvöl, elvarázsol (választékos)

leüt

ige
  • lever, ledob, lelök, ledönt, lesodor, letaszít, lekatancol (tájnyelvi), lekavar (tájnyelvi), lezuhít (tájnyelvi)
  • (ütéssel): leválaszt, levág, lecsap
  • leterít, lebunkóz, agyonüt, letaglóz, lesújt, földre terít, kifektet (szleng), megborít (szleng), padlót fogat (valakivel) (szleng)
  • lecsalaváz (szleng)
  • (figurát): kiüt, leszed, levesz
  • (földbe): rögzít, lever, lezuhol (tájnyelvi)

lelő

ige
  • ledurrant (bizalmas), lepuffant, lepuskáz (régies), leszed (szleng)
  • agyonlő, szitává lő, elejt, leterít, megöl
  • (poént): elront
  • elcsíp, elhalász, elhappol (bizalmas)

közellátás2

főnév
  • rövidlátás, miópia (szaknyelvi)

megóv

ige
  • megkímél, mentesít, megőriz, megment, gondoz, karbantart, konzervál
  • megoltalmaz, megvéd, megvédelmez
  • óvást emel, megóvatol (szaknyelvi)

mieink

főnév
  • hozzátartozóink, rokonaink

zavarodott

melléknév
  • zavaros, üledékes, felkavart, zákányos (tájnyelvi), kusza
  • bizonytalan, tanácstalan, tétova, határozatlan, dadogó, hebegő, hüledező, megrökönyödött, meghökkent, megdöbbent, elképedt, ijedt, piruló Sz: azt sem tudja, fiú-e vagy lány
  • háborodott, hibbant, ütődött (bizalmas), bomlott, zavart, bolond, elmebeteg, tébolyodott, őrült, eszeveszett, eszelős, tökéletlen
  • kába, elbódított, narkotizált (szaknyelvi)

kísérleti

melléknév
  • tudományos, tapasztalati, kutatási, vizsgálati, empirikus, experimentális (idegen), teszt-, kémleleti (régies)
  • vizsgált
  • próbaképpeni, időleges, átmeneti, ideiglenes, provizórikus (idegen)

kimér

ige
  • megmér, lemér, adagol, oszt, feloszt, szétoszt, kiporcióz, aránylagoz (régies)
  • árusít, árul, elad
  • kiszámít, kicentiz, kicövekel, kiparcelláz, meglép (régies), kilép
  • kiszab, (feladatot) kiró, kivet, megállapít, meghatároz, határoz

hasadék

főnév
  • hasadás, rés, nyílás, lyuk, lék, repedés, repedék (régies), hézag, mélyedés, barázda, fissura (idegen), stoma (szaknyelvi), nyiladék (régies)
  • szurdok, szakadék, völgy, völgyszoros, törés, vágány (régies), hegyszoros, kanyon, vízmosás, meredély (választékos), hasadály (tájnyelvi), mélység, völgyeleg (tájnyelvi)

kivilágít

ige
  • átfénylik, kiszűrődik, kitűz, kisüt
  • fénybe borít, illuminál (választékos), kivilágosít (régies)

miskulancia

főnév
  • (bizalmas): csalafintaság, mesterkedés
  • (szleng): izé, hogyishívják (bizalmas), cugehőr (bizalmas), hóbelevanc (bizalmas), szakramentum (régies)

nászajándék

főnév
  • móring (régies), jegyajándék, hozomány

csáva

főnév
  • pác, bőrpác, csávázólé, cserzőlé, cserlé, tímárcser (régies)
  • (tájnyelvi): moslék
  • (kifejezésben): baj, szerencsétlenség, galiba, slamasztika, pác, kutyaszorító

portyázik

ige
  • martalóckodik, rabol, fosztogat
  • megrohan, rajtaüt
  • bolyong, csapong
  • kóborol, kalandozik, cirkál

őrlődik

ige
  • töredezik, kopik
  • darálódik
  • emésztődik, gyötrődik, kínlódik, rágódik, eszi magát(bizalmas)

megszédül

ige
  • elszédül, elbódul, megfordul a világ (valakivel), elkábul, elkámpicsorodik (tájnyelvi), megkortyan (tájnyelvi)
  • megőrül, elmegy az esze

megijeszt

ige
  • megrémít, megrémiszt, megriaszt, megfélemlít, elbátortalanít, félemlít (régies), ráijeszt, elijeszt, elriaszt, visszariaszt, visszarettent, megrettent, elrettent, megdermeszt, elrémít, elképeszt, halálra rémít, rémületbe ejt, elrémiszt, ráhozza a szívbajt (szleng), ráhozza a frászt (szleng), megdöbbent, elborzaszt, dobbant (régies), konsternál (régies), megrezzent, megijeget (tájnyelvi), megrajcsúroztat (tájnyelvi), megrezzeget (tájnyelvi), megvakkant (tájnyelvi)

mentalitás

főnév
  • észjárás, gondolkodásmód, szellemiség, lelkület, életfelfogás, nézet, meggyőződés, viselkedés, vélekedés, beállítottság, hajlam, elképzelés

önérzet

főnév
  • önbecsülés, öntudat, önértékelés, méltóságérzet, méltóság, méltóságtudat, büszkeség
  • kivagyiság (tájnyelvi), rátartiság, gőg

megtöm

ige
  • telegyömöszöl, megtömköd, teletömköd, telenyomkod, teleduggat, teledugdos, megtölt, telerak, meggyöm (tájnyelvi), eltölt, megduggat (tájnyelvi)
  • telezsúfol, megpakol
  • megetet, jóllakat
  • (szleng): közösül, megdug (szleng)

lírai

melléknév
  • bensőséges, érzelmes, érzelemdús, idillikus
  • költői, poétikus

mértan

főnév
  • geometria, térmértan, földmértan
  • mértanóra

öregít

ige
  • vénít, korosít