maroknyi szinonimái
melléknév
- maréknyi, kevés, kicsi, kis, öklömnyi
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
rossz I.
melléknév
- egészségtelen, elhasználódott, ártalmas, romlott, bűzhödt, büdös, poshadt, állott, záp, ízetlen, keserű, émelyítő, kellemetlen, avas, orrfacsaró, áporodott, dögletes, szennyezett
- kedvezőtlen, hátrányos, alkalmatlan (időpont)
- veszteséges, szerencsétlen, káros
- levert, letargikus, csüggedt, bús, bánatos, búskomor, szomorú, mísz (bizalmas)
- barátságtalan, ellenséges
- (magatartás): komisz, gonosz, rosszindulatú, rosszakaratú, aljas, alávaló, galád, elvetemült, tré (idegen)
- ledér, léha, kicsapongó, feslett, elhíresült, parázna, becstelen, hírbeli (tájnyelvi)
- rosszalkodó, szófogadatlan, helytelenkedő (tájnyelvi)
- fegyelmezetlen, pajkos, csintalan, rakoncátlan, vásott, pajzán, rendetlen, csibész
- összeférhetetlen, kibírhatatlan
- bántó, sértő
- vacak, ócska, silány, gyatra, használhatatlan, eladhatatlan, alkalmatlan, pocsék, hitvány, gyenge, kopott, rozoga, rongyos, elnyűtt, értéktelen, bóvli, olcsó, kritikán aluli, förtelmes
- durva, bárdolatlan, csiszolatlan, kibírhatatlan, bántó, sértő, csapnivaló, illetlen
- csúnya, rút, rusnya, ocsmány
- téves, hibás, elhibázott, fals
megemészt
ige
- feldolgoz
- leküzd, túljut (valamin), felemészt, felhasznál
- elkölt (régies), fogyaszt (régies), elfogyaszt (régies)
- elsajátít, megtanul, megért, magáévá tesz
- (tűz): elhamvaszt, eléget
- tönkretesz, elpusztít, megsemmisít
- (tájnyelvi): elemészt, megöl, pusztít, megmérgez
kisugárzás
főnév
- kibocsátás, kiáradás, szétáradás, kiáramlás, kilövellés, kiömlés, kiválás, eradiáció (idegen), irradiáció (idegen), emanáció (idegen), emisszió (szaknyelvi)
megjelöl
ige
- kiemel, hangsúlyoz, megjegyez (régies), pécéz (régies), meghatárol (régies), kihatárol (tájnyelvi)
- rányomja a bélyeget, rásüti a bélyeget, megbélyegez (pejoratív), billogoz (szaknyelvi), stigmatizál
- kijelöl, megszab, megvon, előír, előirányoz, diktál, meghatároz, megnevez, megállapít, rögzít, szabályoz, kifőz (választékos), indigitál (régies), denotál (idegen)
véglegesít
ige
- állandósít, állandóvá tesz, stabilizál, rögzít, megerősít, fixál, bebiztosít, tutira csinál (szleng)
- befejez, elkészít, lezár
- kinevez
káva
főnév
- perem, szél, karima, kámva (régies)
- párkány, váz, kerítés
- (szaknyelvi): ajtótok
- ablaktok
- (régies): gúzs, vessző
gőz
főnév
- kigőzölgés, pára, vízgőz, vízpára, dunszt (bizalmas)
- gőzfürdő, gőzkamra
- borgőz, mámor
- lendület, erő
kettévág
ige
- kettéoszt, félbevág, kettémetsz, kettészel, kettéhasít, megfelez, felez, elvág, közepétől metsz (régies)
megmozgat
ige
- megforgat, megkavar, mozgásba hoz, megráz, felkavar, megbolygat
- átrak, áthord
- ösztönöz, ösztökél, serkent, buzdít, biztat, aktivizál, agitál, megindít
mentalitás
főnév
- észjárás, gondolkodásmód, szellemiség, lelkület, életfelfogás, nézet, meggyőződés, viselkedés, vélekedés, beállítottság, hajlam, elképzelés
összevissza I.
határozószó
- ide-oda, erre-arra, keresztül-kasul, tél-túl (tájnyelvi), jobbra-balra (tájnyelvi), mindenfelé
- rendetlenül, válogatás nélkül, rendszertelenül, rendezetlenül, egymás hegyén-hátán, átabotába (tájnyelvi), tővel-heggyel (tájnyelvi)
- zavarosan, ellentmondásosan Sz: tővel-heggyel össze
- (bizalmas): összesen, összevéve (tájnyelvi), összevetve, egybevéve, együttesen
nővér
főnév
- leánytestvér, nőtestvér, néne (tájnyelvi)
- nővérke, ápolónő, betegápolónő, gondozónő, asszisztensnő
- apáca, szerzetesnő, soror (régies)
locsol
ige
- meglocsol, önt, öntöz, esőztet, permetez, fecsel (tájnyelvi), mocsolkodik (tájnyelvi)
- locsolkodik, öntözködik, öntöz
- (bizalmas): (férfi) vizel, pisil, csurgat, kisdolgozik (bizalmas), csövel (tréfás), pislant (tréfás)
- hugyozik (durva), pisál (durva)
megfejtés
főnév
- megoldás, nyitja (valaminek), magyarázat, kifejtés, válasz, felelet, tisztázás
- kulcs, kód
küld
ige
- meneszt, szalaszt, szalajt (tájnyelvi), ugraszt, rendel, indít, ereszt, (levelet) megereszt (bizalmas)
- expediál (szaknyelvi), kiküld, elküld, elmozdít, elbocsát, nyugdíjaz
- kijelöl, megválaszt, deputál (idegen), vezényel (valahova)
- vitet, juttat, irányít, utal
- (szaknyelvi): odadob, odaüt, odarúg