meghallgatás szinonimái

főnév
  • kihallgatás, audiencia (régies), udvarlás (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

lealacsonyít

ige
  • megaláz, megszégyenít, leforráz, csúfol, megsért, kisebbít, degradál, devalvál (idegen), profanál (választékos)
  • lealjasít, aljasít, barmít (régies), lezülleszt

munkaképtelen

melléknév
  • keresőképtelen, szolgálatképtelen (szaknyelvi), dologképtelen (tájnyelvi), dologtehetetlen (tájnyelvi), hasznavehetetlen, beteg, tehetetlen, rokkant, fogyatékos, nyomorék, béna, gyenge
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a meghallgatás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megaláztatás

főnév
  • megszégyenítés, Canossa-járás, pofon

légáramlás

főnév
  • szél, légjárás, légáramlat, légmozgás, levegőáramlás, levegő, huzat, cúg (bizalmas), ájer (tájnyelvi), ájerluft (tájnyelvi), dér (tájnyelvi)

lanka

főnév
  • lejtő, domboldal, hegyoldal, ereszkedő, bigecs (régies), lonka (régies)

korábban

határozószó
  • régebben, régen, réges-rég, egykor, egykoron, hajdanában, valaha, valamikor, azelőtt, előzőleg, annakelőtte, addigelé (régies)

megerősödik

ige
  • megizmosodik, megedződik
  • erőre kap, lábra kap, összeszedi magát, megiperedik (tájnyelvi)(bizalmas)
  • meghízik, kitelik, kigömbölyödik, megvállasodik, megtestesedik, kipofásodik (tájnyelvi), kicombosodik (szleng)
  • konszolidálódik, megszilárdul
  • (gyanú): bizonyossá válik, bebizonyosodik

megvág

ige
  • belevág, belemetsz, megmetsz, megnyisszent (tájnyelvi), felhasít, elvág
  • megszeg
  • felvág, összevág, darabol, felaprít, megszeg
  • (szleng): megkopaszt, kicsal, megfej (szleng), pumpol (bizalmas), kiuzsoráz (bizalmas), levág (szleng), meghúz (bizalmas)
  • (szleng): megbuktat, elhúz (bizalmas), elránt (bizalmas)

virágtartó

főnév
  • váza
  • virágállvány

kifakad

ige
  • felfakad, megnyílik, kipörsen, kipattogzik, felreped
  • kibuggyan, fakad
  • kifeslik, kifesel, kinyílik, kibomlik, megpattan, kibarkázik, kibimbózik, kinő, kikel, kisarjad, kihajt, kicsírázik
  • felfortyan, felcsattan, kirohan, kiborul (bizalmas), kipakol (szleng), odamond Sz: megmondja a magáét; kiborítja a bilit
  • kitör (valamiből), kiszakad, kiszalad

kézikönyv

főnév
  • segédkönyv, vezérkönyv, kalauz, vademecum (idegen), repetitórium (idegen), kompendium (idegen)
  • tankönyv

haj1

főnév
  • hajzat, bozont, lobonc, grabanc, rőzse, szénaboglya (tréfás), sörény (bizalmas), háré (szleng), toll (szleng), szőr (szleng), séró (szleng), üstök (régies)
  • paróka, vendéghaj
  • frizura, hajviselet

kimért

melléknév
  • kiszabott, kijelölt, kiosztott, kirótt
  • kiszámított, meghatározott, kiporciózott, rádiktált (régies), aránylagos (régies)
  • távolságtartó, feszes, merev, hűvös, fagyos, tartózkodó, zárkózott, hivatalos, rezervált, szertartásos, pedáns, rideg, szigorú, lélektelen

mellőzés

főnév
  • félreállítás, félretétel, kihagyás, kizárás, bojkott, elbocsátás, felmentés
  • visszautasítás, elutasítás, tartózkodás, elhagyás, mulasztás, elengedés, hátrány, ignorálás (idegen)

mosnivaló

főnév
  • szennyes, cula (tájnyelvi)

bűnös I.

melléknév
  • istenkáromló, erkölcstelen, tisztátalan

penetráns

melléknév
  • (bűz): átható, orrfacsaró, kellemetlen

ólom

főnév
  • feketeón (régies), plumbum (szaknyelvi)

meghatalmazás

főnév
  • megbízás, engedély, felhatalmazás, feljogosítás, jogosultság, illetékesség, hozzájárulás, jóváhagyás, megerősítés, kijelölés, megbízatás, jogosítvány, akkreditálás (szaknyelvi), prokúra (idegen), meghatalmazvány (régies), kinevezés

mechanizál

ige
  • gépesít, automatizál, motorizál, villamosít
  • elgépiesít, gépiessé tesz

megrozsdásodik

ige
  • berozsdásodik, korrodál, megrágja az idő vasfoga, megeszi a rozsda

odautazik

ige
  • odamegy

megkettőz

ige
  • kettőztet, megdupláz, megkétszerez, duplikál (idegen)

lehetőleg

határozószó
  • lehetőség szerint, ha mód van rá, amennyiben, lehetőképpen (régies)

megszűnik

ige
  • véget ér, befejeződik, elmúlik, elévül, elenyészik, megsemmisül, felbomlik, eloszlik, elhárul, széthull, lejár, lezáródik, eláll, elül (lárma), elcsitul, elsimul, felszámolódik, lelohad, abbamarad, megáll, megszakad
  • feloszlik, becsuk (üzlet)
  • (régies): elhallgat, elnémul

oldalborda

főnév
  • (bizalmas): feleség, hitves, házastárs, nej, asszony, hátizsák (szleng), oldalkocsi (szleng)