mátka szinonimái

főnév
  • menyasszony, menyasszonyjelölt, jegyes, ara (régies), választott, jövendőbeli
  • (régies): vőlegény, kedves, szerető

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

füzes

főnév
  • fűzfaerdő, fűzfaliget, fűzfaberek, rekettyés (tájnyelvi)

ellenkezőleg

határozószó
  • inkább, sőt, másként, fordítva
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a mátka szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

macskaszem

főnév
  • jelzőszem, jelzőlámpa, prizma, fényvisszaverő

kutyaól

főnév
  • kutyaház, eból, eblak
  • (szleng): őrbódé

közölnivaló

főnév
  • közlendő, mondanivaló

kitermel

ige
  • felszínre hoz, feltár, kifejt, kibont, kibányász, kinyer
  • kiaknáz, kimerít, hasznosít
  • gyárt, kihoz (bizalmas), előállít
  • létrehoz, kifejleszt, megalkot, kialakít, előidéz

maratoni

melléknév
  • hosszan tartó, elhúzódó, vég nélküli, véget nem érő

meglepetés

főnév
  • meglepődés, csodálkozás, csodálat, bámulat, zavar, ámulat, elképedés, hüledezés, meghökkenés
  • ajándék, kedveskedés, figyelmesség

vendéglátás

főnév
  • megvendégelés, trakta (bizalmas), vendégség, lakoma, szíveslátás, jóltartás

kereskedő

főnév
  • üzletember, nagykereskedő
  • kiskereskedő, viszonteladó, kalmár, boltos, kufár, nepper, kupec, tőzsér (régies), kofa, szatócs (régies), vásáros, vándorkereskedő, házaló, árucserélő, liferáns (idegen), üzér
  • elárusító, árus, eladó
  • üzletkötő

kelet2

főnév
  • keltezés, dátum

gyakorlatias

melléknév
  • operatív, praktikus, gyakorlati, hasznos, pragmatikus, célszerű, ténybeli, reális, használható, megvalósítható, keresztülvihető
  • ügyes, üzleties, épkézláb, józan, életrevaló, talpraesett

kiáll

ige
  • előáll, előreáll, előrenyúlik, kiugrik, elugrik, kiszögellik, kiszökell, kinyúlik, kiemelkedik, kimagaslik, kidudorodik, kidagad, kimered, kidülled, kigúvad, kidomborodik Sz: kiáll, mint az istenátkozta tüskén a tövis
  • kilép, kiválik
  • megmérkőzik, megküzd, összecsap, szembeszáll, birokra kel, ölre megy, összeméri az erejét
  • síkraszáll, exponálja magát, harcol, szót emel, védelmére kel, támogat
  • (fájdalom): megszűnik, elmúlik
  • kibír, elvisel, túlél, tolerál, tűr, eltűr, megáll, átesik, keresztülmegy
  • elszenved, aláveti magát (valaminek)

megpofoz

ige
  • felpofoz, megver, felképel, pofon üt, arcul üt, pofoz, nyaklevest ad (bizalmas), bérmál (tájnyelvi), fejbekel (tájnyelvi), megnyakal (tájnyelvi), lekever egyet (bizalmas), ad egy fülest (bizalmas), beakaszt egyet (szleng), bemos egyet (szleng), betámaszt egyet (szleng)

mérnök

főnév
  • inzsellér (régies), földmérő, kultúrmérnök, ködvágó (tájnyelvi)

bolygó I.

melléknév
  • bolyongó, bujdosó, tévelygő, csavargó, kalandozó, kalandor, barangoló, csatangoló, kóborló, kódorgó, hányt-vetett, száműzött, bolygatag (régies)

paktum

főnév
  • szerződés, egyezség, egyezmény, szövetség, megegyezés, megállapodás, kiegyezés, alku, konszenzus (idegen), konkordátum (idegen)

nyelvtan

főnév
  • grammatika (idegen)
  • nyelvtanóra, édes mamanyelv (szleng), nyelvike (szleng), nyelvtörő (szleng), nyúztan (szleng)

maxima

főnév
  • jelige, jelmondat, szlogen, mottó
  • alapgondolat, alaptörvény
  • életszabály, életelv

lucerna

főnév
  • csigacső (tájnyelvi), németlóhere (tájnyelvi)

meggyullad

ige
  • meggyúl, kigyullad, felgyullad, belobban, fellobban, gyappan (tájnyelvi), meglobban (tájnyelvi), tüzet fog, lobot vet, lángra kap, lángra lobban, belekap a láng, lángba borul
  • kigyullad, felgyúl
  • (bizalmas): megsül, megég, melege van, csorog róla a víz (bizalmas)

nőstény

főnév
  • anyaállat
  • (durva): nő, asszony, feleség, szerető

megbirkózik

ige
  • megküzd, szembeszáll, legyőz, leküzd, úrrá lesz, megold, megfejt (valamit)
  • boldogul, bír, elbánik (valakivel, valamivel), elbír (valamit)

lábtörlő

főnév
  • lábszőnyeg, előke (tájnyelvi)

megjár

ige
  • megtesz, bejár, végigjár, legyalogol, bekóborol, bebolyong, bebarangol
  • beutazik, megfordul, jár-kel, végigvándorol, felfedez
  • (bizalmas): pórul jár, rosszul jár, ráfizet (bizalmas), rajtaveszt, ráfázik (szleng), ráfarag (szleng), befürdik (szleng), koppan (szleng), ráfagy (szleng), rossz boltot csinál, kihúzza a gyufát (szleng), pléhre csúszik (szleng), megégeti a száját
  • (tájnyelvi): behatol, átjár, áthat

nyavalyás

melléknév
  • beteges, kórságos (régies), nyeszlett, nyamvadt, nyomorult (régies)
  • (régies): epilepsziás, nyavalyatörős
  • haszontalan, vacak, istenverte (pejoratív), átkozott, alávaló, utálatos, nyomorult, hitvány, megveszekedett