nyavalyás szinonimái

melléknév
  • beteges, kórságos (régies), nyeszlett, nyamvadt, nyomorult (régies)
  • (régies): epilepsziás, nyavalyatörős
  • haszontalan, vacak, istenverte (pejoratív), átkozott, alávaló, utálatos, nyomorult, hitvány, megveszekedett

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

nyalánkság

főnév
  • csemege, édesség, finomság, desszert, nass (bizalmas), ínyencség, ínyencfalat, delikatesz, cukmisság (tájnyelvi)
  • torkosság, pákosztosság (tájnyelvi)

csüggedés

főnév
  • reményvesztés, reménytelenség, kétségbeesés, lankadás, lemondás, levertség, letörtség, lehangoltság, szomorúság, bánat, mélabú, búskomorság, melankólia, depresszió, deprimáltság, letargia
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a nyavalyás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nejlon

főnév
  • műszál
  • (jelzőként): műszálas, műanyag

melléklet

főnév
  • csatolmány, toldalék, pótlás, pótlék, kísérő (irat), tartozék, záradék, függelék, appendix (régies), affixum (régies), kiegészítés, toldás, járulék
  • pótkötet

megszüntet

ige
  • befejez, véget vet, eltöröl, berekeszt, eloszlat, elhárít, kiküszöböl, szupprimál (idegen), érvénytelenít, érvénytelenné tesz, felszámol, likvidál, sztorníroz
  • (fájdalmat): csillapít, enyhít
  • (betegséget): gyógyít, orvosol
  • (vérzést) elállít
  • használaton kívül helyez, hatályon kívül helyez, hatálytalanít, annullál (idegen), betilt
  • félbeszakaszt, szüneteltet, megszakít, felfüggeszt

mászik

ige
  • kúszik, csúszik, araszol
  • fölmászik, felkapaszkodik, hág, felkúszik, kecmereg (tájnyelvi), mászkodik (tájnyelvi)
  • kapaszkodik, húzódzkodik
  • cammog, vánszorog, vonszolja magát
  • (idő): múlik, ólomlábakon jár

nincstelen

melléknév, főnév
  • koldusszegény, koldus, vagyontalan, pénztelen, földtelen, éhenkórász, nyomorgó, nyomorult, nélkülöző, szűkölködő, földönfutó, ágrólszakadt, csóró, semmitlen (tájnyelvi) Sz: szegény, mint a templom egere

ostor

főnév
  • korbács, szíj, flagellum (szaknyelvi), marokvessző (régies)
  • csapás, büntetés

legfőképpen

határozószó
  • leginkább, elsősorban, különösképpen, jobbára, túlnyomórészt, főleg, leggyakrabban, kiváltképpen, többnyire, fölötte, par excellence (idegen), dandárján (tájnyelvi), nagyobbadán (tájnyelvi)

látcső

főnév
  • távcső, messzelátó, gukker (bizalmas), kukker, kukucska (régies), látszer (régies), binokular (idegen), teleszkóp

járgány

főnév
  • (bizalmas): jármű, gépjármű, autó, kocsi, tragacs (szleng), verda (szleng), pléhláda (szleng), taliga (szleng), kaszni (szleng), zatyó (szleng), szappandoboz (szleng)
  • (vasúti) hajtány (szaknyelvi)
  • csörlő (szaknyelvi), gugona

leolvas

ige
  • megállapít
  • felismer, kikövetkeztet
  • (pénzt): leszámol, leszámlál (tájnyelvi), megszámol
  • (tájnyelvi): megszüntet (rontást, varázslatot), távol tart

ömleszt

ige
  • (fémet): cseppfolyósít, olvaszt
  • formába önt
  • zúdít, áraszt, dönt, ont

pantomim

főnév
  • némajáték

élettelen

melléknév
  • halott, holt, elpusztult, kimúlt, megdöglött
  • üres, kopár, sivár, hideg, szürke, kietlen, lélektelen (választékos), unalmas, egyhangú, monoton, színtelen, vérszegény, szellemtelen, száraz, sótlan
  • szervetlen, anorganikus
  • kihalt, néptelen, elhagyott, elhagyatott, puszta

sógornő

főnév
  • sógorasszony, ángy (tájnyelvi), ángyi (tájnyelvi), ángyika (tájnyelvi), ángyó (tájnyelvi), édesnéne (tájnyelvi)

ramazúri

főnév
  • felfordulás, kavarodás, ribillió, zűrzavar, zrí (szleng), lárma, zsivaj, grimbusz (szleng), balhé (bizalmas), hepaj (bizalmas), kravál (régies), hűhó, jelenet, cirkusz, veszekedés
  • mulatozás, csendháborítás

nyelves

melléknév
  • feleselő, szájaskodó, szájas, éles nyelvű, pergő nyelvű, csataráló (tájnyelvi), pampula (tájnyelvi)
  • beszédes, cserfes, locsogó, csacska, csácsogó

nefelejcs

főnév
  • emlény (régies), myosotis (szaknyelvi), békaszemfű (tájnyelvi)

ó-láb

főnév
  • karikaláb, lőcsláb (tájnyelvi), görbe láb

ráfog

ige
  • ráirányít, rászegez, nekiszegez, rátart
  • gyanúsít, meggyanúsít, vádol, megvádol, bevádol, megrágalmaz, rágalmaz, bemárt (bizalmas), rákölt (régies), rászínel (régies), ráken, rámond, rásüt, ráhazudik (régies), imputál (régies)

nyomtat

ige
  • nyom
  • sajtol, présel
  • (tájnyelvi): csépel

menlevél

főnév
  • kísérőlevél, menetlevél
  • (régies): menedéklevél, nyugta (régies)
  • védlevél

opportunista

melléknév, főnév
  • megalkuvó, elvtelen, haszonleső, köpönyegforgató
  • alkalmazkodó

rákezd

ige
  • hozzáfog, belefog, elkezd, nekikezd, belekezd, hozzálát, nekilát, nekiáll