kelet1 szinonimái

főnév
  • napkelet, napfeljött (tájnyelvi)(tájnyelvi)

kelet2 szinonimái

főnév
  • keltezés, dátum

kelet3 szinonimái

főnév
  • kelendőség, keresettség, kapósság, futamat (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

végigvezet

ige
  • végigkísér, körülvezet, végigkalauzol
  • végighúzódik
  • elvezet, végigvisz
  • (elvet): kifejt, alkalmaz, levezet
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kelet szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kamra

főnév
  • éléskamra, élelemtár, spájz (bizalmas), éléstár, kamara (tájnyelvi)
  • mellékhelyiség, fülke
  • lomtár, sufni (bizalmas), kamara (tájnyelvi)
  • rekesz, üreg, szívüreg
  • (szaknyelvi): telep, thalamus (idegen)
  • (szaknyelvi): visszafejtés

ideig-óráig

határozószó
  • átmenetileg, időlegesen, ideiglenesen, időszakosan, alkalmilag, egyelőre

hozzászól

ige
  • beleszól, felszólal, megjegyez, észrevételt tesz, megemlít, említést tesz

hányszor

névmás
  • hány ízben
  • milyen sokszor

kas

főnév
  • méhkas
  • kaptár
  • kosár, puttony
  • (tájnyelvi): borítókosár
  • kocsiderék, szekérderék
  • (szaknyelvi): járószék
  • (szaknyelvi): szállítókas

kifáraszt

ige
  • agyonfáraszt, elfáraszt, halálra fáraszt, elcsigáz, kikészít (bizalmas), agyoncsigáz, kifullaszt, kitikkaszt, elgyötör, megvisel, elnyű (tájnyelvi), összetör, elgyengít, kimerít
  • meghajszol, túlhajszol, megerőltet, agyonterhel, kiszipolyoz, kizsigerel, kicsinál, kidögleszt

szekíroz

ige
  • zaklat, zargat, háborgat, kellemetlenkedik, piszkál, bosszant, bánt, idegesít, ingerel, hergel, nyaggat, abajgat, nyúz, macerál (bizalmas), molesztál, vegzál (régies), szekál (bizalmas), heccel, ugrat, csúfol, frocliz (bizalmas), zrikál (szleng), cseszeget (durva), buzerál (szleng)(valakiről)

gilice

főnév
  • vadgalamb, vadgerle, gerle, gerlice, gili (tájnyelvi), iglice (tájnyelvi), gelice (tájnyelvi)

galóca

főnév
  • amanita (szaknyelvi), keserűgomba (régies)

elidegeníthetetlen

melléknév
  • eladhatatlan, átruházhatatlan
  • elévülhetetlen, visszavonhatatlan, megtámadhatatlan, elválaszthatatlan, öröklött, velejáró, hozzátartozó

gyakorol

ige
  • ismétel, tanul, tréningezik, treníroz, edz, egzecíroz (régies), próbál, gyakorolja magát, készül
  • gyakornokoskodik
  • előidéz, kelt, kifejt
  • folytat, űz
  • praktizál

kikapós

melléknév
  • könnyűvérű, kicsapongó, ledér, könnyelmű, csélcsap, céda, kirúgó, feslett, vásott, balkörmű (tájnyelvi), szegrejáró (tájnyelvi)

kizsákmányolt

melléknév, főnév
  • elnyomott, kiuzsorázott, kiszipolyozott, kizsigerelt, kizsarolt, kihasznált

médium

főnév
  • közvetítő
  • tömegtájékoztatási eszköz
  • közeg

látszerész

főnév
  • szemüvegkészítő, látszerkészítő (régies), szemüveges (régies), optikus

kellemetlenkedik

ige
  • bosszant, alkalmatlankodik, akadékoskodik, okvetetlenkedik, ungorkodik (tájnyelvi), piszkálódik, szekál (bizalmas), szekíroz (bizalmas), vegzál (régies), furkálódik (tájnyelvi), nyaggat, molesztál, buzerál (szleng), zavar, háborgat, zaklat, nyúz, terhére van, terhel, borsot tör az orra alá, idegesít, mérgesít (valakinek)
  • (testrész, szerv): rendetlenkedik, rosszalkodik, rakoncátlankodik

kalap

főnév
  • kalpag, fejfedő, tökfedő (szleng), dekli (bizalmas), bré (idegen)

kezdődik

ige
  • kel, indul, nyílik, támad, kezdetét veszi, elkezdődik, megkezdődik, beáll, beköszönt, születik, felmerül, ered, fakad, kiindul, kezdekedik (tájnyelvi)

lakomázik

ige
  • vendégeskedik, bankettezik
  • lakmározik, eszik-iszik, falatozik, dőzsöl, tobzódik, hasát tömi, agyonzabálja magát (szleng), bepakol (szleng), bezabál (durva)

képzett

melléknév
  • tanult, iskolázott, művelt, kiművelt, mívelt (régies), kulturált, kiképzett, szakképzett, szakavatott, képesített, felkészült
  • jártas, gyakorlott, tapasztalt, tájékozott, hozzáértő, alkalmas, hivatásos
  • formált, alakított
  • származtatott, képzős

igazságtalan

melléknév
  • jogtalan, törvénytelen, méltánytalan, alaptalan (vád), elfogult, részrehajló, pártos (régies), törvénysértő, jogtipró, jogellenes, előítéletes, egyoldalú, tendenciózus (idegen), igaztalan
  • kivételező

kicsapongás

főnév
  • élvhajhászás, élvhajhászat, dorbézolás, dőzsölés, tivornya, lumpolás (bizalmas), orgia, bacchanália (választékos), tobzódás, iszákosság, bujaság, bujálkodás, züllés, excesszus (idegen), kilengés
  • féktelenkedés, szertelenkedés, túlkapás, zabolátlankodás, mértéktelenség, szabadosság

látatlanban

határozószó
  • látatlanul, vaktában, kapásból, találomra, blindre (bizalmas), ab invisis (idegen), in bianco (régies)