lomtár szinonimái

főnév
  • kamra, szerszámkamra, kamara (tájnyelvi), sufni (bizalmas), fülke, kacattár (bizalmas), cajgram (tájnyelvi), csetres (tájnyelvi), limbus (idegen), rumpelkammer (idegen)
  • (szleng): szertár, romtár (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tömény II.

főnév
  • töményital, rövidital, pálinka, szíverősítő (bizalmas)

elfajzik

ige
  • elüt, elhasonul, elhajlik
  • (tájnyelvi): (deszka) elvetemedik (tájnyelvi)
  • (régies): elfajul, elkorcsosul, elcsenevészedik, elhitványul, elsatnyul, elhasonlik (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a lomtár szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

lenyír

ige
  • megnyír, levág, lenyes, lestuccol (szaknyelvi), megkopaszt, lekopaszt, (kutyát) trimmel (szaknyelvi), leborotvál, leberetvál, lehúz, levesz, leszed, lenyiszál, lefajkol (tájnyelvi), lenyírdes (tájnyelvi)

körző

főnév
  • cirkalom (régies), cirkli (tájnyelvi)

kortyol

ige
  • iszogat, hörpint, szürcsöl

kikényszerít

ige
  • kierőszakol, kicsikar, kiprésel, kitapos, kiszorít, kizsarol, behajt, bevasal

levélszekrény

főnév
  • postaláda, levelesláda, postaszekrény, szekrény, levélgyűjtő szekrény

megbújik

ige
  • meghúzódik, meglapul, rejtőzik
  • dekkol (szleng), kushad (bizalmas), lapít, sunyít (tájnyelvi)

valamerre

határozószó
  • valahova
  • valahol

káplán

főnév
  • segédlelkész, papsegéd (régies), papbojtár (régies), fiókpap (tájnyelvi)
  • (régies): udvari pap (régies)

kábulat

főnév
  • kábultság, bódulat, bódultság, érzéketlenség, tompaság, szédülés, sopor (szaknyelvi), mákonyálom (régies), letargia, álomkór
  • ájultság, aléltság, eszméletlenség, önkívület, narkózis

gálic

főnév
  • szulfát, gálickő

kell

ige
  • muszáj, szükséges, szükségszerű, nélkülözhetetlen, elengedhetetlen, szüksége van (valamire)
  • kívánatos
  • tartozik (megtenni), köteles, kénytelen

megfelelően

határozószó
  • jól, helyesen, célszerűen, kellőképpen, kielégítően, megnyugtatóan, méltóképpen, illően, alkalmas módon

megszól

ige
  • leszól, becsmérel, befeketít, kibeszél, kipletykál (bizalmas), ócsárol, lepocskondiáz, megszapul (tájnyelvi), leugat (régies), elgáncsol (tájnyelvi), simfel (bizalmas), rempel (régies), szűr-szapul (régies) Sz: rossz hírét költi; szájára vesz; más pendelyét mossa; köszörüli a nyelvét (valakin)

betanul

ige
  • begyakorol, megtanul, elsajátít, bemagol, memorizál, emlékezetébe vés, beszajkóz, beverkliz (bizalmas), bevág (bizalmas), bebifláz (bizalmas), beemléz (régies), emlékezetébe ró (régies), beleokul (régies), benyal (szleng), beseggel (durva)

öntözőkocsi

főnév
  • locsolókocsi, locsolóautó

napraforgómag

főnév
  • szotyola, makuka (tájnyelvi), szotyi (bizalmas)

lótolvaj

főnév
  • lókötő, lócsiszár, lókupec Sz: ugrik a szíve, ha csikót lát

lelkület

főnév
  • érzület, temperamentum, jellem, lelkialkat, pszichikum, érzésvilág, belvilág (régies), lelkivilág, lelkűség (régies), mentalitás

másnap

határozószó
  • egy napra rá, következő napon, rá következő napon

nagyhatalom

főnév
  • világbirodalom, szuperhatalom, birodalom, impérium (régies)

magánúton

határozószó
  • egyénileg, privátim (választékos), külön-külön, személyesen
  • bizalmasan, titokban

közbelép

ige
  • közbeavatkozik, beleavatkozik, közbejön, közbenjár (valakiért), megakaszt, intézkedik, áthidal, segédkezik, interveniál (szaknyelvi), beleártja magát, beleüti az orrát, keresztbe tesz (bizalmas), félbeszakít, megszakít, közéjük csap (bizalmas)

megakadályoz

ige
  • meggátol, megakaszt, megfékez, meghiúsít, megvétóz, letilt, visszatart, megszakaszt, elhárít, kontrakaríroz (régies), kiküszöböl, feltartóztat, elejét veszi, útját állja, kivéd (valamit), keresztülhúz, elgáncsol, elébe vág (valaminek), gátat vet (valaminek), elfojt, keresztbe tesz (bizalmas), megállít, kiparíroz (idegen)

napisajtó

főnév
  • napilap, hírlap, újság, lap