megelőző szinonimái

melléknév
  • előző, előbbi, régebbi, korábbi, eddigi, antecedens (idegen)
  • preventív (idegen), előzetes, profilaktikus (szaknyelvi), prezervatív (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gondolkodó, gondolko II.

főnév
  • bölcselő, filozófus, bölcsész, ideológus

bedöglik

ige
  • elromlik, meghibásodik, felmondja a szolgálatot, lerobban (szleng), megadja magát (tréfás), bemondja az unalmast (szleng), kifingik (szleng), kipurcan (szleng), beadja az ipart (szleng), beadja a kulcsot (szleng), bekrepál (szleng)
  • (bomba, gránát) befullad, csütörtököt mond
  • meghiúsul, megbukik, kudarcba fullad, csődöt mond, füstbe megy, befellegzik (valaminek), befuccsol (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megelőző szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

marok

főnév
  • tenyér, kéz

látható

melléknév
  • látszó, megtekinthető, szemlélhető, kivehető, vizibilis (idegen), látszatos (tájnyelvi), láttányi (tájnyelvi)
  • észrevehető, megállapítható, nyilvánvaló, szembetűnő, tagadhatatlan

külön II.

határozószó
  • szétválasztva, más-más helyen, más-más helyre, ketté, elkülönítve, külön-külön, egyenként, megkülönböztetve, megkülönböztetett módon
  • egymagában, magában, egyedül
  • kiemelve, hangsúlyozottan, nyomatékosan
  • csupán, csak

kolonc

főnév
  • nehezék, súly, cölönk (régies)
  • teher, nyűg, megterhelés, kellemetlenség, kényelmetlenség, fülleng (régies), kölönc (tájnyelvi)

megbán

ige
  • sajnálkozik, szán-bán, sajnál, lelkifurdalást érez, vezekel, megsirat, magába száll
  • meggyón
  • megkeserül, kárát látja

megszakít

ige
  • félbehagy, megszakaszt, megakaszt
  • szüneteltet, szünetet tart, felfüggeszt, elnapol
  • megszüntet, abbahagy, felhagy (valamivel), véget vet (valaminek)
  • elválaszt (szót)
  • szétkapcsol, szétbont
  • közbevág, beleszól, félbeszakít

vezérőrnagy

főnév
  • generálmajor (régies)

kiadás

főnév
  • átadás, kijuttatás, kiszolgáltatás, átengedés
  • kibocsátás
  • költség, ráfordítás, kifizetés, pénzköltés, költés
  • publikálás, közlés, megjelentetés, nyilvánosságra hozatal, kinyomtatás
  • kiadvány, levonat, lenyomat, edició (idegen), nyomtatvány, sajtótermék
  • változat

kerít

ige
  • körülfog, körülvesz, gyepűz, karóz, rácsoz, karít (tájnyelvi), kertel, sövényel, sövényez, rekeszel
  • szegélyez, határol, korlátol
  • (tájnyelvi): kört alkot
  • (tájnyelvi): terít, borít
  • felhajt, felhajhász (tájnyelvi), felhajszol (bizalmas), szerez, előteremt, kaparint
  • lop, rabol, elemel

gyufásdoboz

főnév
  • gyufaskatulya, masinapakli (tájnyelvi)

kihallgatás

főnév
  • vallatás, kikérdezés, kérdőre vonás, faggatás, mise (szleng)
  • audiencia (régies), meghallgatás, fogadás, raport

megtör

ige
  • összetör, összezúz, darabokra tör, pozdorjává tör, aprít
  • megtilol
  • feltör, felnyit
  • meghajlít, meggyengít
  • lever, legyőz, megkínoz
  • megbont, megzavar, megsért, megszeg, félbeszakít
  • megvisel, tönkretesz

mintapéldány

főnév
  • modell, próbadarab, mutatvány, prototípus, specimen (idegen), mustra (régies), alaptípus
  • etalon

brutalitás

melléknév
  • durvaság, kegyetlenség, erőszakosság, atrocitás

pártfogol

ige
  • pártol, támogat, beajánl, protezsál (bizalmas), patronál, közbenjár (valakiért), képvisel, kiáll (valakiért)
  • pártfogásába vesz, oltalmaz, védelmez, véd, gyámolít, felkarol, istápol, segít(valakiről)

odafigyel

ige
  • odafülel, odahallgat, hegyezi a fülét, kinyitja a fülét
  • meghallgat

megengedett

melléknév
  • szabad, engedélyezett, törvényes, akadálytalan, jogos, jogszerű, szabályszerű, legális, legitim
  • meglazított
  • megeresztett, kiengedett, megnyitott
  • folyatott

maradi

melléknév
  • elmaradott, begyepesedett, megcsontosodott, megmerevedett, vaskalapos, konzervatív, korlátolt, reakciós, haladásellenes, retrográd (szaknyelvi), csáklyás (régies), ósdi (nézet), copfos (régies), ortodox, régi vágású, ódivatú, provinciális

megmenekülés

főnév
  • megszökés, elmenekülés, megmenekedés (tájnyelvi)
  • megszabadulás, kibontakozás

nyugalom

főnév
  • béke, csend, szélcsend, eseménytelenség, rend, háborítatlanság, harmónia, békesség, nyugvás (választékos), nyugság (tájnyelvi), nyugovás (régies), nyugvópont
  • szünet, pauza (idegen), félbeszakítás, veszteglés, tétlenség, semmittevés
  • pihenés, nyugodalom (régies), pihenő, megnyugvás, alvás
  • nyugodtság, kiegyensúlyozottság, türelem, csigavér (bizalmas), megfontoltság, higgadtság, hidegvér, önuralom, belenyugvás, rendíthetetlenség, lélekjelenlét, nyugi (bizalmas)
  • nyugállomány, nyugdíj, penzió (régies)

meggyengül

ige
  • elgyengül, ellankad, sorvad, megtörik, meghervad, megtörődik
  • megfogyatkozik, megcsappan, lehanyatlik
  • alábbhagy, ellanyhul, lelohad

lecsapol

ige
  • elfolyat, leereszt, kiszív, kiereszt
  • levezet, elvezet, kiszárít, víztelenít

megpiszkál

ige
  • hozzányúl, megmozgat, megkavar, felkavar
  • megbolygat, megszurkapiszkál (tájnyelvi), megturkál (tájnyelvi), megpiszkitál (tájnyelvi)
  • (tüzet): felszít, feléleszt

oda

határozószó
  • arra, amoda
  • afelé
  • (tájnyelvi): ott