mechanika szinonimái

főnév
  • erőtan (régies), erőműtan (régies), mozgástan (régies), géptan (régies), gépészet (régies)
  • szerkezet
  • működés

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csupa

határozószó
  • (jelzőként): merő, tiszta, színtiszta, puszta, egyszerű, egész, egy, tele, mind, igazi, kész, teljes, tökéletes, valóságos, vérbeli, csupádokon (tájnyelvi), csupaadta (tájnyelvi), merőadta (tájnyelvi), sívó (tájnyelvi), tisztádon-tiszta (tájnyelvi)

nagyolvasztó

főnév
  • kohó, kohómű, olvasztókemence, kohóüzem
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a mechanika szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

magánszorgalomból

határozószó
  • (bizalmas): önszántából, önként, magától

különc

főnév, melléknév
  • különcködő, excentrikus, extravagáns, csodabogár, magának való, bogaras ember, holdkóros Sz: különös, mint a fokhagymamártás, spirituszba kellene tenni

közszó

főnév
  • köznév

kitűnik

ige
  • kiemelkedik, kimagasodik, kimagaslik, ellátszik, dominál (régies)
  • feltűnik, jeleskedik, túlszárnyal, kitesz magáért, felülmúl, tündököl, remekel, ékeskedik (régies), excellál (régies) Sz: ő a ludak között a hattyú
  • kiderül, megmutatkozik, megnyilvánul, kiugrik, kirajzolódik, kitetszik (régies), kiviláglik, szembeszökik, kiüt, manifesztálódik (választékos)

márkás

melléknév
  • kiváló, kitűnő, elsőrendű, szuper (bizalmas)(bizalmas)
  • védjegyzett, védjeggyel ellátott, cégéres (régies)

megmenekülés

főnév
  • megszökés, elmenekülés, megmenekedés (tájnyelvi)
  • megszabadulás, kibontakozás

vérbélű

melléknév
  • piros bélű, vörös húsú
  • (tájnyelvi): pirospozsgás, életerős, egészséges

keresztül

névutó
  • át, keresztben, haránt, rézsút, rézsútosan, keresztül-kasul, kasul (tájnyelvi), keresztülében (tájnyelvi), keresztülfelé (tájnyelvi)
  • útján, révén, segítségével, által

kemény

melléknév
  • szilárd, acélos, törhetetlen
  • rágós, nyers, főtlen (étel)
  • éles, szikár
  • katonás, férfias, erős, erélyes, határozott, szívós, edzett, stramm (bizalmas), keménykötésű, keménytökű (tájnyelvi), markos (tájnyelvi)
  • könyörtelen, kíméletlen, kegyetlen, durva, kőszívű, keményszívű, szívtelen, érzéketlen, rideg, hideg
  • szigorú
  • zord, zordon, nehéz, szigorú, fáradságos
  • konvertibilis (szaknyelvi)
  • dúr (szaknyelvi)(szaknyelvi)

gyalogság

főnév
  • gyalogkatonaság (régies), infantéria (idegen)

kibélel

ige
  • kitöm, kinemezel, béléssel ellát
  • kitölt

megrémít

ige
  • megijeszt, megzavar, megrémiszt, megriaszt, megrettent, felkavar, feldúl, meghökkent, elborzaszt, megfélemlít, rémületbe ejt, sóbálvánnyá mereszt, felzaklat, terrorizál

merül

ige
  • besüllyed, lesüllyed, süpped, alábukik, belemélyed, lemerül
  • tűnik, vész
  • belehatol, hatol
  • mélyed, temetkezik

bonyodalom

főnév
  • probléma, nehézség, bökkenő, akadály, baj, zavar, szorultság, szorult helyzet, vesződség, szövevény, kellemetlenség, bosszúság, dilemma, komplikáció, slamasztika, bizonytalanság, félreértés, gubanc (szleng), gond, hűhó, teketória, ribillió, útvesztő, labirintus, felhajtás, felbolydulás, alkalmatlanság, válság, galiba, ágbog (régies), bonyolulat (régies), bonyolgás (tájnyelvi), galamuta (tájnyelvi), galibaság (tájnyelvi), kalamitás (régies)
  • cselekmény, fordulat

pálmaliliom

főnév
  • dicsőségeskáka, jukka, jutka, rostliliom

nyikorog

ige
  • csikorog, nyekereg, recseg
  • (bizalmas): cincog
  • nyafog, nyöszörög

meddő II.

főnév
  • meddő kőzet
  • meddő bánya, meddőhányó

lyuk

főnév
  • rés, nyílás, hézag, pórus, lyukacs, ablak (szaknyelvi)
  • furat, fúradék (régies), perforáció
  • üreg, verem, gödör, barlang
  • odú, vacok, tanya, kotorék
  • (pejoratív): lakás, odú, zug

meghasad

ige
  • elreped, végigreped, megreped, (jég) rian, megroppan, összeroppan, kettéhasad, kettéreped, beszakad, kirüffen (tájnyelvi), kirüfög (tájnyelvi), megreppen (tájnyelvi), elválik, kettéválik, szétszakad
  • (szív): belesajdul, összetörik, megszakad

nullpont

főnév
  • kezdőpont (szaknyelvi), kiindulópont, origó (szaknyelvi)
  • fagypont

megbotlik

ige
  • meginog, megtántorodik, megtoklik (tájnyelvi)
  • félrelép, ballépést követ el, eltévelyedik, megbicsaklik
  • téved

lakásszentelő

főnév
  • lakásavató, házavató, házszentelő

megkeményedik

ige
  • megszilárdul, megköt, megszikkad, megmerevedik, összeáll, elszarusodik (szaknyelvi), megszikkan (régies), körömködik (tájnyelvi)
  • megerősödik, megedződik
  • eldurvul, megkérgesedik, érzéketlenné válik, rideggé válik, elkövül (régies), fásul (régies), megcsontosodik (régies), megkeménykedik (tájnyelvi)
  • bekeményít (szleng)

nyenyere

főnév
  • forgólant, tekerőlant, tekerő, bözsike (tájnyelvi)