lyukacsos szinonimái

melléknév
  • pórusos (idegen), porózus (idegen), poróz (idegen), lyukatos (tájnyelvi)
  • áttört (kelme), likacsos, lyuggatott, furdalt (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

mocsaras

melléknév
  • ingoványos, süppedékes, lápos, posványos, vizenyős, morotvás, dágványos (tájnyelvi), pöcsögős (tájnyelvi)

halogat

ige
  • halaszt, húz-halaszt, háringál (tájnyelvi), szöszörészik, elodáz, elnapol, kitol, haladékot ad, elnyújt, későbbre tesz, későbbre hagy, patópáloskodik (választékos), késleltet, lassít, hátráltat Sz: húzza-halasztja, mint cigány az akasztást
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a lyukacsos szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

leszáll

ige
  • leereszkedik, földet ér, landol, lerepül
  • (járműről): lelép, lejön, leugrik, lekászálódik
  • lemegy, lenyugszik, leáldozik, lebukik, lehanyatlik, nyugovóra tér, lesuvad (tájnyelvi), elszentül (tájnyelvi), esteledik, alkonyul, szürkül
  • beáll, bekövetkezik (sötétség)
  • leülepedik, leülepszik, lesüllyed, lerakódik, letisztul, megtelepszik, szedimentálódik (szaknyelvi)
  • csökken, mérséklődik, esik, alábbszáll, apad, fogy, kisebbedik
  • lealacsonyodik, megalázkodik, leereszkedik, lehajol

köz2

főnév
  • közösség
  • társadalom, nemzet, állam
  • kapcsolat, viszony

költői

melléknév
  • lírai, poétikus
  • választékos, emelkedett, érzelemgazdag, ritmikus, ütemes, ékes (választékos), díszes (választékos), ékesszóló
  • érzelmes, ábrándos

kimászik

ige
  • (bizalmas): kijut, kikerül, kivergődik, kikecmereg, kievickél, kikúszik, kikapaszkodik, előbújik, előjön

főnév
  • lovacska, paci (bizalmas), cocó (tájnyelvi), virsli (tréfás)
  • paripa
  • gebe, dikhenc (tájnyelvi)
  • mén, ménló, csődör, monyas (tájnyelvi), monyasló (tájnyelvi)
  • kanca, kabala (tájnyelvi), kabola (tájnyelvi)
  • csikó
  • táltos
  • (sakkban): huszár
  • (személyről): állat (durva), barom (durva), ökör (durva), dög (durva), marha (durva)

megengedett

melléknév
  • szabad, engedélyezett, törvényes, akadálytalan, jogos, jogszerű, szabályszerű, legális, legitim
  • meglazított
  • megeresztett, kiengedett, megnyitott
  • folyatott

váltóláz

főnév
  • malária, mocsárláz (régies), hideglelés, gyújtóhideg (tájnyelvi), gyújtovány (tájnyelvi), gyújtányhideg (tájnyelvi)

kárörvendő

melléknév
  • kaján, ördögi, sátáni
  • rosszindulatú, rosszmájú, maliciózus, kamuti (tájnyelvi) Sz: más kárán örül

kamarás

főnév
  • kincstárnok, kincstartó, kamerárius (régies)
  • (régies): hivatalnok

gebe

főnév
  • macskaló (régies), görcsló (régies), paszulykaró (tájnyelvi), csörönke (tájnyelvi), bürge (tájnyelvi), gehercs (tájnyelvi), verdinanc (idegen)
  • csontkollekció, csontváz, giliszta, keszeg, gizda (szleng), girnyó (szleng)(bizalmas)

képes2

melléknév
  • alkalmas, rátermett, megfelelő, kiképzett, potens (régies), kvalifikált (idegen), hivatott, alkalmatos, elszánt, hajlandó
  • jogképes, jogosult

meggyűlöl

ige
  • megutál, megundorodik, utálat fogja el, undor fogja el, utálkozás fogja el

megtorpedóz

ige
  • meglő, eltalál
  • meghiúsít, keresztülhúz, elgáncsol, megfúr (bizalmas), betesz (szleng)

beütés

főnév
  • beszakítás, beverés
  • (régies): betörés, berontás
  • tulajdonság, vonás, jellegzetesség

örömtelen

melléknév
  • sivár, vigasztalan, keserves, kedvetlen, bánatos, lehangoló, nyomorult, rideg, gyászos, komor, zord, csüggedt, sötét, mogorva, kietlen, szomorú, mélabús

nekibuzdul

ige
  • nekifog, nekigyürkőzik, nekidurálja magát (bizalmas), megtáltosodik (tréfás)
  • fölbátorodik Sz: megszállja a szentlélek (bizalmas)

macskagyökér

főnév
  • valeriána, mezei nárdus, Szent Magdolna füve (tájnyelvi)

lepra

főnév
  • bélpoklosság, bélpokol (régies)
  • (jelzőként): ocsmány, pocsék, rusnya, utálatos, gusztustalan, visszataszító, undorító, csúnya, rút
  • vacak, ócska, hitvány, silány, dibdáb, csapnivaló, tré (idegen), szar (durva)(szleng)

meddő II.

főnév
  • meddő kőzet
  • meddő bánya, meddőhányó

napilap

főnév
  • hírlap, újság, lap, napisajtó

makacsság

főnév
  • önfejűség, megátalkodottság, akaratosság, csökönyösség, konokság, nyakasság, hajthatatlanság, perszisztencia (idegen)
  • trucc (bizalmas), dac, durca (bizalmas), engedetlenség

közhely

főnév
  • (régies): nyilvános hely, köztér
  • szólam, sablon, semmitmondás, általánosság, frázis, banalitás, trivialitás (idegen), klisé, sztereotípia (idegen), locus communis (idegen, szaknyelvi), sarkigazság

megbolondít

ige
  • megőrjít, elszédít (bizalmas), elkábít, örületbe kerget, elveszi az eszét, meghibbant, megvadít

néha

határozószó
  • időnként, időközönként, esetenként, elvétve, olykor, időről időre, némelykor, néhanapján, néha-néha, koronként, olykor-olykor, hébe-hóba, hébe-korba, egyszer-másszor, alkalomadtán, egyszer-egyszer, ritkán, gyéren, hellyel-közzel, imitt-amott, itt-ott, alig, nagy ritkán, kivételesen, alkalmilag
  • (régies): hajdan, egykor, régen