lustálkodik szinonimái

ige
  • henyél, hever, heverészik, hentereg, tesped, lebzsel, tétlenkedik, lóg (bizalmas), malmozik, döglik (durva), dologtalankodik, vakaródzik (tájnyelvi), lajháskodik (tájnyelvi), holtszám fekszik (tájnyelvi), komótizál (régies) Sz: a falat támasztja; a kerítést támasztja; a lába szárán csapja a legyet; borsót gömbölyít; csak a fogát vájja; a körmét piszkálja, csak a háját növeszti; csak a lábát lógázza; csak az eget nézi; egész nap a köldökét vakarja; egész nap keresztben a lába; egész nap az utcán járva dolgozik; egy szalmaszálat sem tesz keresztbe; fekszik, mint a kuvasz a szénán; hever, mint egy kopott ispán; hever, mint a disznó; hozzákötötte az ördög a lovát; keresztben van a lába; komótizál, mint a mészáros kutyája a napon; megjöttek az atyafiak Restéről; megmarad egész nap egy álltó helyében; mindennap beharangoznak neki; úgy dolgozik, mint a Luca székén; ujjait görbíti; verebet patkol

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

zsinatol

ige
  • gyűlésezik, ülésezik
  • lármázik, zajong, zsivajog, zsibong, zúg, hangoskodik

malaszt

főnév
  • (választékos): kegyelem, áldás, kegy, irgalom, szentség
  • (régies): áhítat
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a lustálkodik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

lestoppol

ige
  • leállít, megállít, leint
  • (bizalmas): lefoglal, félretétet
  • rezervál
  • (bizalmas): lemér, megállapít, lestopperol (bizalmas)
  • (szleng): letartóztat, nyakon csíp, lefülel (bizalmas)

következtében

névutó
  • folytán, eredményeképpen, eredményeképp, eredményeként, következményeképpen, következményeképp, következményeként, folyományaképpen, nyomán, kifolyólag, miatt, szerint, értelmében, okáért, okán (választékos)

kölcsönöz

ige
  • kölcsönad, kölcsönbe ad, hitelez, hitelbe ad
  • uzsoráskodik
  • kölcsönvesz, kölcsönkér, kikölcsönöz, kivesz, elkér, bérel
  • ad, nyújt

kilúgoz

ige
  • kiforráz, kifőz, kiáztat
  • kiold, kimos, megfoszt (valamitől)
  • kiszed, kivon

lírai

melléknév
  • bensőséges, érzelmes, érzelemdús, idillikus
  • költői, poétikus

megelőzően

határozószó
  • előzőleg, előbb, korábban, ezelőtt, előzetesen, régebben

válság

főnév
  • krízis, recesszió (szaknyelvi), hanyatlás, visszaesés, pangás, dekonjunktúra (szaknyelvi)
  • zavar, nehézség, bonyodalom, megrázkódtatás, szükséghelyzet
  • fordulópont, holtpont

karol

ige
  • ölel, átölel, átfog, átkarol, átkulcsol, átfon, összefog, karjába szorít, karjába zár, magához szorít
  • belekarol, karon fog

kallódik

ige
  • hányódik-vetődik, hánykolódik, elkeveredik
  • lappang, hever
  • (szaknyelvi): (szövet) tömörül, ványolódik

gázol

ige
  • tapos, tipor, keresztülmegy, gyalogol, lábol, caflat (tájnyelvi), cafog (tájnyelvi), cankózik (tájnyelvi), capákol (tájnyelvi), garol (régies)
  • nyomkod (régies), nyomdos (régies)
  • elüt, nekimegy, balesetet okoz
  • törtet, eltipor, eltapos, előretör

kényszerű

melléknév
  • erőszakolt, megkövetelt, megszabott, kötelező, elkerülhetetlen, kikerülhetetlen, elengedhetetlen, imperatív (idegen), obligát (idegen)
  • szükséges, szükségszerű, elmaradhatatlan

meggyökerezik, meggy

ige
  • gyökeret ver, gyökeret ereszt, megfogamzik, legyökerezik (tájnyelvi), meggyökeresedik
  • megtelepszik, letelepszik, otthonra talál
  • meghonosodik, megrögződik, belegyökeresedik, belerögződik, beivódik

megtisztelő

melléknév
  • kitüntető, elismerő(idegen)

betyár II.

melléknév
  • semmirekellő, hitvány, semmiházi, mihaszna
  • huncut, haszontalan, pajkos, játékos, szertelen, csintalan, csínytevő
  • rossz, keserves, komisz, cudar, kutya-

örökösödés

főnév
  • öröklés
  • utódlás

nehézkes

melléknév
  • lomha, lassú, ügyetlen, darabos, merev, esetlen, málé, ügyefogyott, lassúvérű, buszma (tájnyelvi), szögletes, ormótlan, tébláb (tájnyelvi), kényelemszerető, pedáns, kicsinyes, akadékoskodó, fontoskodó, aggályoskodó, halogató, lassú észjárású, kényszeredett
  • körülményes, bonyolult, vontatott, akadozó, döcögős, egyenetlen, körülményeskedő
  • rusztikus
  • (régies): viselős, várandós, terhes, pocakos (bizalmas)
  • vemhes, hasas

lyukas

melléknév
  • kilyukadt, átfúrt, lyukatos (tájnyelvi)
  • (fog): szuvas, odvas

lepénzel

ige
  • megveszteget, lefizet, megvesz, megvásárol, elhallgattat, korrumpál (idegen), megken (szleng), jattot ad (valakinek) (szleng), megpénzel (tájnyelvi)

mechanikus I.

melléknév
  • erőművi (régies), gépi, önműködő, automata
  • gépies, ösztönös, ösztönszerű
  • lélekölő, lélektelen, érdektelen, mechanisztikus (idegen)

napfény

főnév
  • nap, napsütés, napvilág, verőfény, verő (tájnyelvi), napsugár
  • nappal

major2

főnév
  • (régies): őrnagy

közfal

főnév
  • válaszfal, rekeszfal

megbízható

melléknév
  • állhatatos, szavatartó, hűséges, hű, kitartó, becsületes, tisztességes, lelkiismeretes, korrekt, kifogástalan, jellemes, egyenes lelkű, kipróbált, biztos, szilárd, hiteles, autentikus, szavahihető, hitelt érdemlő, bizalomra méltó, igazmondó, szótartó, megfontolt, komoly, kötelességtudó, rendes, jóravaló, szolid, bátor (tájnyelvi) Sz: állja a szavát; embere szavának; olyan ember, mint a lakat

négylábú

főnév
  • (régies): emlősállat