lyukas szinonimái

melléknév
  • kilyukadt, átfúrt, lyukatos (tájnyelvi)
  • (fog): szuvas, odvas

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szakképzett

melléknév
  • kiképzett, képzett, képesített, iskolázott, művelt, kitanult, szakavatott, gyakorlott, professzionális (idegen), profi (bizalmas), műértő, hozzáértő, hivatásos, mesteri, jártas, tapasztalt

stimmel

ige
  • egyezik, egybevág (valamivel), összhangban van, passzol (bizalmas), klappol (bizalmas), összeillik, harmonizál, megfelel
  • rendben van, úgy van, helyes
  • (szaknyelvi): (hangszert) hangol
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a lyukas szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

leszállás

főnév
  • landolás, leereszkedés, földet érés, alászállás, deszcenzus (idegen)
  • csökkenés, apadás, mérséklődés
  • lemerülés, lebukás, lesüllyedés, alászállás

köz3

melléknév
  • közösségi, társadalmi, együttes
  • általános, egyetemes, közös
  • átlagos, közepes, közönséges, egyszerű
  • közbülső

költőpénz

főnév
  • zsebpénz, dugipénz (bizalmas), aprópénz (tájnyelvi), tűpénz (régies)

kimegy

ige
  • távozik, elmegy, kilép, kisétál, kiballag, kijut, kioson, kislisszol, kilopódzkodik, kidugja az orrát, kiszagol, kibújik, kifordul
  • kimászik, kikecmereg, kicsúszik, kibaktat, kitántorog, kibotorkál, kitámolyog, kitakarodik, kisiet, kiszalad, kiugrik, kifut, kilódul, kiered (régies)
  • kimozdul, kificamodik, kibicsaklik, kimarjul, kiugrik, kirándul, kibillen
  • kivándorol, kibujdosik, kimenekül, disszidál
  • WC-re megy, illemhelyre megy, dolgát végzi

lob

főnév
  • (régies): gyulladás, gennyedés (régies), irritáció (szaknyelvi), inflammatio (szaknyelvi), phlegmasia (szaknyelvi), affectio (szaknyelvi), tüzesség (régies)

megengedhetetlen

melléknév
  • elfogadhatatlan, akceptálhatatlan (idegen), illegális, törvényellenes, jogtalan, szabálytalan, tiltott, lehetetlen

váltóőr

főnév
  • váltókezelő, pályaőr, bakter (régies)

karperec

főnév
  • karkötő, karcsat (régies), karszorító (régies), karlánc, kargyűrű, kösöntyű (régies, választékos), bracelet (régies), brazléta (tájnyelvi)
  • (szleng): bilincs, mancsova (régies)

kamasz

főnév
  • serdülő, tizenéves, tinédzser, tini (bizalmas)
  • ifjú, süvölvény, siheder, suhanc, süldő legény, lakli, surján (tájnyelvi), surbankó (tájnyelvi), surgyé (tájnyelvi), sulincár (régies)
  • kamaszlány, bakfis
  • (jelzőként): serdülőkorú

gége

főnév
  • larynx (szaknyelvi), gégefő, giga (tájnyelvi), golyva (régies), pajzsporc, Ádám almája (választékos), ádámcsutka (tájnyelvi), torokbúb (régies), gegerce (tájnyelvi), gegő (tájnyelvi)
  • torok, garat, nyelőcső, nyeldeklő (tájnyelvi)

képesít

ige
  • jogosít, feljogosít, kvalifikál, (tudományos fokozatra vagy egyetemi magántanárságra) habilitál (idegen)

megháborodik

ige
  • megzavarodik, meggabalyodik, meghibban, meghabarodik (tájnyelvi), megbolondul, meghőbörödik (tájnyelvi), eszét veszti, megőrül, megparasztul (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): felfordul (gyomor), émelyeg

megtölt

ige
  • megrak, teletöm, telít
  • felönt, elönt, eláraszt, megszed, teleszed
  • megmerít, telemerít, telemer, meghúz, telehúz, feltölt
  • betölt, feltankol, teletölt
  • kitölt, elfoglal, benépesít

beüvegez

ige
  • (ablakot) becsinál (régies)

örömteli

melléknév
  • vidám, boldog, jókedvű, derűs, elégedett, örvendező, örvendő, ujjongó, elragadtatott, eksztatikus (idegen)
  • örömteljes, örvendetes

nekidől

ige
  • nekitámaszkodik, nekiesik, nekiveti a hátát (valaminek), rátehénkedik (bizalmas), ránehezedik
  • (tájnyelvi): nekifog, nekilát, hozzáfog, nekiáll, belefekszik

macskajaj

főnév
  • másnaposság, zákányosság (tájnyelvi), borcsömör (tájnyelvi), katzenjammer (idegen)

leprás

melléknév
  • bélpoklos
  • ocsmány, pocsék, rusnya, utálatos, gusztustalan, visszataszító, undorító, csúnya, rút
  • vacak, ócska, hitvány, silány

medence

főnév
  • vízmedence, úszómedence, fürdőmedence, bazen (idegen)
  • víztároló, ciszterna (szaknyelvi), tartály, tank, teknő, kád, rezervoár (idegen), melence (tájnyelvi)
  • akvárium
  • völgy, völgykatlan, szakadék, hasadék, szoros, szurdok, kanyon, aszó, hajlat, dolina (idegen)
  • csípő, öl
  • medencecsont

napirend

főnév
  • program, ügyrend, munkarend, tárgysorozat, műsor (bizalmas), előterjesztés, agenda (régies)
  • időbeosztás

makaróni

főnév
  • csőtészta

közhivatalnok

főnév
  • köztisztviselő
  • funkcionárius

megbolondul

ige
  • megőrül, megzavarodik, megháborodik, becsavarodik (bizalmas), bedilizik (bizalmas), meghabarodik (tájnyelvi), megbomlik (választékos), meghibban, meggárgyul (tájnyelvi), megcsábul (tájnyelvi), megbódul (tájnyelvi), meghőbörödik (tájnyelvi), begolyózik (szleng), megbuggyan (szleng), bezsong (szleng), bepörög (szleng) Sz: belénmagot eszik; bomlik a sütnivalója; búcsút vesz az eszétől; elborul az elméje; elmegy az esze; elmennek neki hazulról; kificamodik az esze; lábaszárába szalad az esze; kifut az esze velőstül; megbomlik a kereke; megbomlik az esze; megbomlik az agya; megkapja a dilihoppot; megzavarodott, mint a macska a fiadzás után; moly ette meg a régi eszét; nadragulyát evett

néhai

melléknév
  • megboldogult, boldogult, elhunyt, egykori, elhalt, hajdani, megsiratott, áldott emlékű, boldog emlékű, elhalálozott, kimúlt, egyszeri