lop szinonimái

ige
  • csen, eltulajdonít, dézsmál, szerez, kerít, újít (szleng), oroz, rajzol (szleng), csór (szleng), csakliz (szleng), megcsap (szleng), meglovasít (szleng), lenyúl (szleng), megfúj (szleng), trombitának néz (tréfás), ötön vesz, bugáz (szleng), szajréz (szleng), zabrál (szleng) Sz: akkor vette, mikor senki se volt a boltban; cigányosan vesz; éjszaka virrad neki (tájnyelvi); előbb találta meg, mint más elvesztette; gazt vet rá; ingyen veszi; Isten adta neki, mikor a becsületes emberek aludtak; könnyen lett gazdája; más szekrényére szokott; nincsen veszi a semmin adottat; ötön vette; ott is talál, ahol senki se vesztett el valamit; ott is arat, ahol nem vetett; ragad a keze; pártját fogja; pénz nélkül vásárol; ragadós a keze, mint a lép; tíz körmön szerezte
  • (pénzt): sikkaszt, rabol, foszt, csillent (tájnyelvi), csóreszol (szleng)
  • (szellemi terméket): plagizál, plágiumot követ el, ollóz, kiollóz (bizalmas), lekoppint (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

nagyarányú

melléknév
  • nagyszabású, nagyfokú, nagyméretű, hatalmas, monstre (idegen), grandiózus (választékos), kolosszális (bizalmas), emberfölötti, szerfölötti, eget verő, gigantikus, egyedülálló, tekintélyes, tetemes, lenyűgöző, széles körű

szentimentális

melléknév
  • érzelmes, érzelgős, emocionális (idegen), romantikus, regényes, áradozó, szívdöglesztő (bizalmas), limonádé, szirupos, szenvelgő, ábrándos
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a lop szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

lenyom

ige
  • lelapít, leprésel, leszorít, ledöngöl (tájnyelvi), ledöncöl (tájnyelvi)
  • letapos, letapod, legázol
  • leteper, letipor, lefektet
  • leültet
  • (nehezen) lenyel, legyűr
  • (árat): csökkent, leszállít
  • (időt) eltölt, letölt
  • (bizalmas): elvégez, befejez

kősó

főnév
  • konyhasó, só, nátrium-klorid

kórus

főnév
  • énekkar, kar, énekegyüttes, dalárda, dalkör (régies)
  • kórusmű
  • karzat

kiképez

ige
  • gyakorlatoztat, kitanít, kiművel, tanít, oktat, idomít, edz, korrepetál, abriktol (régies)
  • kialakít, kiformál, kikészít, kiidomít (régies)

levéltár

főnév
  • oklevéltár, okmánytár, okiratgyűjtemény, irattár, levelestár (szaknyelvi), archívum, kutri (tájnyelvi), limbus (idegen)

megbukik

ige
  • kudarcot vall, csődöt mond, befullad, bedöglik (bizalmas), bekrepál (szleng), meghiúsul, megfeneklik, füstbe megy, csődbe jut
  • megdől, összeomlik
  • belebukik, tönkremegy, rajtaveszt
  • elbukik, osztályt ismétel, elzúg (bizalmas), elhasal, elvágódik (bizalmas), elperecel (szleng), elcsúszik (bizalmas), repetázik (szleng), szaltózik (szleng), marasztalják (szleng), leveri a lécet (szleng)
  • kifütyülik, felsül, lebőg (szleng), leszerepel (bizalmas)
  • (tájnyelvi): alábukik, lemerül, alámerül

valami

névmás
  • egymi (régies), valamicsoda (tájnyelvi), egy-más, holmi, izé (bizalmas), izé-mizé (bizalmas), mifene (bizalmas), objektum (régies), etvasz (szleng), bigyó (szleng)
  • valamennyi, egy kevés
  • (tájnyelvi): körülbelül, mintegy

káplár

főnév
  • tizedes, altiszt

kábult

melléknév
  • kába, bódult, tompult, szédült, álomittas, álomkóros, álmatag, kótyagos, beléndekes (tájnyelvi), maszlagos (tájnyelvi), mákonyos (tájnyelvi), letargikus, gőzös (szleng)
  • másnapos, ittas, öntudatlan, eszméletlen, ájult, alélt, kómás

gall

melléknév, főnév
  • francia, gallus, gál (régies), csigaevő (pejoratív)

kellék

főnév
  • tartozék, hozzávaló, járulék, kiegészítő, cugehőr (bizalmas)
  • rekvizit (idegen), rekvizitum (idegen)
  • felszerelés

megfélemlít

ige
  • eliszonyít, megijeszt, elijeszt, elriaszt, rettent, félelembe ejt, elrémít, intimidál (idegen), elborzaszt, megbénít, terrorizál, rettegésben tart, rémít

megszólal

ige
  • szóra nyitja a száját, szóra fakad, megszólamlik (tájnyelvi), megszólamodik (tájnyelvi), megtöri a csendet, szólásra emelkedik, megmukkan (bizalmas), megnyikkan (bizalmas), megkukkan (tájnyelvi), rákezdi
  • felbúg, felzúg, felharsan, felhangzik, megkondul, megcsendül, megzendül, felzendül (választékos), felsír, megpendül
  • megnyilatkozik, megnyilvánul

betársul

ige
  • társul, csatlakozik, belép, beszáll, beszegődik, beáll, szövetkezik, bekapcsolódik

öntudat

főnév
  • önérzet, öntudatosság, identitás
  • lelkiismeret, önismeret, tudat
  • eszmélet, éberség, józanság

napsugár

főnév
  • napsütés, napfény

lottó

főnév
  • sorsjáték, szerencsejáték, számsorsjáték (régies), lutri (régies), lottéria (régies)

lelohad

ige
  • leapad, lelappad, lelankad, alábbhagy, megkókad (tájnyelvi), petyhüdik
  • süllyed, leereszkedik, mérséklődik, visszamegy, lemegy
  • lecsillapodik, lehiggad

másnapos

melléknév
  • macskajajos (bizalmas), kótyagos, katzenjammeros (bizalmas), borbeteg (tájnyelvi), borverte beteg (tájnyelvi), zákányos (tájnyelvi) Sz: cérnán lógnak a szemei

nagyhét

főnév
  • húsvét hete, szenthét (tájnyelvi), sanyarúhét (tájnyelvi)

magánzárka

főnév
  • magánelzárás, fogda, egyes (szleng), kalitka (szleng), áristom (régies), kóter (régies), sötétkamra

közbelépés

főnév
  • beavatkozás, megszakítás, félbeszakítás, közbenjárás, intézkedés, segédkezés, interveniálás (szaknyelvi)

megakaszt

ige
  • megállít, feltartóztat, feltart, visszatart, removeál (idegen), intertál (tájnyelvi), elakaszt
  • eltorlaszol, megbénít
  • félbeszakít, közbevág, szavába vág, letorkol, közbeszól, közbelép
  • (szaknyelvi): megfog, kifog, kihalász

napkelet

főnév
  • kelet
  • (régies): napkelte, napfelkelte, virradat, hajnal, hajnalhasadás, pirkadás, pirkadat, hajnalpír, pitymallat (tájnyelvi), reggeli szürkület, napfeljötte
  • reggel