magánzárka szinonimái

főnév
  • magánelzárás, fogda, egyes (szleng), kalitka (szleng), áristom (régies), kóter (régies), sötétkamra

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

farkatlan

melléknév
  • csonka, suta (tájnyelvi)

fekély

főnév
  • ulcus (szaknyelvi), tályog, sipoly, gennyedés, gyűlés (bizalmas), kelés, kelevény (régies), gyülevény (régies), fene (régies), tarjag (régies), torongy (régies), kolis (régies), bitonya (régies), süly (régies), csuma (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a magánzárka szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

letér

ige
  • (útról): lefordul, lekanyarodik, elkanyarodik
  • levág

közelmúlt

főnév
  • tegnap

könyvelés

főnév
  • könyvvitel, könyvvezetés, könyvelőség

kincstáros

főnév
  • kincstárnok, tárnok (régies), kamarás (régies)

lop

ige
  • csen, eltulajdonít, dézsmál, szerez, kerít, újít (szleng), oroz, rajzol (szleng), csór (szleng), csakliz (szleng), megcsap (szleng), meglovasít (szleng), lenyúl (szleng), megfúj (szleng), trombitának néz (tréfás), ötön vesz, bugáz (szleng), szajréz (szleng), zabrál (szleng) Sz: akkor vette, mikor senki se volt a boltban; cigányosan vesz; éjszaka virrad neki (tájnyelvi); előbb találta meg, mint más elvesztette; gazt vet rá; ingyen veszi; Isten adta neki, mikor a becsületes emberek aludtak; könnyen lett gazdája; más szekrényére szokott; nincsen veszi a semmin adottat; ötön vette; ott is talál, ahol senki se vesztett el valamit; ott is arat, ahol nem vetett; ragad a keze; pártját fogja; pénz nélkül vásárol; ragadós a keze, mint a lép; tíz körmön szerezte
  • (pénzt): sikkaszt, rabol, foszt, csillent (tájnyelvi), csóreszol (szleng)
  • (szellemi terméket): plagizál, plágiumot követ el, ollóz, kiollóz (bizalmas), lekoppint (szleng)

megfeketedik

ige
  • megfeketül, feketévé válik
  • elszenesedik, elég

vánszorog

ige
  • mászik, vonszolódik, vonszolja magát, támolyog, kecmereg (bizalmas), kecmerkedik (tájnyelvi), gyartat (tájnyelvi), váncog (tájnyelvi), kertet (tájnyelvi), máncorog (tájnyelvi)

káté

főnév
  • katekizmus (szaknyelvi)
  • összefoglalás
  • (régies): oktatókönyv

kantárszár

főnév
  • gyeplő, szíj, kantárszíj, kantárfék, fékszár

gépies

melléknév
  • ösztönös, ösztönszerű, beidegzett, reflexszerű, akaratlan, önkéntelen, automatikus, mechanikus, begyakorlott
  • gépszerű, lélektelen, fásult, unott, unalmas, megszokott
  • sablonos, elcsépelt, elkoptatott, sematikus, leegyszerűsített

kérd

ige
  • kérdez, tudakol, érdeklődik, firtat, faggat, puhatolózik

meghiúsul

ige
  • megbukik, összeomlik, összedől, felborul, megsemmisül, felbomlik, odalesz, romba dől (választékos), megfeneklik, füstbe megy, szertefoszlik, semmivé válik, dugába dől, balul üt ki (választékos), hajótörést szenved, csütörtököt mond, kútba esik, elmarad, visszamegy, kudarcba fullad, zátonyra fut, kudarcot vall, sikertelenségbe fullad, csődöt mond, elúszik (bizalmas), fuccsba megy (bizalmas), bezápul (bizalmas), kipurcan (szleng), felsül, bedöglik (bizalmas)

megvált

ige
  • megvesz, megvásárol
  • felszabadít, felment, megszabadít, szabaddá tesz
  • váltságot szerez, üdvösséget szerez, üdvözít, jóvátesz

bezár

ige
  • bereteszel, belakatol, lelakatol, lakatra zár, kulcsra zár, bekulcsol, bekapcsol, behorgol (tájnyelvi)
  • behajt, becsuk betesz
  • (valakit valahova): rázár (valamit), berekeszt
  • bebörtönöz, tömlöcbe vet, lecsuk, bekasztliz (szleng), hűvösre tesz (bizalmas), leültet
  • berekeszt, befejez, megszüntet, lehúzza a rolót (bizalmas)

összeakad

ige
  • (valakivel): találkozik, belebotlik, ráakad, megismerkedik
  • összeütközik

nemesít

ige
  • olt, beolt, szemez, keresztez, kitenyészt, oltványoz
  • finomít, tökéletesít, szublimál (szaknyelvi)
  • javít, jobbá tesz
  • nemességre emel, nemesi rangot adományoz (valakinek), nobilitál (idegen), nobilizál (idegen)

magasság

főnév
  • testmagasság, testhossz, nagyság, termet
  • égbolt, ég, menny, mennybolt, magas, világűr

leszállás

főnév
  • landolás, leereszkedés, földet érés, alászállás, deszcenzus (idegen)
  • csökkenés, apadás, mérséklődés
  • lemerülés, lebukás, lesüllyedés, alászállás

megállapodás

főnév
  • egyezség, egyezmény, egyetértés, megegyezés, szerződés, szerződéskötés, konszenzus (szaknyelvi), konvenció (szaknyelvi), paktum (régies), stipuláció (idegen), kiegyezés, alku
  • (tájnyelvi): megállás

náthás

melléknév
  • taknyos (bizalmas), grippés, hűléses, takonykóros (tréfás), szortyos (tájnyelvi), szortyogós (tájnyelvi), szuszka (tájnyelvi), csepeg az orra
  • influenzás

mandátum

főnév
  • megbízás, megbízólevél, megbízatás, felhatalmazás, jogosítvány

közötte

határozószó
  • közte, közepette

megdicsér

ige
  • elismer, kiemel, kitüntetésben részesít, megjutalmaz

nektár

főnév
  • virágnedv, virágpor
  • (választékos): istenital, istenek itala
  • finom bor